2,3 millió euró sikkasztás egy dél-amerikai ivóvíz projektből; több mint 18 millió euró meg nem fizetett közteher anti-dömping alá eső ázsiai tv-készülékek után; 300000 euró sikkasztása az Európai Bizottság delegációjának számlájáról Afrikában – csupán három ügy, ahol az OLAF (Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) az Unió határait átlépve folytatott nyomozást az adófizetők pénzének védelme érdekében.
Az OLAF tegnap Brüsszelben bemutatta Évértékelő Jelentését, mely 28 esettanulmánnyal és számos statisztikai táblázattal illusztrálja az OLAF munkáját az EU-n kívül és belül. 2005-ben az OLAF 452 esetben folytatott nyomozást, melynek pénzügyi kihatását 1,9 milliárd euróra becsülik.
“Az Európai Unió költségvetését nem csupán az EU-n belüli csalások veszélyeztetik. Egyre több figyelmet kell fordítanunk határainkon túlra, amennyiben eredményesen kívánunk fellépni a csalás és a korrupció ellen.” – fejtette ki Franz-Hermann Brüner, az OLAF főigazgatója az évértékelő jelentés bemutatása alkalmával. “Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében az OLAF számíthat partnereire a tagállamokban és a tagjelölt országokban. Mindazonáltal kiterjesztjük és erősítjük kapcsolatainkat a harmadik országokkal és az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetekkel” – tette hozzá.
Az év során az OLAF összesen 203 millió eurót szerzett vissza, mely csalás és egyéb szabálytalanságok folytán tűnt el – ez az összeg éves rekordot jelent. Másrészt az OLAF 2005-ben 452 esetben folytatott nyomozást, melynek pénzügyi kihatása 1,9 milliárd euróra tehető.
2005-ben az OLAF kiterjesztette tevékenységét a segélyalapokat károsító csalásokra is – e területen a jogsértések különösen súlyos hátrányt okoznak, hiszen az Európai Unió pénze a szegények támogatására irányul. Saját nyomozásai mellett az OLAF felvetette az ügyet egy brüsszeli szimpóziumon, illetve a nemzetközi nyomozói konferencián, melyen valamennyi donorszervezet képviseltette magát (Világbank, IMF, ENSZ). Az ENSZ külön kifejezte bizalmát az OLAF feddhetetlensége és szakértelme iránt azzal, hogy megbízta a szervezetet az ENSZ nyomozati szerve, az OIOS tevékenységének áttekintésével.
A csempészet, az anti-dömping közterhek kikerülése és egyéb illegális kereskedelmi tevékenységek (pl. hamis termékek) olyan további területek, melyek széles körű nemzetközi együttműködést igényelnek. A “FAKE” nevű közös vámakció jelentős csapást mért az ázsiai eredetű hamisítványokra. Ezen kívül az OLAF nyomozói számos távol-keleti országban teljesítettek feladatokat az illegális kereskedelem elleni harcban.
Belső nyomozások
Az OLAF 2005-ben 57 belső ügyben nyomozott az európai intézmények vonatkozásában. Még itt is ki kellett terjesztenie látókörét Brüsszelen és Luxemburgon túlra, hiszen több esetben merült fel jogsértésekre és korrupciós gyakorlatra vonatkozó gyanú a delegációknál és egyéb, az intézmények székhelyétől távol eső testületeknél.
2005-ben az intézményi bizonytalanság jellemezte az OLAF-ot, mert főigazgatójának kijelölése szinte egész évben váratott magára; a helyzet csupán 2006. februárban oldódott meg újbóli kinevezéssel. 2005. júliusban egy EU Számvevőszéki jelentés megerősítette az OLAF működését és számos ajánlást tett tevékenységének javítására. Röviddel később egy EU parlamenti meghallgatás pozitív értékelést és támogatást hozott az OLAF munkája vonatkozásában. 2005. novemberben új Ellenőrző Bizottság lépett hivatalba, mely munkáját úgy jellemezte, mint az OLAF “kritikus barátja”.
Magyarországgal kapcsolatban Franz-Hermann Brüner, az OLAF főigazgatója elmondta: “Ami az áfacsalás elleni közös harcot illeti, az OLAF számít a magyar adóhatóságokra. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország továbbfejleszti képességeit ezen a területen és ez prioritást élvez a kiváló és hatékony együttműködés érdekében.”
