Uniós jogot sért a regisztrációs adó

2006.07.21. hvg.hu

Akár 15 milliárd forint is visszajárhat annak a mintegy 80 ezer magyarnak, aki 2004-2005-ben másik EU-tagállamból használt autót vásárolt. A kérdésben az Európai Bíróság dönt majd.

Úgy tűnik, most éppen egy banánhéjon csúszik el a gépkocsi-regisztrációs adó, még ha előbb-utóbb valószínűleg mindenképpen a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé került volna is, miután már 2004. február 1-jei bevezetése előtt és azóta is sokan az uniós belső piacot sértőnek találták a szabályozást. Az utóbbiak álláspontját látszik igazolni az Európai Bíróság főtanácsnokának múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványa, amely az EU-s joggal ellentétesnek nyilvánítja a magyarországi passzusokat.
A banánhéjat Nádasdi Ákos szolgáltatta, aki 2004. május 2-án, történetesen Magyarország uniós csatlakozásának másnapján, egy használt Volkswagen Passatot vásárolt 6 ezer euróért Németországban. Nádasdi pár napon belül, május 13-án kérelmet nyújtott be az autó magyarországi forgalomba helyezése (rendszámtábla) iránt, aminek fejében regisztrációs adót kellett fizetnie. A vámhatóság május 14-én 150 ezer forint adót szabott ki, amit Nádasdi azonnal ki is fizetett. Épp aznap emelkedett azonban (méghozzá jelentősen) a regisztrációs adó mértéke, emiatt a hatóság az eredeti határozatot megváltoztatva 390 ezer forintban jelölte meg a fizetendő terhet, és Nádasdit a 240 ezer forintos különbözet lerovására kötelezte. Az új határozat ellen Nádasdi keresetet nyújtott be, abban szót sem ejtve a közösségi jogról, pusztán a megemelt mérték alkalmazását kifogásolva, tekintettel a vásárlás és a kérelembenyújtás korábbi időpontjára.

Csakhogy addigra már heves tiltakozás, több petíció és tüntetés kísérte a regisztrációs adó bevezetését, így valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az ügyben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előzetes döntéshozatalra kérdéseket terjesztett az Európai Bíróság elé. Ezek lényege, hogy megengedi-e az EK-szerződés 90. cikke a tagállamokban más tagállamból származó használt autókra olyan adó fenntartását, amely teljes egészében figyelmen kívül hagyja az autó értékét (azaz korát, elavulását).

A főtanácsnok a 2006. június 1-jei tárgyaláson elfogadta a magyar kormánynak azt az érvelését, hogy a konkrét eset (azaz hogy mikortól emelkedett a regisztrációs adó) semmilyen formában nem függ a közösségi jog értelmezésétől. Ugyanakkor le is söpörte az okfejtést, illetve az előzetes döntéshozatallal kapcsolatos kérelem elleni kifogást azzal, hogy a nemzeti bíróság köteles teljes egészében alkalmazni a közösségi jogot, ami egyáltalán nem zárja ki, hogy a nemzeti bíróság hivatalból terjesszen elő ilyen kérelmet.

ÚJ AUTÓNÁL BENNE VAN AZ ÁRBAN

A gépjárművek első magyarországi forgalomba helyezésekor lerovandó regisztrációs adó 2004. február 1-jén váltotta fel a korábbi fogyasztási adót. Az utóbbi az ár 10 vagy 20 százaléka volt, a gépjármű motorjának nagyságától függően. Ezzel szemben a regisztrációs adó tételes és fix összegű, amelynek meghatározásánál (más tagállamokhoz hasonlóan) a korszerűbb, környezetbarát típusok vásárlását, importját preferálta a törvényhozás. Az adót új gépkocsinál az árban, importált használt autónál külön kell megfizetni. A regisztrációs adó bevezetéskor a legalacsonyabb összeget, 90 ezer forintot az 1400 köbcentinél kisebb járgányok, a legmagasabbat - akkor 1,6 millió forintot - az 1,8 literesnél nagyobb benzines, illetve a 2 literesnél nagyobb dízeles, környezetszennyezési szempontból Euro 2-es csoportba sorolt autók után kellett fizetni. A korszerű, új autók vásárlói emiatt még jól is jártak, miután az alacsonyabb adók miatt a márkakereskedők 1-3 millió forinttal csökkentették áraikat. De például egy középkategóriásnak számító 1996-os Opel Astra (és jellemzően az 1996-2000 között készített autóké) regisztrációs adója a tízszeresét tette ki a korábbi fogyasztási adónak.

Mindezek miatt elsősorban a használtautó-kereskedők ágáltak, ráadásul sokan közülük előre, még a regisztrációs adóról szóló törvény hatálybalépése előtt bespájzoltak a járgányokból, remélve, hogy így az alacsonyabb fogyasztási adóval megúszhatják a forgalomba helyezést. A kifogások miatt a törvényhozás 2004. május 14-ei hatálybaléptetéssel finomított valamit a rendszeren, lehetővé tette például a korábban kifizetett fogyasztási adó levonását, de közben jócskán emelt is a mértékeken, ami ekkortól már 120 ezer forint és 2,7 millió forint közé esett. Nem rendezte azonban a leginkább kifogásolt értékarányosság kérdését, azaz nem igazította a fizetendő adót a gépkocsi életkorához. Márpedig ez értelemszerűen csak az importból, így a más tagállamból behozott autókat sújtotta - mutat rá a főtanácsnoki indítvány is. Az avultatás bevezetésére csak 2006. január 1-jétől került sor (de egyúttal újabb emelésre is, eszerint a regisztrációs adó akár a 6 millió forintot is meghaladhatja).

Ez a törvénymódosítás feltehetően már megfelel az uniós előírásoknak, eszerint a gépjármű adótétele az első forgalomba helyezéstől számítva fokozatosan (3-66 százalékkal) csökken, függetlenül attól, hogy az első rendszámot Magyarországon vagy külföldön (akár EU-n kívüli országban) kapta-e. S hogy a környezeti szempontok is érvényesüljenek, az avultatás degresszív, azaz minél öregebb az autó, annál kisebb ütemben mérséklődik az adó. Nem lehetett nehéz dolga a főtanácsnoknak a magyarországi regisztrációs adó megítélésében, hiszen korábban több tagállam - Dánia, Portugália, Görögország, Finnország és Ausztria - hasonló ügyében jutott arra a következtetésre, hogy a belföldi, illetve a belföldön vásárolt autók adóelőnyt kaptak. A főtanácsnok az eddigi ítélkezési gyakorlat alapján is úgy véli, hogy a magyar államnak vissza kell majd fizetnie az adóhátrányt szenvedettek számára a különbözetet.

Bővebben: http://hvg.hu/…7/page3.aspx

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS