Cégekké alakítanák az egyetemeket

2006.07.27. Magyar Hírlap Online / Rovó Attila

Fokozatosan kivonulna az állam a felsőoktatás szabályozásából és finanszírozásából, ennek érdekében még ebben a ciklusban többször módosítják a felsőoktatási törvényt. Az állam a szférának jutó pénzt nem az intézményeknek, hanem a hallgatóknak adná.

Minden érettségizett diák arra az egyetemre iratkozhatna be, amelyikre akar, ha ki tudja fizetni az intézmény által szabadon meghatározott tandíjat, és teljesíti az egyetem felvételi követelményeit. A felsőoktatásra jutó évi kétszázmilliárdot nem közvetlenül az iskoláknak, hanem a tanulmányok finanszírozására felhasználható "jegyként" a hallgatóknak adná az állam – értesüléseink szerint ezek a kormányzat és a szocialista frakció hosszú távú elképzelései a felsőoktatás átalakításáról. Informátorunk megfogalmazása szerint a most bevezetett tandíj mindehhez csak az első, apró lépés, és még a jelenlegi kormányzati ciklusban biztosan hasonló törvénymódosítások követik.

A részletek egyelőre homályosak, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy az átmenet idején fokozatosan emelkedik majd a hallgatók hozzájárulása saját tanulmányaikhoz, az állam pedig egyre nagyobb szabadságot és egyre kevesebb pénzt ad majd az intézményeknek. Az így felszabaduló milliárdokat egyenlően vagy pályázati úton elosztva a hallgatók kaphatják meg. Az új rendszerben mindenki azt tanulna, amit akarna, megszűnne a képzési ágak létszámának korlátozása is. Az egyetemek lényegében gazdasági társaságként működnének, így dolgozóik nem közalkalmazottak lennének.

A módosítások miatt becslések szerint a több mint hetven felsőoktatási intézmény fele is megszűnhet.

További törvénymódosításokra számíthatnak a közoktatás szereplői is. "Érzékelhető racionalizálás" lesz az ágazatban, ami lényegében iskola-összevonásokat, tanáráthelyezéseket jelenthet. "Nem elsősorban a lassan szimbólummá váló kistelepülési iskolákról van szó, hanem az olyan nagyvárosi kerületekről, amelyekben három-négy iskola működik úgy, hogy kettőben bőven elférnének a gyerekek" – mondta informátorunk, szerinte a kormány felkészült az érintettek ellenállására, a tüntetésekre, demonstrációkra is.

Az előzetes tervekkel ellentétben a következő években nem szűnnek meg a nyolc évfolyamos gimnáziumok. Egyes elképzelések szerint azonban ezekbe az iskolákba kizárólag területi alapon iratkozhatnának majd be a tanulók, vagyis tilos lenne felvételiztetni a diákokat, sőt a szabályozást kiterjesztenék a négy- és hatosztályos gimnáziumokra is. Ez utóbbi változtatásokról még nincs döntés a szocialista párton belül.

Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának MSZP-s elnöke megerősítette, hogy a kormányban a fenti elképzelések tűnnek a legnagyobb támogatottságúaknak.

  • kapcsolódó anyagok
FELSŐOKTATÁS