Ha engedély nélkül építkezünk, könnyen pluszköltségbe verhetjük magunkat. Nem árt tehát tudni, mit végezhetünk önhatalmúlag, és mihez kell a hatóság engedélye. A HVG utánajárt mely esetekben szabható ki bírság.
Építésügyi bírságot engedély nélküli vagy építési engedélytől jelentősen eltérő kivitelezés esetén szabhat ki a hatóság. Ilyesmire tehát akkor kell számítanunk, ha engedélyhez kötött építkezést, átalakítást, vagy éppen bontást végzünk saját szakállunkra. Akkor is felelősségre vonhatnak bennünket, ha ugyan van érvényes építési engedélyünk, de attól jelentős mértékben eltérünk.
Mihez kell engedély?
Egyértelműen szükséges építési engedély a szerkezetet, homlokzatot érintő átalakításokhoz. Ilyen például a főfalban történő nyílásbontás, legyen szó akár ablakról, akár konvektor vagy légkondicionáló kivezetéséről. Ugyanez vonatkozik bármely olyan jellegű átalakításra, amely a homlokzaton változást eredményez. Ez utóbbira jó példa a nyílások befalazása, a portál átalakítása, vagy éppen reklámtábla elhelyezése. A belső átalakítások abban az esetben engedélykötelesek, ha „az önálló rendeltetési egység darabszáma megváltozik”, azaz ha leválasztunk egy szobát, vagy összecsatolunk két helységet.
Engedély nem csak építéshez és átalakításhoz lehet szükséges: védett területen például csak ennek birtokában végezhetünk bontást. Egyéb esetekben akkor szükséges a hatóság hozzájárulása, ha a bontandó építmény tíz méternél magasabb, vagy térfogata meghaladja a kétszáz légköbmétert. Lakáscélú építmények esetén a nagyság sem számít: minden esetben szükséges engedély. A saját telkünk területén lévő, tíz négyzetmétert meghaladó pincét sem bonthatjuk el önhatalmúlag.
Belülre is kérni kell
Vannak olyan átalakítások is, amelyeket helyi rendelet tesz engedélykötelessé, ezért bármilyen építési munka megkezdése előtt célszerű megkeresni a területileg illetékes építésügyi hatóságot (ez általában a jegyző). Itt lehet megkérdezni az adott ingatlanra vonatkozó építésügyi előírásokat, helyi rendeleteket.
A főváros VII. kerületében például ilyen helyi rendelet alapján bármely belső átalakítás építésiengedély-köteles. Ide tartozik az is, ha lakáskomfortosítás miatt a konyha alapterületéből választják le a fürdőszobát, de engedélyköteles a szobák elrendezésének bármilyen megváltoztatása is. A kerületi hatóság egyébként leggyakrabban engedély nélkül elhelyezett reklámtáblák, és szabálytalan belső átalakítások miatt szab ki bírságot.
Függőleges felületek
Az óriásplakátokra mindenütt fokozottan ügyelnek. Ezek egy országos hatáskörű rendelet szerint egy négyzetméteres nagyság felett engedélykötelesek. Ugyanez vonatkozik az egy négyzetmétert meghaladó cég- és címtáblákra is, ha pedig fényreklámról van szó, mérettől függetlenül szükséges a hatóság jóváhagyása.
Reklámtáblák terén is lehetnek eltérések: van ahol a legkisebb tábla kihelyezése is engedélyköteles, és vannak olyan belvárosi területek, ahol óriásplakátra egyáltalán nem adnak engedélyt. Országos szinten engedélyhez kötött bármilyen üzlethomlokzat kialakítása, és nem lehet egy négyzetmétert meghaladó kirakatszekrényt sem építeni a hatóság hozzájárulása nélkül.A bírság mértékét a szabálytalan építmény felületének vagy térfogatának nagysága szabja meg, nem pedig annak értéke. Felületben mérhető építmény, például reklámtábla esetén 7500 forintot fizetünk négyzetméterenként, légköbméterben mérhető lakóépület esetén pedig 18 ezer forint üti a hatóság markát minden egyes légköbméter után. Irodák, szállodák mulasztása esetén még magasabb a büntetési tétel összege: ők 22 500 forinttal számolhatnak légköbméterenként – tudtuk meg a VII. kerület illetékesétől.
További részletek: http://hvg.hu/…y/page2.aspx
