Parkolópálya: elmaradásban a díjakkal és a reformokkal is

2006.08.17. Magyar Hírlap Online / Köves Pál, Márk Edina, Suhajda Zoltán

A jogot talán nem sértve, ám sokszor természetes jogérzékkel nehezen tolerálható módon hajtják be az elmaradt díjakat a fővárosi parkolási társaságok. A rendszer amúgy is ezer sebből vérzik, a mérleg pozitív oldalán csak a mobilfizetés terjedését említhetjük.

Olvasónk hosszú távú memóriáját teszteli a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás, amely nemrég egy 2002-re és 2003-ra vonatkozó fizetési felszólítást postázott ki. A levél (sok ezer másikkal együtt) polgári perrel, késedelmi kamattal és az ügyvédi költségek felszámolásával fenyegette meg az autóst, ha tíz napon belül nem rendezi 13 ezer forintos parkolási tartozását. Olvasónk persze nem emlékszik már, hogy hol parkolt évekkel ezelőtt, s akkori parkolójegyei sincsenek már meg. Így nem marad más választása, mint fizetni.

Hitelességi és hitelesítési gond

Tetszik, nem tetszik, a parkolási társaságok ilyenkor jogszabályszerűen járnak el, hiszen öt éven belül bármikor behajthatják a díjtartozást, s nem kell fizetési felszólítást küldeniük – mondta Gesztesi Anetta jogász. Csakhogy az emberek többsége nem őrizgeti évekig a parkolójegyeit, s már nem is emlékszik rá, hogy hol járt a kérdéses időpontban. (Szerettük volna megkérdezni a FKPT-t, hogy miért évek múlva jutott eszébe behajtani a tartozást, de lapzártánkig nem tudtuk elérni a cég illetékeseit – hogy mire jutottunk a másik két társasággal)

A parkolótársaságok számítógépes adatbázisukkal és 2003 eleje óta fényképekkel is bizonyíthatják a bliccelést. Azzal érvelnek, hogy zárt rendszerüket kívülről nem lehet manipulálni. Arra azonban semmi garancia, hogy a rendszerbe bevitt adatok megfelelnek a valóságnak. A bíróságok mégis szinte százszázalékos bizonyítékként fogadják el ezen adatbázisok tartalmát, ezért per esetén a leggyakrabban az autósok járnak pórul – tudtuk meg Gesztesi Anettától. Ha a bíróság a társaságnak ad igazat, jöhet a végrehajtó, vagy a lakásra jegyezhetnek be jelzálogjogot.

Pedig a parkolóórák és a parkolóőrök kézi bejegyző készülékei nem hitelesítettek, a parkolóőrök pedig gyakran alkalmi munkások – teszi hozzá Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom (Empamo) alenöke. A szervezet munkatársai nemrég – műholdon keresztül az atomórára támaszkodó – GPS-készülékkel hasonlították össze a budapesti parkolóórák által kijelzett időt, s három-négy perces eltéréseket tapasztaltak.

Ajánlott a cédulák megőrzése

Az évek múlva fizetési felszólítást kapó, s azt jogtalannak érző autósoknak kell bizonyítaniuk a bíróság előtt, hogy fizettek, vagy azt, hogy az adott időben más helyen tartózkodtak – magyarázza Gesztesi Anetta. Erre azonban kevesen képesek. Hacsak nem őrzi meg az ember öt évig minden egyes parkolójegyét és nem vezeti folyamatosan a noteszában, hogy mikor merre járt, ahogy például Gesztesi Anetta teszi.

Legin István szerint a cégek szándékosan húzzák az időt, hogy a kamatokkal együtt megnöveljék a tartozás összegét, s azért is, hogy az eltelt hosszú idő miatt az autós már semmit se tudjon igazolni. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a büntetésről csak a szélvédőre helyezett papíron tájékoztatnak, amelyet bárki levehet vagy lefújhatja a szél, így az autós nem is tud róla, hogy tartozása évek óta ketyeg. Pedig a törvény szerint az együttműködési kötelezettség egyenlő felek között áll fenn, a parkolási cégnek tehát ugyanúgy meg kell tennie mindent a követelés teljesüléséért, mint a jármű tulajdonosának.

Az Empamo a gyorsabb behajtás érdekében nemrég Lenkovics Barnabás ombudsmanhoz fordult, de korábban több beadványával az Alkotmánybíróságot is bombázta ebben a témában is. A szervezet törvényben szeretné rendezni a parkolási tartozások behajtási menetrendjét, mert a jelenlegi szabályozást rossznak tartja. A civilek által kidolgozott törvénytervezet szerint a parkolási cégeknek minimum egy hónapon belül ajánlott levélben kellene értesíteniük az autósokat tartozásukról. A szervezet azt is el szeretné érni, hogy a tartozás egy éven túl elévüljön, mert erre az időtávra még nagyjából vissza tudnak emlékezni az emberek, s a parkolójegyeket is meg tudják őrizni.

Zűrös az egész rendszer

De nemcsak a behajtás, hanem az egész budapesti fizetős parkolási rendszer zűrzavaros, és 1996-os bevezetése óta alig javult valamit – mondta Legin István. A város kaotikus módon különféle területekre van szabdalva, utcánként változik az üzemeltető cég kiléte, követhetetlen, hogy mikor melyik parkolóórát kell használni. Ráadásul a fizetős rendszer elindítása óta Budapesten a parkolóhelyek száma drasztikusan csökkent, P+R-parkolók – azaz tömegközlekedési kapcsolatra csatlakozó, általában külvárosi, nagy alapterületű parkolóhelyek – nem épültek, a magánerőből épült mélygarázsok és plazák pedig megfizethetetlenül drágák. Tavaly óta a parkolójegy lejárta után van türelmi idő, de vásárlásánál nincs: a parkolóőrök sokszor a jegyvásárlás ideje alatt büntetik meg az autóst (időnként percekig kóvályog az ember a környék nem működő parkolóórái között, a cégek ügyfélszolgálatát ilyenkor sosem lehet elérni). Ebből aztán komoly konfliktusok keletkeznek, Legin István például szemtanúja volt annak, hogy a feldühödött autós leütötte a parkolóőrt.

Be- és elfolyó milliárdok

A rendszer senkinek sem jó, legfeljebb a parkolási cégeknek, mégsem javítottak rajta érdemben az elmúlt tíz évben – véli Legin István, aki politikai motivációkat, esetleg zsebre dolgozást és a városvezetés nem megfelelő hozzáállását sejti a háttérben. Milliárdok folynak be a parkolási díjakból, ám ebből hivatalosan az önkormányzatok csak keveset látnak. Pedig Legin István szerint mindezekre a problémákra lenne ésszerű megoldás: profitorientált magáncégek helyett az önkormányzatok hatáskörébe tartozó hatóságoknak kellene végezniük ezt a munkát. A parkolóórák legyenek hitelesítettek, a parkolóőrök pedig hatósági személyek – javasolja az Empamo. Ehelyett Budapesten jelenleg a három nagy parkolási társaság közül a legnagyobb cég, a Centrum Kft. magánkézben van, a másik kettő önkormányzati tulajdonban, és több kisebb magáncég is tevékenykedik a fővárosban.

Az Empamo javaslatai az emberibb parkolás érdekében
  • Számolják fel a különféle kft.-ket, és a budapesti parkolást egy valóban nonprofit, közvetlenül a főpolgármesteri hivatal alá tartozó közhasznú társaságnak és/vagy egy közalapítványnak kell üzemeltetnie.
  • Meghatározott időközönként hozzák nyilvánosságra a tételes elszámolást! Mennyi pénz folyt be a parkolási díjakból, ebből mennyit költöttek a rendszer üzemeltetésére és mennyit a város közlekedési helyzetének javítására?
  • Vizsgálják felül a parkolási díjakat, és ahol lehet, csökkentsék azokat. Ugyancsak átgondolásra szorul a fizetős övezetek kérdése: a szűk belvároson kívüli lakóövezetekben, lakótelepeken, kertvárosokban szüntessék meg a díjfizetési rendszert!
  • A forgalmasabb tömegközlekedési csomópontok körül létesüljenek ingyenes és/vagy elfogadható árú (száz-kétszáz forint/nap) parkolók. Itt teremtsék meg a megfelelő biztonsági feltételeket például térfigyelő kamerák alkalmazásával vagy a fizetős P+R-parkolók 24 órás őrzésével.

A főpolgármester-jelöltek egységesen egységesítenék

Egységes fővárosi parkolási rendszert szeretne a három parlamenti párt főpolgármester-jelöltje. Demszky Gábor, a posztjáért újrainduló SZDSZ-es városvezető azt szeretné, ha a jelenlegi elhibázott rendszerrel ellentétben az összes utca a főváros tulajdonában lenne, mert akkor egységes tarifával létrejöhetne az egységes parkolási modell. Demszky a befolyó pénz parkolásfejlesztésre fordítaná, valamint újabb P+R-parkolókat, intermodális (több közlekedési ágazat csatlakozására épülő) csomópontokat, kerékpárutakat építene, és modernizálná a kötött pályás tömegközlekedést.

Tarlós István szerint az egységes rendszeren kívül az autósok megérdemelnék, hogy a parkolóőrök őrizzék is a kocsikat, a társaságok pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtsanak, mint például a hóeltakarítás. A Fidesz által támogatott független főpolgármester-jelölt is pártolja a P+R-parkolók építését, míg a belvárosban mélygarázsokkal növelné a várakozóhelyek számát. A jelenlegi óbudai polgármester felülvizsgálná a három parkolási céggel kötött szerződéseket is.

Katona Kálmán, az MDF jelöltje is az egységes budapesti parkolásban látja a megoldást, valamint egyetért a P+R-parkolók számának növelésével a külső kerületekben. A párt Budapest-programja szerint viszont a belső városrészeken nem támogatják a mélygarázsok és parkolóházak építését, mivel ez csak tovább gerjesztené a forgalmat, ezért ezeket a létesítményeket a külső körutaknál hoznák létre. A gyalogosok érdekében korlátoznák a járdán parkolást, és az MDF általában híve a parkolási korlátozásoknak a várostervezésben.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS