Kinek és miért nem kell a minimálbér kétszerese után fizetnie?

2006.08.23. hvg.hu

Szeptember 1-től bevezetik a 125 ezer forintos minimális járulékalapot, amelyet januártól 131 ezerre emelnek. Ez minden egyéni, társas vállalkozóra vonatkozik, de leginkább az evásokat sújtja. Szerencséjük van viszont a tételes átalány-adózóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek, akiknek csupán a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük. A részletekről Vágyi Ferenc Róbert adószakértőt kérdeztük.

Szeptembertől az egyéni vállalkozóknak, s a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak is a minimálbér kétszerese után kell fizetniük a járulékokat. Eszerint a jövő hónaptól legalább 125 ezer, januártól pedig 131 ezer forint után adóznak. A legrosszabb helyzetben az evások vannak, akik nemcsak többet, de 10 százalékkal magasabb adókulccsal is kénytelenek fizetni. Igaz ez a módosítás nem szeptembertől, hanem csak egy hónappal később lép hatályba. Ennek megfelelően szeptemberben mimimum 147 ezer forint, januártól pedig legalább 175 ezer forint bevétellel kell rendelkezniük.

A jogszabály ugyanis azon a törvényi vélelmen alapszik, hogy az evásoknak nincs költségük, tehát a bevételből csak az adót (az EVA-t) kell megfizetni, levonni, és a maradék a tényleges jövedelem. Alkotmányossági szempontból ugyan aggályosnak tűnhet, hogy a jogalkotó – a valóságtól általában eltérően – esetükben nulla költségszinttel számolt.

Akinek jövedelme, illetve bevétele a minimum járulékalap megfizetéséhez szükséges összeg alatti, az október 12-ig kérhet felmentést az adóhatóságtól. Ugyanúgy vonatkozik ez olyan magánszemélyre, aki kiváltja a vállalkozói igazolványát, vagy egy olyan vállalkozásra, amely bejárónőt, takarítónőt, kertészt alkalmaz, és ezáltal foglalkoztatóvá válik, de nem tudja megfizetni a járulékot a minimumszint után.

MIKOR LEHET MEGÚSZNI?

Az adózó a dupla járulékfizetést viszont csak abban az esetben kerülheti el, ha átmegy az APEH ellenőrzésen. Ilyenkor a hivatal vizsgálhatja, hogy a magányszemély a bevallott jövedelemből fedezni tudja-e életvitelét, kiadásait, hiteltörlesztéseit, vagyongyarapodását. Ellenkező esetben az APEH komoly bírságot, késedelmi pótlékot szabhat ki. Bejelentés előtt célszerű felmérnie az adózónak, hogy mit kockáztat egy esetleges adóellenőrzéssel.

Amennyiben a bejelentés jogos, s az adóhatóság ezt meg is állapítja, jelentős többletteher hárul majd a könyvelőkre is. Ha ugyanis az adózó jövedelme alacsonyabb a mindenkori járulékminimumnál, azt a könyvelőnek 15 napon belül be kell jelenteni. Kijelentenie az adózót akkor kell, ha jövedelme korábban nem érte el a járulékminimumot -, de időközben felemelték a bérét, és így már eléri vagy meghaladja azt.

A minimális járulékalapot csak a biztosítottra és az alkalmazottjára terjesztették ki, tehát a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik az előírás. Kivételes helyzetben vannak a tételes átalányadózók, illetve a mezőgazdasági őstermelők, akiknek csak a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük a járulékokat. Az előbbi csoportba olyan kevés adózó tartozik, hogy a minimum járulékalap befizetése a tevékenységi kör megszűnését idézhette volna elő.

Az úgynevezett többes jogviszony esetén az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó személyesen közreműködő tagjának a valódi jövedelem után kell fizetnie, de csak abban az esetben, ha legalább heti 36 órás munkaviszonya van, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A tényleges jövedelemre viszont a teljes járulékot meg kell fizetni, egyedül a 2 százalék pénzbeni hozzájárulás nem kötelező.

További részletek: http://hvg.hu/…y/page3.aspx

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS