Perelnek az új alkotmány nyilvánosságáért

2006.08.23. Magyar Hírlap Online / Joó Hajnalka

Peres úton kényszerítenék ki az igazságügyi tárcából, hogy hozza nyilvánosságra az új alkotmány nyolc hónapja kész, de eddig titokként kezelt tervezetét.

Pert indít az igazságügyi és rendészeti miniszter ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő egyesület, amiért a tárca nem hozta nyilvánosságra az új alkotmány tavaly év végén elkészült normaszövegét. Emlékezetes, a készülő törvénytervezetek nyilvánosságát előíró, januártól hatályos elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján korábban a Magyar Hírlap is próbálta megszerezni a minisztériumtól a szakértők által már véglegesített alaptörvény-verziót. A tárcát vezető Petrétei József áprilisban azonban a tervezet kampánytémává válásától tartva, két hónapja pedig a miniszterelnöki jóváhagyás hiányára és a reformok elsőbbségére hivatkozva utasította el kérésünket.

Tegnap az induló kereset kapcsán ismét szerettük volna megkérdezni, nem változtattak-e álláspontjukon, de a tárca csak egy az adatvédelmi törvényre hivatkozó egysoros, a normaszöveget szakmai döntés-előkészítő (értsd: titkosan kezelendő) anyagnak minősítő levéllel válaszolt. Hasonló okokra hivatkozott a minisztérium a TASZ júliusi megkeresésére is, amelyben a szervezet levélben kérte a minisztertől, hogy tegye megismerhetővé a több mint fél éve rejtegetett tervezetet.

Schiffer András, a TASZ ügyvivője botrányosnak tartja, hogy egy kormányszervezet a nem megfelelő időzítésre hivatkozva tartson vissza egy normaszöveget. A tervezetek nyilvánosságánál szerinte ráadásul nem is a minisztériumi elutasításban hivatkozott adatvédelmi, hanem az elektronikus információszabadságról, illetve a jogalkotásról szóló törvény az irányadó, amelyek már a kormány elé terjesztendő anyagok nyilvánosságát is előírják. A szervezet a fentiek mellett azért is tartja gyengének a tárca indoklását, mert az alkotmány szerint a kormány tagjait önálló döntési jogkörök is megilletik, vagyis az igazságügyi miniszter egymaga is dönthetett volna a normaszöveg nyilvánosságáról.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG