Az ügyészséget vizsgálta az ÁSZ

2006.08.30. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék a közelmúltban fejezte be a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2003-2006. évek közötti működésének átfogó ellenőrzését, amely alapvetően a költségvetési fejezet belső kontroll - szabályozási, számviteli, informatikai, ellenőrzési - rendszerét, a fejezeti irányítás és felügyelet kontroll tevékenységeit tekintette át az esetleges működési kockázatok feltárása érdekében. Rendszerszemléletben értékelték továbbá a környezet- és természetvédelmi jogterületen az ügyészi szakági együttműködést, valamint az ügyészi feladatellátás kapcsolódását az EU Tanácsa által létrehozott EUROJUST kooperatív, koordinatív szervezethez. (A számvevőszéki ellenőrzések a szakmai kérdéseket mindössze azok finanszírozási összefüggéseire tekintettel érintik.)

A Magyar Köztársaság Ügyészsége 2002-ben megkezdett szervezeti reformja a törvényi feladatok növekedését, valamint az európai uniós követelményeknek való megfelelés egyidejű elvárásait követte. A modernizáció 2006 elejére kiforrott, világos szerkezetű, a szakmai, illetve a gazdasági hatás- és jogkörök tekintetében egyaránt hatékonyabban működő szervezetet eredményezett. Ez volt érzékelhető az ügyészség környezetvédelmi előírások betartatásában betöltött szerepében is, miután intézményes keretet kapott a környezetvédelmi ügyészi tevékenység, párosulva a büntetőjogi, törvényességi felügyeleti és a magánjogi szakágak szoros együttműködésével. A természet- és környezetvédelmi feladatok bővülése, nemzetközi vonásainak erősödése azonban – a hatékonyság fenntartása érdekében - a jelenleginél kedvezőbb feltételeket igényel úgy a szakember kapacitás, mint a feladathoz kapcsolódó munkaidő ráfordítás tekintetében.

Elsősorban a büntető ügyek terén a szakági együttműködés fokozott jelentőségére hívta fel a figyelmet az ügyészséggel szemben támasztott kártérítési igények mind számban, mind követelési értékben erőteljesen növekvő tendenciája (2005 végéig összesen 210 ügy, 5,5 Mrd Ft kárigény). Az ügyészséget mindeddig az ügyek elenyésző hányadában (összesen 5 esetben, 30 M Ft összegben) marasztalta el a bíróság. A szervezet a kárigényekkel kapcsolatos kockázatok megelőzésére képzésekkel, az érintettek szankcionálásával intézkedett.
A folyamatban lévő kártérítési ügyek magas száma (98), ezek között a feltételezetten fizetési kötelezettséggel záruló esetek mégis arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetést olyan (2006-ban akár 1 Mrd Ft) nagyságrendű kiadások terhelhetik, amelyek a folyamatos működés feltételeit is gátolhatják. Ennek tükrében ajánlotta az ÁSZ az ügyészi hibákból fakadó kártérítési követelések megelőzése érdekében a legfőbb ügyész figyelmébe – a tett intézkedései mellett – a szervezet kontrollrendszerének erősítését, ami új módszerek, eljárások bevezetését teheti szükségessé. (A pénzügyi tárca az adott évben felmerülő jelentős mértékű perköltségeket a költségvetés általános tartaléka terhére tartotta rendezhetőnek.)

A Magyar Köztársaság – a legfőbb ügyész által kijelölt nemzeti tag delegálásával – bekapcsolódott az EUROJUST tevékenységébe, aminek funkcionálása hozzájárulhat a nemzeti büntetőeljárási ráfordítások csökkentéséhez is. Az ebből eredő lehetőségek hasznosításának célirányossá tétele érdekében szorgalmazta az ellenőrzés az EUROJUST nemzeti tagja hazai jogosítványainak meghatározását és az intézmény igénybevétele szabályainak megalkotását, melyre eddig még nem került sor.

A költségvetési tervezési és végrehajtási rendszer működtetése összességében szabályszerűen, az ágazati sajátosságok érvényesítésével történt. A fejezet a jogszabályi feladatváltozással járó többletköltségeket általában el tudta ismertetni, ami javuló munkafeltételeket, korszerűsödő és gyarapodó épületállományt eredményezett. 2006-ra azonban az intézményi és központi beruházásra, valamint az eszköz felújításra fordítható felhalmozási előirányzat 2003-hoz képest számottevően csökkent, előrevetítve az egyes bíróságokkal közösen használt ingatlanok ügyészségi épületrészeinél a műszakilag indokolt rekonstrukciók és jogszabályi előírások teljesítéséhez szükséges átalakítások (akadálymentesítés, biztonságtechnika) halasztódását.

A felügyeleti szerv által gyakorolt folyamatos monitoring, illetve a kontrollmechanizmusok biztosították a fejezet szabályos gazdálkodását, a vagyonelemek nyomon követhetőségét, így a szervezeti reform eredményeként a költségvetési gazdálkodás vezetői kontrollja átfogóvá vált. Ezzel együtt még kockázati elemeket rejtenek a belső szabályozás nélkül maradt területek, melyek közül elsősorban az informatikai szabályozás hiányosságai hordoztak magas kockázatot annak ellenére, hogy az informatikai biztonság több területén már történt érdemi előrelépés.

Az ügyészségi feladatok ellátásához – a jelentős PHARE és hazai források segítségével – kialakított informatikai rendszert országos lefedettségűvé alakították, egyúttal létrehozták az egyéb bűnüldöző, illetve nyilvántartó szervekkel (Netzsaru, ERÜBS) történő kapcsolódási pontokat. Ugyanakkor tekintettel a kapcsolódó fejlesztési és üzemeltetési feladatok szabályozási környezetének elavultságára, az ÁSZ felhívta a figyelmet az informatikai szabályozások teljes körűvé tételére és az ehhez kapcsolódó szervezeti feltételek biztosítására.
Az ügyészség belső ellenőrzési rendje és az ellenőrzés szabályozottsága (ellenőrzési kézikönyv, ellenőrzési nyomvonal kialakításának és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, kockázatkezelési szabályzat) igazodott a jogszabályi előírásokhoz, megfelelő keretet adva a költségvetési gazdálkodás gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi ellenőrzésének végrehajtásához. Mivel a belső ellenőrzés alapvetően csak a részjogkörű, viszonylag alacsony költségvetési források felett rendelkező területi szervekre koncentrált, az ÁSZ szükségesnek tartotta a fejezet belső ellenőrzéseinél a központi gazdálkodás ellenőrzésének előtérbe helyezését (aminek hiánya hosszabb távon kockázati tényezővé léphet elő), valamint ehhez a személyi, tárgyi feltételek érdemi javítását.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG