„Okirati turizmus” az EU-ban: Magyarország is célország

2006.08.30. Jogi Fórum / MOKK

A fogorvosok mellett már a magyar közjegyzőket is gyakrabban keresik fel az Unió más tagállamaiból. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okiratok bármelyik másik tagállamban előzetes peres eljárás nélkül, azaz közvetlenül végrehajthatók. Mivel a közjegyzőség működését és díjait nemzeti hatáskörben szabályozzák, a gazdaság szereplői előnyre tehetnek szert az egyes tagállamokban jelentősen eltérő hatósági díjak ismeretével.

Az Unión belüli határok – gazdasági szempontból – már csatlakozásunk dátumától kezdve nyitottak. Az Unió vállalkozásai mára felismerték az ebben rejlő előnyöket, s számos szolgáltatást az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok egyikében vesznek igénybe. Ez a közjegyzői szolgáltatásokra is igaz: manapság már az is előfordul, hogy például osztrák vállalatok nagy értékű ügyleteikről a közjegyzői okiratokat Magyarországon állíttatják ki.

A közjegyzőkre mint igazságszolgáltatási hatóságra vonatkozó nemzeti szabályozások az Európai Unió tagállamainak nagy részében előírják az adott ügyérték esetében maximálisan alkalmazható felső értékhatárt. Ennek megfelelően a közjegyzői díj Magyarországon is hatósági díj, melyet értékarányosan, degresszív kulccsal a 14/1991 (XI.26) IM rendelet állapít meg. Minél magasabb az ügyérték, arányaiban annál alacsonyabb a közjegyzői díj. Ausztriában például a közjegyzők a többszörösét számíthatják fel egy-egy szolgáltatásért, míg Németországban a jogalkotó nem szabott értékhatárt a közjegyzői díjaknak. Régiónkon belül csak Szlovákiában alacsonyabbak valamelyest a díjak, a szlovák közjegyzők azonban csak az államnyelven állíthatják ki a közjegyzői okiratokat.

Felmerül a kérdés, hogy nem vezet-e majd szükségszerűen tagállamok közti feszültségekhez a közjegyzők szolgáltatásainak egyértelmű elszívó hatása. Középtávon valószínűsíthető, hogy az esetleges feszültségeket csökkentendő a jogalkotók a hatósági árak konvergenciájára fognak törekedni. A magyar közjegyzők ugyanakkor nem tartanak feszültségtől, és úgy látják, hogy nem is várható tömeges külföldi igény a szolgáltatásaikra.

Sajnálatos, hogy sok vállalkozás még nincs tisztában a közokiratok közvetlen érvényesíthetőségére vonatkozó uniós rendelet gyakorlati hasznával. „Egyre több külföldi, EU-tagállami székhelyű vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unión belüli pénzügyi kintlévőségeit a hosszadalmas és költséges peres eljárást kiküszöbölve hajtsa be – mondta dr. Kapás Katalin, a MOKK elnöke. – Magyarországon viszont még mindig kevesen tudnak erről a lehetőségről, ezért a közelmúltban az érintettek számára konferenciát rendeztünk a témában. A résztvevők figyelmét felhívtuk arra, hogy a felek közötti szerződést, de legalább annak stratégiai, különösen a fizetés rendjével kapcsolatos részeit érdemes közjegyző előtt közokiratba foglalni. Ez az eljárás az uniós rendeletnek köszönhetően európai szinten nyújt rendkívüli kereskedelmi biztonságot a feleknek.”

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK