Elképzelhető, hogy végül mégis az Európai Unió szabadítja meg a magyar vállalkozásokat az iparűzési adótól, amelyet a kormány – a dolgok jelenlegi állása szerint – mégsem szüntetne meg 2008-ban. Az Európai Bíróság ugyanis ősszel eljárást indít az adónemmel kapcsolatban.
A nyáron két fontos beadvány is érkezett az Európai Bírósághoz a magyar iparűzési adóval kapcsolatban, a jövő héten végződő ítélkezési szünet után kerülnek terítékre Luxemburgban. A felperesek mindkét ügyben az uniós csatlakozás utáni időszakra vonatkozóan vitatják az adónem jogszerűségét. Az uniós fejleményeket különösen árgus szemmel figyelik a magyar cégek, amióta kiderült, hogy a kormány korábbi szándéka ellenére 2007 végével mégsem szüntetné meg az iparűzési adót.
Döntés egy éven belül?
A Legfelsőbb Bíróság és a Zala Megyei Bíróság is arra vár választ a luxemburgi testülettől, hogy az iparűzési adó forgalmi típusú adó-e. Az EU-ban ugyanis az áfán kívül nem lehet más forgalmi adót kivetni.
A Zala Megyei Bíróság annak vizsgálatát is kérte, hogy a csatlakozási szerződés értelmezhető-e úgy, hogy Magyarország 2007 végéig mentességet kapott. A kormányzat ugyanis előszeretettel érvel azzal, hogy a csatlakozási dokumentum szerint 2007. december 31-ig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az Európai Unió magát az adónemet is elfogadja. Szakértők szerint azonban ez az érvelés elég gyenge lábakon áll. Utóbbi ügyben olyan illusztris nagyvállalatok támadják az iparűzési adót, mint a Tesco, az OTP Bank, az Erste Bank, a Vodafone, az E.ON vagy a Dédász.
Mindkét bíróság gyorsított eljárást kért, így elképzelhető, hogy egy éven belül döntés születhet a helyi iparűzési adó sorsáról – mondta Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy az Európai Bíróság elfogadja-e a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelmet, amit csak kivételesen fontos ügyekben szokott megtenni – tudtuk meg Lehóczki Balázstól, az Európai Bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályának munkatársától. Ha igen, akkor elvileg jövő nyárra meghozhatja a döntést a testület. Lehóczki Balázs szerint az is elképzelhető, hogy a két magyar ügyet egyesítik.
Az eljárást mindenesetre jelentősen meggyorsíthatja, ha nemsokára döntés születik az iparűzési adóhoz nagyon hasonló olasz regionális adó, az IRAP ügyében. Az elvileg az idén záruló olasz ügy legutóbbi fejleménye, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka márciusban kiadott véleményében az IRAP-ot az áfairányelvvel ellentétes forgalmi típusú adónak minősítette. Ezért időbeli korláttal ugyan, de jogosak az adóvisszatérítési igények. Márpedig az Európai Bíróság nyolcvan százalékban a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező döntést szokott hozni – mondta Lehóczki Balázs. Az olasz költségvetésnek ez akár 120 milliárd eurós érvágást is jelenthet. (A magyar iparűzési adó kapcsán szakértői számítások szerint évi mintegy 350 milliárd forint a tét.)
Ha az IRAP-ot jogellenesnek tekinti az Európai Bíróság, akkor nagy valószínűséggel a magyar adónemnek is ez lesz a sorsa – vélekedik Oszkó Péter. Az adószakértő szerint ugyanis az olasz közteherforma nagyon hasonlít a Magyarországon fizetett iparűzési adóhoz. Ez esetben viszont a magyar ügyön sem kell sokáig gondolkodnia a testületnek. Így elképzelhető, hogy 2008-ban európai uniós ukázra meg kell szüntetnie a magyar államnak az iparűzési adót.
Kik kaphatják vissza?
Már tavasszal az iparűzési adó ellenzőinek kedvező jelet adott az Európai Bíróság. Akkor a luxemburgi testület azt mondta ki három Komárom-Esztergom megyei cég ügyében, hogy a csatlakozás előtt befizetett iparűzési adó tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel, ám a végzésből az tűnt ki, hogy a csatlakozási szerződés nem ad mentességet Magyarországnak az áfaszabályozás legtöbb pontja alól. Így például a leglényegesebb pontra sem vonatkozik a derogáció: a magyar állam sem vethet ki másik forgalmi típusú adót.
A kérdés ebben az esetben már csak az maradna, hogy mely vállalkozások kaphatják vissza a befizetett összeget. Ezt mindenképpen valamilyen dátumhoz fogja kötni az Európai Bíróság. Lehet, hogy ez a dátum a két magyar ügynek a bíróság hivatalos lapjában történő közzétételének napja lesz. Ez esetben azok a cégek kaphatják vissza az adót, amelyek addig pert indítottak. A főtanácsnoki indítvány azonban ez év márciusi időpontja is ugyanúgy szóba kerülhet, mint az ítéleté.
