Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja

2006.09. 7. JogiForum.hu

Az Európai Közösségek Bíróságán (a Bíróság) augusztus végén befejeződött a tárgyalási szünet, ennek megfelelően ismét több fontos eljárási cselekményre sor kerül az elkövetkező két hétben. A Bíróság ügyekről nyújtunk rövid összefoglalót.

A szeptember 4-től szeptember 8-ig tartó munkahét során a Bíróság 2006. szeptember 6-án, szerdán jelenteti meg sajtóközleményét a Portugália kontra Bizottság (C-88/03) ügyben hozott ítéletről. A Bíróság itt az Azori-szigeteken csökkentett jövedelemadó-kulcsokat vizsgálja.

A Portugáliához tartozó Azori régió (Azori-szigetek) törvényhozó szerve 1999-ben, a számára fenntartott hatáskörök keretében, a nemzeti adórendszernek a régió sajátosságaihoz való hozzáigazításáról döntött. E döntés következtében a szigeteken valamennyi gazdasági szereplő tekintetében csökkentek a jövedelemadó-kulcsok. Az adócsökkentés célja elsősorban az volt, hogy az Azori régióban letelepedett vállalkozások megbirkózhassanak azokkal a hátrányokkal, amelyek abból adódnak, hogy tevékenységüket egy, a kontinensektől távol eső szigetcsoporton végzik.

Az említett adójogi intézkedéseket a portugál hatóságok késve juttatták el a Bizottsághoz és azok a Bizottság jóváhagyása nélkül léptek hatályba. A kérdéses intézkedések megvizsgálása után a Bizottság úgy döntött, hogy azok működési támogatásnak minősülnek, amely csak akkor hagyható jóvá, ha annak nyújtását a regionális fejlesztés célja indokolja, és ha annak mértéke arányban áll az általa kompenzálni kívánt többletköltségekkel. Ezért tehát a támogatás nem nyújtható pénzügyi tevékenységet folytató vagy vállalatcsoporton belüli szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára, mivel e tevékenységek nem kapcsolódnak kellőképpen a regionális fejlesztéshez. Határozatában a Bizottság arra utasította Portugáliát, hogy az tegye meg a szükséges intézkedéseket az említett vállalkozásoknak kifizetett támogatások visszafizetésére. Portugália e határozat ellen keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, azt állítva, hogy az említett intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak.

2006. szeptember 7., csütörtökön válik megismerhetővé a Spanyolország kontra Tanács (C-310/04) ügyben hozott ítélet. Az ügy tárgya a gyapottámogatási rendszer elfogadása a közös mezőgazdasági politika reformja keretében.

Szintén ezen a napon jelenik meg a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben a Bíróság által hozott végleges döntés. A munkaidőről szóló 93/104/EK irányelvet az Egyesült Királyságban egy rendelettel [Working Time Regulations 1998 (WTR)] ültették át a nemzeti jogba. A WTR könnyebb megértése érdekében a kereskedelmi és ipari miniszter iránymutatásokat tett közzé. A Bizottság álláspontja szerint ezek az iránymutatások az irányelv rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatra buzdítanak, illetve az ilyen gyakorlatot segítik elő, ezért keresetet indított az Európai Bíróság előtt.

A T-Mobile Austria és mások (C-284/04) és a Hutchison 3G és mások (C-369/04) ügyben főtanácsnoki indítvány közzétételére kerül sor. Mindkét ügy a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló hatodik ÁFA-irányelv rendelkezéseinek értelmezését érinti, pontosabban azt a kérdést, hogy a közjogi szervek által a harmadik generációs mobilszolgáltatásokra kiadott licencek odaítélését az ÁFA (HÉA) tekintetében gazdasági tevékenységnek kell-e tekinteni.

A szeptember 11-től szeptember 15-ig tartó munkahét során a Bíróság 2006. szeptember 12-én, kedden adja ki a Spanyolország kontra Egyesült Királyság (C-145/04) és az Eman és Sevinger (C-300/04) ügyekben hozott ítéletet – ezek az ügyek a brit nemzetközösségbeli, gibraltári lakosú polgárok, illetve a holland tengerentúli területek lakosainak az európai parlamenti választásokon való szavazati jogát érintik.

Cadbury Schweppes és Cadbury Schweppes Overseas ügyben (C-196/04) is ítélethozatalra kerül sor. A nagy érdeklődést kiváltó ügyben a fő kérdés az, hogy az adókerülés céljából létrehozott ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó Egyesült Királyságbeli adójogi szabályozás összhangban van-e a közösségi joggal?

A Cadbury a CSTS-t és a CSTI-t azért alapította Írországi adójogi illetőséggel rendelkező leányvállalatokként, hogy a vállalatcsoporton belüli pénzügyi hitelezési tevékenység az Írországban csoportfinanszírozás területén tevékenykedő társaságok részére felállított dublini nemzetközi pénzügyi szolgáltatási központ rendszere alá essen. Tekintettel az említett központban székhellyel rendelkező társaságokra irányadó adómértékre, az Egyesült Királyság adóhatósága a CSO-tól a CSTI által az 1996 decemberével végződő adóévben elért nyereség alapján 8 638 633,54 angol font összegű társasági adó megfizetését követelte.

A Cadbury és a CSO a Special Commissioners-nél (Egyesült Királyság) fellebbezett az adó megállapítása ellen arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozása ellentétes a Szerződésnek az alapszabadságokra vonatkozó rendelkezéseivel. A nemzeti bíróság ezzel kapcsolatban előzetes döntéshozatali kérdéseket terjesztett az Európai Közösségek Bírósága elé.

Az Advocaten voor de Wereld ügyben (C-303/05) a főtanácsnoki indítványról szóló sajtóközlemény jelenik meg szeptember 12-én. Ezen ügy lényegi kérdése, hogy az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat összeegyeztethető-e az Európai Unióról szóló szerződéssel. Az ügy felperese, egy belga jogászegyesület szerint az európai elfogatóparancs kérdését nem kerethatározat, hanem egyezmény formájában kellett volna szabályozni, mivel az Európai Unióról szóló szerződés értelmében kerethatározat csupán a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése céljából fogadható el, az európai elfogatóparancs esetében viszont nem erről van szó. A felperes érvelése szerint a kerethatározat a felsorolt okok miatt érvénytelen.

A felperes véleménye szerint továbbá a kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdése sérti az egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az ott felsorolt bűncselekmények tekintetében objektív és ésszerű indokolás nélkül mellőzi a kettős büntethetőség követelményének vizsgálatát. A kettős büntethetőség követelménye azt jelenti, hogy a kérdéses cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó tagállam joga szerint bűncselekménynek minősül.

A fentieken túl az Elsőfokú Bíróság 2006. szeptember 13-án, szerdán hirdet ítéletet a MIP Metro kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) – Tesco Stores (METRO) (T-191/04) ügyben.

1998. március 20-án a MIP Metro társaság a «METRO» ábrás megjelölés közösségi védjegyként való bejegyzését kérte a Belső Piaci Harmonizációs Hivataltól (OHIM). A Tesco Stores társaság azonban egy korábban már a javára bejegyzett és 2000. július 27-ig hatályos nemzeti szóvédjegy alapján kifogást nyújtott be a MIP Metro bejegyzési kérelme ellen. 2000. június 13-án az OHIM felhívást intézett a Tesco Stores-hoz azzal, hogy négy hónapon belül dokumentumokkal igazolja a korábbi nemzeti védjegy megújítását. E határidőt később meghosszabbították, és az végül 2003. március 13-án járt le – eredménytelenül.

2003. június 12-én az OHIM felszólalási osztálya elutasította a Tesco Stores kifogását, mivel a cég nem bizonyította be, hogy korábbi védjegyjoga még mindig hatályban van. A Tesco Stores ezen elutasító határozat ellen fellebbezést intézett az OHIM fellebbezési tanácsához. Ez utóbbi megállapította, hogy mivel a kifogás benyújtásakor, sőt még a megújításra való felhíváskor is a korábbi védjegyoltalom hatályban volt, ezért a Tesco Stores nem volt kötelezhető védjegyjoga megújításának bizonyítására. Következésképpen a fellebbezési tanács megsemmisítette a felszólalási osztály határozatát. A MIP Metro ezután keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a fellebbezési tanács határozata ellen.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA