Az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrégiben közzétett World Investment Prospects (A világ befektetési kilátásai) című tanulmányában arról ír, hogy az összes befektetés értéke rekordot fog dönteni, de a növekedést már nem az Európai Unióhoz csatlakozott egykori szocialista országok adják.

Az EIU tanulmánya szerint tavaly a közvetlen pénzügyi befektetések értéke Közép- és Kelet-Európában 74,3 milliárd dolláros rekordértéket ért el, ami 12 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez hatalmas összeg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ezredfordulótól 2004-ig mindössze 30-35 milliárd dolláron stagnált a befektetett pénzösszeg. A 2005-ös növekedés egyébként a térség minden részére hatással volt.

Az olyan nyersanyagokban gazdag országokba, mint Oroszország, Azerbajdzsán vagy Kazahsztán a magas termékárak bátorították a befektetéseket, míg Romániába és Bulgáriába az Európai Unió terjeszkedésének előszeleként érkeztek közvetlen pénzügyi befektetések. Ugyanakkor az olyan korábbi célországokban, mint Litvánia vagy Szlovákia stagnált a befektetések színvonala, méghozzá a korábbi invesztíciókból származó profit visszaforgatása révén. Egy további ország is feliratkozott a figyelemre méltó befektetési célpontok közé, hiszen Ukrajnában a Krivorizsstal acélipari vállalatért a Mittal Steel 4,8 milliárd dollárt fizetett.

Oroszországban a befektetések valószínűleg nem fognak az egekbe szökni. De minden relatív, hiszen az EIU becslése szerint a 2010-ig tartó öt évben a befektetések éves értéke elérheti a 22 milliárd dollárt. A belső befektetések pedig 2010-ig összesen 175 milliárd dollárig emelkedhetnek, ami nagyjából a GDP 13 százalékának felel meg.

A Balkánon elsősorban az igen jelentős romániai befektetéseknek köszönhetően ebben az évben 17,5 milliárd dollár várható. De olyan tételek is számottevőek, mint Szerbiában a Mobi 63 eladása 2 milliárd dollárért.

Az EU-hoz csatlakozott térségbeli országoknál a befektetések elértek egy meglehetősen magas szintet, s a további növekedésért a jövőben már nem ez a régió fog felelni. A 2006-os befektetések szintje 26 milliárd dollár várható, ami nem magasabb a 2004-esnél. Ha sikerül néhány nagy privatizációt befejezni, akkor a csúcs 2007-ben következhet be, de a valószínűbb, hogy 2008-2010-ig a befektetések évi 23 milliárd dolláros szinten maradnak. Itt a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a forró pénzek a világ olyan helyeire vándorolnak át, ahol ígéretesebb befektetések nyílnak, mint nyugaton. A befektetéseket a helyben megtermelt profit visszaforgatása fogja jellemezni. Ráadásul az EU régi tagországainak félelme, hogy a szabad tőke majd az új tagállamokba fog áramlani, nem teljesedett be, hiszen a régió részesedése az unióban mindössze 5 százalékosra tehető a 2006 és 2010 közötti időszakban.

A nyolc új EU-tag súlya a térségben egyébként is csökkenőben van, hiszen 2001 és 2005 között a befektetések fele ide irányult, a következő ötéves periódusban ez az arány 300 százalék közelébe süllyedhet.