Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja

2006.09.15. JogiForum.hu

Az Európai Közösségek Bíróságán (a Bíróság) szeptember következő hetében tárgyalásra kerülő ügyekről nyújtunk összefoglalót.

A szeptember 11-től szeptember 15-ig tartó munkahét eseményeiről múlt heti cikkünkben már beszámoltunk. Az abban foglaltakon túl 2006. szeptember 12-én, kedden tárgyalásra kerül sor az Ordre des barreaux francophones et germanophones és mások (C-305/05) ügyben. Ezen ügyben a Cour d'arbitrage (Belgium) azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy sérti-e a tisztességes tárgyaláshoz való jogot a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK irányelvet módosító, 2001/97/EK irányelv, amely – az ügyvédi szakma kizárása nélkül – azt a kötelezettséget írja elő a jogi szabadfoglalkozásúak számára, hogy tájékoztassák a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságokat minden olyan tényről, amely pénzmosásra utalhat. Az előzetes döntéshozatali kérelem előzménye, hogy belga ügyvédi kamarák a 2001/97/EK irányelvet átültető belga törvény megsemmisítésére irányuló keresetet indítottak Belgiumban.

A szeptember 18-tól szeptember 22-ig tartó munkahéten a Bíróság 2006. szeptember 19-én, kedden jelenteti meg sajtóközleményét a Lidl Belgium GmbH & Co. KG kontra Etablisementen Franz Colruyt NV ügyben melyben az összehasonlító reklámok jogszerűségét vizsgálja abból a szempontból, hogy megengedhető-e az általános árszínvonal összehasonlítása az összehasonlított termékek feltüntetése nélkül. Tizzano főtanácsnok 2006. március 29-én megtett indítványában úgy vélte, hogy ellentétes a közösségi joggal a reklámozó általános árszínvonalának a versenytársakéval oly módon való összehasonlítása, amely egyes kiválasztott termékek árainak összehasonlításából általános következtetést von le.

E napon nyilvánosságra kerül továbbá a Wilson (C-506/04) és a Bizottság kontra Luxembourg (C-193/05) ügyben hozott ítélet. A 98/5/EK irányelv célja az ügyvédi hivatás a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítése. Luxembourgban a helyi hatóságok a kamarai bejegyzéshez a Luxembourgban hivatalos három nyelv (luxembourgi, francia és német) alapos ismeretét kívánják meg, mely nyelvekből egy bizottság előtt vizsgát is kell tenni. Az Európai Bíróság előtt jelenleg két eljárás is folyamatban van az említett luxembourgi nyelvi szabályozással kapcsolatban.

A C-193/05 ügyben a Bizottság azt állítja, hogy az ügyvédi névjegyzékbe való bejegyzés előfeltételeként a nyelvtudás vizsgálatának bevezetése ellentétes az említett irányelv általános céljával. A Bizottság ezért Luxembourg elmarasztalását kéri az Európai Bíróságtól. A C-506/04 ügyben, melynek alapja egy előzetes döntéshozatal iránti kérelem, egy luxembourgi bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a luxembourgi hatóságok előírhatják-e az ügyvédi hivatás gyakorlásának jogát attól függővé tevő feltételt, hogy az ügyvéd a fogadó tagállam mind a három (vagy néhány) főnyelvéből szóbeli nyelvvizsgát tegyen, abból a célból, hogy megállapíthassák, hogy az ügyvéd alaposan ismeri-e a három nyelvet és ilyen esetben, amennyiben léteznek, melyek a megkövetelt eljárási biztosítékok.

2006. szeptember 21-én, csütörtökön kerül sor főtanácsnoki indítványra a Schwarz és Gootjes-Schwarz (C-76/05) és a Bizottság kontra Németország (C-318/05) ügyekben. A C-76/05. sz. ügyben a kölni pénzügyi bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a személyek szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvébe ütközik-e, hogy a német jövedelemadó-törvény 1998. és 1999. években hatályos változata szerint bizonyos német iskolák részére fizetett tandíjak figyelembe vehetők adócsökkentő hatású különleges kiadásként, a Közösség területén máshol található iskolák részére fizetett tandíjak azonban nem. A C-318/05. sz. ügyben a Bizottság azért indított keresetet Németország ellen, mivel álláspontja szerint a német jövedelemadó-törvény az államilag engedélyezett vagy elismert magániskolák számára befizetett tandíj tekintetébewn ma sem egyeztethető össze a szolgáltatásnyújtás szabadságával és az EK-Szerződésben foglalt, a szabad mozgással kapcsolatos jogokkal.

Végül főtanácsnoki indítvány megtételére is sor kerül a Brzeziñski (C-313/05) ügyben, amely a lengyel regisztrációs adó közösségi joggal való összhangjával foglalkozik. Az ügy Magyarország számára azért érdekes, mert jelenleg a mi regisztrációs adónkat is vizsgálja az Európai Bíróság, sőt a két magyar ügyben már főtanácsnoki indítvány is született. A probléma is nagyjából azonos: a más EU-tagállamokból behozott használt autók után fizetendő adó magasabb, mint a hazai használt autók árában meglévő maradványadó. Valószínűleg mindhárom ügyben még az ősszel ítéletet is hirdetnek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA