Gyülekezés: csak a kormány szigorítana

2006.10.19. Magyar Hírlap Online / Németh Era

Nemzeti emlékhely lehetne a Parlament és környéke – az egyik megoldás, amelyen a gyülekezési jog átalakításánál az igazságügyi és rendészeti tárca gondolkodik. A minisztériumnak keddre el kell készítenie egy törvénycsomagot, amely tartalmazza a gyülekezésről, a választási eljárásról és a nemzeti emlékhelyekről szóló jogszabályok módosításának tervezetét.

A miniszterelnök tegnap arra utasította az igazságügyi tárcát, hogy keddre készítse el a gyülekezési jog újraszabályozásával kapcsolatos jogszabályok módosítását – tudta meg a Magyar Hírlap Kondorosi Ferenctől, a minisztérium államtitkárától. A Magyar Hírlapnak azt mondta: tartani tudják a határidőt, hiszen évek óta készül az alkotmány módosítása, s végiggondolták az alapjogok újrafogalmazását. Ilyen a gyülekezési jog is, amelynél nem szigorításra készülnek, hanem a jog gyakorlásának garanciális feltételeit határoznák meg. Ezt a rendszerváltozáskor született, többségükben kétharmados törvények esetében elmulasztották, mert akkor a szabadságjogok minél szélesebb körű garantálása volt fontos.

A lehetséges módosítások között említette az államtitkár az időkeret meghatározását, miszerint este nyolc után nem lehet majd zajosan tiltakozni. Joggal vetődik fel, hogy a tüntetés környékén lakóknak is joguk van a nyugalomhoz – mondta. Azon is gondolkodnak, hogy a demonstrációt ne a rendőrségnek, hanem az önkormányzatnak kelljen bejelenteni. Szabályoznák a spontán demonstrációt, azt, hogy ugyanarra az időpontra és helyszínre bejelentett tüntetések esetén mi a teendő. A Kossuth téri helyzet rendezésére az államtitkár elfogadható megoldásnak tartja, hogy a Parlamentet és környékét nemzeti emlékhellyé nyilvánítsák. Így a zaj, a reklámok és az árusítás szempontjából szigorúbb szabályokat lehetne alkalmazni.

A tervezett módosítás elősegítené, hogy egy-egy rendezvény megtiltására választási kampány idején az általános szabályoknál szigorúbb, a kollektív véleménynyilvánításnak nagyobb teret adó rendelkezések érvényesüljenek. A hatályos törvény szerint a gyülekezési jog általános korlátját jelenti, hogy csak békés úton valósulhat meg, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt, arra való felhívást, valamint a résztvevők a rendezvényen nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetve felfegyverkezve.

A kétharmados törvények módosításának ügyében az ellenzéket nem keresték meg – reagált kérdésünkre Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke. "A gyülekezési joggal kapcsolatban vannak tisztázandó kérdések, de a szigorítást semmiképpen sem támogatjuk" – mondta a képviselő. Az időbeli korlát bevezetése, amelyet a napokban az országos rendőrfőkapitány is felvetett, szerinte nem alkotmányos, és tipikus rendőrlogikára épül. A közterület-foglalással kapcsolatos kérdéseket azonban ő is tisztázná, és fontosnak tartja, hogy az állami ünnepek megrendezése elsőbbséget élvezzen.

A gyülekezési törvény a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvivője szerint is pontosításra szorul. Schiffer András azt mondta, bárhogyan bűvészkedik is most a rendőrség, a tüntetőket törvénysértés nélkül nem lehet elzavarni a Kossuth térről. Az ügyvivő fontos közérdeknek tartja, hogy nemzeti ünnepeinken méltó módon tudjunk emlékezni. A jogvédő szerint a gyülekezési törvényt úgy lehetne módosítani, hogy az adjon felhatalmazást természetvédelmi, közegészségügyi szabályok érvényesítésére, és rendelkezzen az elhúzódó tüntetésekről. A gyülekezési jog hatálya alá sorolná a spontán demonstrációt is.

A rendőrségnek a védett kormányzati személyek biztonságának garantálása érdekében lenne jogalapja a Kossuth tér kiürítésére – tartalmazza egy kormányzati munkaanyag. A kabinet azonban tárgyalásokkal szeretné megoldani a problémát – reagált a hírre a szóvivői iroda.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
KORMÁNYZAT