A Bizottság az energiaszolgáltatók elleni fellépésre készül

2006.11.22. BruxInfo

A Bizottság jelentősen csökkentené az energiacégek dominanciáját az EU áram- és gázpiacán, ezzel is növelve az uniós energiapiac versenyképességét, valamint az energiabiztonságot. José Manuel Barroso erről egy hétfői brüsszeli konferencián beszélt.

„Szándékukban áll, hogy új intézkedéseket javasoljunk a tulajdon szétválasztására” – hangsúlyozta a bizottsági elnök. Brüsszelnek egyebek között az nem tetszik, hogy ha az áramtermelő vállalatok saját átviteli infrastruktúrával rendelkeznek, akkor az rendszerint megnehezíti, hogy rivális cégek a hálózatba lépjenek, illetve kevesebb választási lehetőséget biztosít a fogyasztóknak.

A Bizottságon belül több elképzelés is kering: Neelie Kroes versenypolitikai biztos véget vetne az integrált vállalati rendszernek, ami súlyos csapást jelentene az olyan nagy és befolyásos csoportokra nézve, mint a német E.ON vagy RWE. Andris Piebalgs energiaügyi biztos, aki máskülönben a javaslat kidolgozásáért felelős, ezzel szemben a skót modellt ültetné át unióssá.

Skóciában 2005-ben lépett hatályba az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a két domináns áramtermelő cég továbbra is erőműveket és átviteli infrastruktúrákat birtokoljon, ugyanakkor átviteli eszközeiket bérbe adják a National Gridnek, a brit villamosenergia-hálózat rendszerirányítójának, mely a szigetország földgáz-vezetékeit is működteti.

Mindezek azt eredményezték, hogy sem a Scottish Power, sem pedig a Scottish and Southern Energy elnevezésű vállalatok nem voltak abban a helyzetben, hogy gátolják riválisaikat. Megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a skót modellt nem lesz könnyű az Unióban alkalmazni.

Jayesh Parmar, az Ernst & Young szakértője szerint Skócia azért volt sikeres e tekintetben, mert a National Grid mint rendszerüzemeltető már korábban is létezett Angliában. Ugyanakkor abbéli véleményének adott hangot, hogy ezt a modellt nehéz lenne más országokban bevezetni, ahol „a hálózatok sokfélesége” figyelhető meg.

Abban, hogy a Bizottság végül milyen álláspontot tesz magáévá, Barroso mondja ki a végső szót. Amennyiben azonban a testület elnöke Kroes nézetei mellett teszi le a voksát, az óriási politikai vitákat és tiltakozást válthat ki egyes országok, különösen Németország részéről – vélekedik a Financial Times. Berlin egyébként napokkal azelőtt veszi majd át a soros elnöki teendőket, hogy a Bizottság január 10-én nyilvánosságra hozná terveit.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
ENERGETIKA