Adóelkerülés törvényesen

2006.11.23. hvg.hu / Michnai Attila

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) saját szaklapjának szerzője világít rá egy olyan adóelkerülési módra, - saját tulajdonú lakás határozott idejű bérleti jogának értékesítése - amelyet csak jogszabályváltozással lehetne megszüntetni

A cikben szereplő kisvállalkozó vásárolt egy lakást a lányának és csak miután túladott az összegen, kezdte a fejét azon törni, hogy miként is húzhatna egyéb hasznot is a tranzakcióból. A megoldást saját lakása határozott idejű bérleti jogának értékesítésében találta meg, mégpedig az úgyszintén saját tulajdonában lévő bt.-je részére.
A személyi jövedelemadó törvény tartalmaz egy olyan passzust, amely segíti a lakáshoz jutást, illetve a használt lakások mobilizálását. Eszerint az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után nem kell megfizetni az adónak azt a részét (ha megfizették pedig visszajár), amely az úgynevezett lakásszerzési kedvezmény keretében felhasznált jövedelem után lenne esedékes.

A törvény szerint akkor jár lakásszerzési kedvezmény, ha valaki az ingatlan értékesítéséből származó jövedelméből valamely részt:

  • saját, vagy közvetlen hozzátartozója, volt házastársa részére
  • belföldi lakóingatlan vásárlására, ilyen lakás építésére,
  • alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére,
  • bentlakásos idősek-, fogyatékosok otthonában végleges férőhely szerzésére,
  • netán legalább hat évre szóló, szintén belföldi lakás haszonélvezeti-, illetve bérleti jogának megszerzésére fordít.

Az említett vállalkozó ez utóbbi lehetőséggel élve tíz évre adta el a tulajdonát képező lakás bérleti jogát saját vállalkozásának. A cége a lakást székhelyeként használja, így a vételárat az említett idő alatt a költségei között számolja el. A cégtulajdonos hiába jutott papíron jókora bevételhez a bérleti jog eladásával, hivatkozhatott arra, hogy a nála tiszta jövedelemként jelentkező eladási árat az szja által meghatározott időkereten belül használta fel. Azaz a bevétel napját megelőző tizenkettő, illetve az azt követő hatvan hónapon belül.

Az APEH Adóvilág című lapjának idézett szerzője két olyan konkrét esetet hoz példaként, amely során végül az adóhatóságnak „lett igaza”, vagyis a trükközőket a bíróság jogerősen elmarasztalta. Az írásból viszont az is kiderül, hogy a példán okulva a törvényességi bakit elkerüléséhez mire célszerű figyelni.

A legfontosabb, hogy a bérleti jog adásvétele (amit az cikk szerzőjének még az ingatlan-nyilvántartásba sem kell bejegyeztetni) feltétlenül piaci áron történjen. Az annál magasabb érték úgynevezett egyéb jövedelemnek minősül, vagyis a progresszív adótábla szerint adózik összevonandó jövedelemként, ráadásul a lakásszerzési kedvezmény sem vonatkozik rá. A leírt módon a „semmiből teremtett” céges költség egy adott ellenőrzés során nyilván fel fogja kelteni a revizorok érdeklődését, vagyis nem árt, ha az érintett jó előre beszerez valamely hitelesnek számító forrásból eredő igazolást az adott ingatlan adott időre szóló bérleti jogának piaci áráról.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS