Hogyan kerülhetjük ki az illetékfizetést?

2006.11.28. Piac & Profit / Rajczy Gábor

Miután a házipénztár-adó elvérzett az Alkotmánybíróság előtt, és az Audi hathatós "lobbitevékenysége" hatására szolidaritási adó ügyében is részleges visszavonulót fújt a kormány, a Pénzügyminisztériumban újabb bevétel-növelő ötletet húztak elő. Január elsejétől az eddig térítés nélküli (pénz)eszközátadás után illetéket kell fizetni. Kapcsolt vállalkozások esetében, ha a tulajdoni arány eléri a 100 százalékot 21 százalék, ennél kevesebb részesedés vagy független társaságok esetén 40 százalék az illeték mértéke.

Az „eszközátadás“ így most „ajándékká“ vált, és mint ilyen aktus, illetékköteles az illetéktörvény előírásai szerint. Veszprémi István, a Deloitte nemzetközi tanácsadó adószakértője szerint az illetékfizetés ezt, a Magyarországon bevett (finanszírozási) gyakorlatot egyszerűen meg fogja szüntetni, vagy legalább is nagymértékben csökkenteni fogja. Egyes becslések szerint 200 milliárd forintnyi bevétel is járhat az államnak, bár kérdéses a pénzek befolyása, hiszen ilyen terhek mellett a gazdasági szereplők kétszer is meg fogják gondolni, élnek-e az eszközátadás lehetőségével. Vannak azonban olyan tranzakciók (pl. közműtársaságok részére az ügyfelek által átadott eszközök), ahol nehézséget okozhat az új teher elkerülése.

„Két független cég esetében tartalmilag egyszerűen nem értelmezhető az ajándék fogalma.“ – mondja Veszprémi István. Szerinte olyan esetekben, amikor például egy társaság egy másik számára ingyenesen eszközt ad át – ez történik, például amikor szélkerék gazdája transzformátort és vezetéket rendel meg a szolgáltatótól, ám a kivitelezés megfizetése után a hálózat a közműcég tulajdonába megy át. Ebben az esetben is a törvény szerint illetéket kell fizetni. „Sok esetben alapvető gazdasági érdeke fűződik egy társaságnak ahhoz, hogy "ingyen“ adjon át vagyontárgyat, hiszen például csak így tudja szolgáltatását vagy termékét a partnernek leszállítani." – mondja az adószakértő, aki szerint a tulajdon mértékéhez megállapított illeték mértéke sem állja meg az üzleti élet gyakorlatát.

„Érthetetlen a 100 százalékos határ, hiszen számtalan esetben egy százalék erejéig van még más tulajdonos is a vállalkozásban, és ritkább az egyszemélyes kft. is.“ Nem is a tulajdon nagysága, hanem inkább a befolyás lehetett volna a mérték, amely alapján különválasztják a 21 és a 40 százalékos illeték-értéket.

Ciprusi bankügyletek

A későbbiekben az is várható, hogy azon adózók, akiknek lehetőségük lesz rá, a pénzeszközátadást külföldön fogják megvalósítani, ugyanis a törvény területi hatálya csak belföldi ügyletekre terjed ki, így külföldi bankszámlák közötti tranzakciókkal valószínűleg könnyen mentesülhetnek az adózók az illetékfizetés alól. Továbbiakban a használatra átadott eszköz vagy a kölcsön is szóba jöhet – véli Veszprémi István.
„Ám az a gyakorlat, miszerint valamely társaság leányvállalatának vagy résztulajdonában lévő cégnek piaci áron ad át eszközt, majd azt később elengedi, valószínűleg nem lesz járható út. 2007. január elseje után ugyanis az illetéket az Apeh vizsgálja, így a hatóság egyszerűen ajándékozásnak minősítheti át az esetet és a büntetéssel együtt megállapíthatja az illetéket. Itt az adózás rendjéről szóló törvény általános rendelkezéseit segítségűl hívva az adóelkerülés esete lehet megállapítva – a tartalom számít ugyanis a forma előtt továbbá a törvény szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni és nem minősül ilyennek az olyan ügylet, amelynek célja a törvény rendelkezéseinek megkerülése“ -mondja a szakértő.

Más a helyzet a kamatmentes kölcsönnel: ebben az esetben ugyanis a társasági adóról szóló rendelkezés szerint a piaci kamat (bevétele és kiadása) szerepelni fog a két társaság adóalapjában, így alapesetben ha nyereséges cégekről van szó, az egyiknél a társasági adóalap összege annyival nő, amennyivel a másiknál csökken. A cégcsoport egészét tekintve zéró összeg a végeredmény, nem így az ajándék (korábban térítésmentes eszközátadás) esetében, amikor 21 vagy 40 százalék illetéket fizet az eszközt kapó társaság az államkincstárnak.

Nem adómegkerülő mindenki

„Nem jó üzenet a kormányzat részéről az, hogy adómegkerülésnek vélelmezi az eszközátadást, mondja Veszprémi, aki szerint nem kell büntetni az ügyfeleket. "Az pedig, hogy független felek között bármiféle önfeláldozást sejtsünk, igencsak megmosolyogtató.“

A gazdasági társaságok egyelőre keresik a minél hatékonyabb megoldást annak érdekében, hogy ne terhelje őket az illetékfizetés ezen ügyleteknél. Az első felháborodás után a Pénzügyminisztérium úgy tűnik, eggyel hátrébb lépett – visszamenőleg nem kell megfizetni az illetéket. Hogy a törvény parlamenti megszületésével mi várható, még kétséges.

  • kapcsolódó anyagok
ILLETÉK
KÖZTERHEK