Két új büntetési formával bővülne a büntető törvénykönyv egy kormányzati elképzelés szerint. Enyhébb megítélés alá esne a jogos önvédelem is.
Mit tesz egy amerikai film szereplője, amikor zajt hall a földszinti nappaliból? Magához veszi puskáját, és halkan elindul a lépcsőn lefelé. A végkifejlet pedig majdnem mindig ugyanaz: a betörő örülhet, ha élve megússza a lefülelést. Egy magyar szcenárió nemcsak azért lenne más, mert nálunk nem olyan könnyű a fegyverbeszerzés, mint a tengerentúlon.
Súlyos börtönbüntetés várna arra is, aki életét és vagyonát ily módon védené. A büntetőkódex tervezett módosítása után azonban a támadással szemben önmagát jogosan védő tette valamivel enyhébb megítélés alá esne.
Kérdés, hogy mi számít jogos önvédelemnek. Az igazságügyi tárca tervezete szerint az, ha valaki maga, más személy vagy a javai ellen intézett jogtalan támadást akarja kivédeni. Vagyis a támadás valakinek az élete, testi épsége vagy nemi szabadsága ellen irányul. A védekező azonban nem idézhet elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amilyet a jogtalan támadás okozott volna neki. Ha ez mégsem így történne, büntetése akkor is korlátlanul enyhíthető. Feltéve, ha a mértéket valaki ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
Két új büntetési nem is bekerülne a kódexbe, ezzel enyhülne a börtönök zsúfoltsága is. A tárca a próbaidőre felfüggesztett és a részben felfüggesztett szabadságvesztés bevezetését javasolja. Az új büntetési nemek lehetővé tennék a bíráknak, hogy személyre szabottabban és a bűncselekmény súlyára figyelemmel hozzanak döntést. Részben felfüggesztett szabadságvesztést lehetne kiszabni a két és öt év közötti szabadságvesztésnél – tudtuk meg a részleteket Kondorosi Ferenctől, a tárca államtitkárától. Miután az elítélt a szabadságvesztés felét letöltötte, a büntetés fennmaradó részének végrehajtását legalább két évig, de legfeljebb öt évig terjedő próbaidőre felfüggeszthetné a bíróság.
Felfüggesztett szabadságvesztést akkor lehetne alkalmazni, ha a kiszabott büntetés két évnél rövidebb. A bíróság ebben az esetben akként rendelkezhetne, hogy a végrehajtást kettőtől öt évig terjedő próbaidőre felfüggeszti.
A szabadságvesztés egyik enyhébb formáját sem lehetne alkalmazni, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, büntetésének letöltése előtt vagy a részben felfüggesztett szabadságvesztés felfüggesztett próbaideje alatt követte el.
A büntetést le kellene tölteni akkor is, ha az érintettet a büntetés felfüggesztett szakaszában más ügyben újra elítélik.
