Óriási várakozás előzi meg a német elnökséget

2006.12. 5. BruxInfo

Az uniós alkotmány teljes szövegének megmentésére törekszik Németország, amely heteken belül átveszi a soros elnöki feladatokat Finnországtól.

Az már most bizonyos, hogy Németország nem támogatja a – mások mellett Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter által favorizált – „szemezgetés” elvét. Érdekünk, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbbet megőrizni a szövegből – idézett a The Times egy német diplomatát, aki részt vett azon a berlini „eligazításon”, melyet Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter tartott a témáról vezető diplomatáknak.

A németek elképzelései szerint az elnökség három hetét „aktív hallgatással”, azaz a vélemények, álláspontok begyűjtésével töltik majd. Márciusban Berlinben találkoznak majd az EU vezetői, hogy a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából szignálják a berlini nyilatkozatot.

Júniusra – amikorra a várhatóan már Nagy-Britanniában és Franciaországban is egyértelműbb lesz a politikai helyzet – a németek reményei szerint egy olyan dokumentummal állhatnak elő, mely megteremti az esetleges konszenzus feltételeit, valamint egy olyan időkeretet nyújt, mely az alkotmány majdani elfogadását segítené elő.

Ugyanakkor nem kevesen vannak, akik úgy vélik, hogy a Berlinnel szemben támasztott elvárások túlságosan nagyok. Wolfgang Ischinger londoni német nagykövet például a Guardiannek kifejtette: nagy benyomást tesznek rá, ugyanakkor néha meg is ijesztik a német elnökséggel szembeni túlzottan magas elvárások. „Az emberek látszólag azt várják, hogy csodát tegyünk. A lehető legtöbbet meg fogjuk tenni, de nem vagyok biztos benne, hogy teljesíteni tudjuk ezeket a kívánságokat” – hűtötte le a várakozásokat a nagykövet.

Jan Techau a német külpolitikai társaság egyik szakértője arra mutat rá, hogy az alkotmány újjáélesztésében Németországnak nincs igazán számottevő szövetségese Európában.

„Amerre csak nézel, béna kacsákat látsz – nagyon csekély a többség Olaszországban, Chirac már visszavonulóban, Blair az utolsó napjaiban, Lengyelország, Csehország és Magyarország pedig problémás kormányokkal vagy egyáltalán semmilyen kormánnyal sem (rendelkezik)” – idézte a The Times az elemzőt. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Európa gyengesége hozzájárulhat ahhoz, hogy Angela Merkel német kancellár maga alakíthassa az alkotmányos vitát.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY