A világ első hozzáférhetőségről szóló tanulmánya szerint a honlapok 97 százaléka nem teljesíti a vonatkozó irányelvek alapvető feltételeit, így a fogyatékkal élők az informatika világában is jelentős hátrányt szenvednek

A honlapok hozzáférhetőségével foglalkozó brit Nomensa nevű szervezet az ENSZ megbízásából készítette el azt a hozzáférhetőséget vizsgáló tanulmányt, amely egy még nem elfogadott ENSZ konvenció szükségességét is alátámasztja.
A WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) néven ismert web-hozzáférhetőségi irányelveknek való megfelelést manuális és automata teszteléssel vizsgáló Nomensa 20 ország öt különböző szektorának (államigazgatás, légitársaságok, bankok, újságok és vásárlási oldalak) vezető szereplőinél folytatott ellenőrzést.

A kutatásban végső soron mintegy 100 website volt érintett, többek között Ausztrália, Brazília, Kína, Oroszország, Dél-Afrika és az Egyesült Államok honlapjai. Ebből mindössze három felelt meg a WCAG legminimálisabb, A szintű feltételeinek: a német kancellári hivatalé, a spanyol kormányé és a brit miniszterelnök titkárságáé. Nem volt olyan weboldal, amely az AA vagy annál magasabb hozzáférési színvonalat elérte volna.
A Nomensa szerint általában a kormányzati, a vásárlási és a bankos oldalak közelítették meg leginkább a követelményeket – ezek közül több majdnem elérte A szintű hozzáférhetőségi mutatót is.

A világ egyébként az ENSZ kezdeményezésére vasárnap, december 3-án ünnepelte a fogyatékosok világnapját, melyet idén a webes hozzáférhetőségnek szenteltek.
Kofi Annan ENSZ Főtitkár szerint ez “emlékeztet bennünket arra, hogy az internetet mindenki számára elérhetővé kell tenni”. Közleményében a világszervezet első embere azt is hangsúlyozta, hogy „mind a köz- mind pedig a magánszféra egyre inkább elismeri a honlapok hozzáférhetőségének fejlesztése révén kibontakozó gazdasági és társadalmi előnyöket és ez tükröződik mind a hardverek, mind pedig a szoftverek piacán.”

Annan szerint “a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezmény további lökést adhat ennek a már kibontakozóban lévő folyamatnak”.

Az említett egyezmény elfogadása e hónapban kerül a Közgyűlés napirendjére és többek közt az információáramlás és a kommunikáció előtt tornyosuló akadályok lebontásáról is rendelkezik. Az egyezményhez csatlakozó országok arra vállalnak majd kötelezettséget, hogy a közérdeklődésre számot tartó információt a különféle fogyatékkal élők számára külön idő és költség ráfordítása nélkül megismerhetővé és elérhetővé teszik.