Bővítés: befogadóképesség és alkotmányozás

2006.12.20. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az unió bővítése sikertörténet, a továbbiak előtt azonban az EU befogadóképességét is figyelembe kell venni, és a közösségi intézményrendszert is át kell alakítani - áll a parlament által elfogadott jelentésben. A képviselők uniós perspektívát adnának a Nyugat-Balkánnak, üdvözlik Horvátország fejlődését, Törökországgal szemben viszont kritikusabbak.

Az Európai Bizottságnak a bővítési stratégiáról kiadott közleményére reagált az EP Elmar Brok (néppárti, német) jelentésének szerdai, 481-66-38 arányú elfogadásával.

Az EP egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy „az eddigi bővítések sikeresek voltak, erősítették az Európai Uniót azáltal, hogy fokozták gazdasági növekedését, növelték szerepét a világban, előmozdították az új uniós politikák fejlődését, továbbá Európa békéjének, biztonságának, demokráciájának és jólétének ügyét szolgálták”. A parlament szerint „általános értelemben a bővítés az EU külpolitikájának és konfliktusmegelőző politikájának egyik leghatékonyabb eszköze”.

Figyelembe kell venni a befogadóképességet

A bővítés ugyanakkor - így a szöveg - „hozzá kell járulnia az európai integráció folyamatához és az Európa népei közötti minden eddiginél szorosabb unió létrejöttéhez, de nem szabad gyengítenie a projekt politikai természetét”. „ezért az unió befogadóképességét figyelembe kell venni az unió jövőjének megfontolásakor” - áll a jelentésben.

A képviselők szerint, ha „az EU integrációs képessége és bővítési menetrendje közötti egyensúly nem biztosított, ez külsőleg és belsőleg egyaránt meggyengítheti az uniót, valamennyi tag számára csökkentheti a növekvő taglétszám előnyeit, és ezt a következményt a megnövekedett külső méret nem ellensúlyozná”.

Az EP „úgy véli, hogy az unió befogadóképessége alapvetően három pilléren nyugszik: elsősorban az intézményein, azok legitimitásán, valamint azon képességén, hogy miként tudnak az új körülmények között demokratikusan és hatékonyan fellépni és döntéseket hozni; másodsorban az unió pénzügyi erőforrásain és azok gazdasági és társadalmi kohézióhoz való általános hozzájárulásán; valamint azon, hogy a kibővített unió mennyire képes elérni politikai céljait”.

A jelentésben az áll, hogy „Bulgária és Románia csatlakozása után a nizzai szerződés nem nyújt megfelelő alapot további bővítéshez, ezért az EP „sürgeti az állam- és kormányfőket, hogy 2008 végéig zárják le az alkotmányozási folyamatot, hogy az unió hatékonyabban, átláthatóbban és demokratikusabban működhessen, ami a további bővítések alapfeltétele”.

Nyugat-Balkán, Horvátország, Törökország

A képviselők emlékeztetnek: „a thesszaloniki EU–csúcson a nyugat-balkáni országok előtt egyértelműen felvázolták az unióhoz való csatlakozás jövőbeni lehetőségét; ezt a lehetőséget a térségben a stabilitás és béke megerősítése érdekében fenn is kell tartani”.

A jelentés üdvözli a Horvátországnak „az uniós integráció felé tett folyamatos haladását”.

Törökországgal kapcsolatban az EP kimondja: „az a tény, hogy a törökök visszautasítják kiegészítő jegyzőkönyv feltételeinek maradéktalan teljesítését, súlyosan veszélyezteti a csatlakozási tárgyalások fejlődését”. Az EP felszólítja a német elnökséget: tegyen határozott erőfeszítésekkel Észak-Ciprus elszigeteltségének enyhítésére.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT