Létrehozzák az Európai Globalizációs Alapot

2006.12.21. Jogi Fórum / Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2006. december 19-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén a tagállamok miniszterei elfogadták az Európai Globalizációs Alap (továbbiakban: EGA) létrehozásáról szóló rendeletet.

Napjainkban egyre több szó esik az EU szociális érzékenységének fontosságáról, a versenyképesség és a gazdasági érdekek érvényesítésének foglalkoztatás- és szociálpolitikai kihatásairól. Ennek fényében merült fel egy, a globalizáció hatásait kezelő, enyhítő pénzügyi alap létrehozásának gondolata tavaly októberben. Az Európai Globalizációs Alap létrehozásáról szóló döntést a tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács 2005. december 15-16-i ülésén hozták meg.

Az EGA létrehozásán keresztül a Közösség, szolidaritását kifejezve, célzott támogatást kíván nyújtani azon munkavállalók számára, akik a világkereskedelemben lezajlott fő strukturális változások nyomán bekövetkezett nagyarányú létszámleépítések kapcsán súlyosan és személyesen érintettek. Az EGA tehát az Európai Unió szociális érzékenységét kifejező politikai eszköz, amely az állását elveszítő egyéni munkavállalókkal való szolidaritást fejezi ki. Ezen pénzalapnak nem a passzív segítségnyújtás a célja, hanem a minél gyorsabb és hatékonyabb reintegráció segítése: az EGA-ból származó támogatások tehát az érintett személyek foglalkoztatásba való reintegrálását célozzák meg, ösztönözve ezáltal a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

Az új közösségi alap a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedéseit, támogatásait egészíti ki, az érintett tagállam kérése nyomán, ugyanakkor elsősorban az emberekre irányul, egyéneket támogat. A munkavállalók ismételt foglalkoztatását célzó, összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részeként nyújtandó pénzügyi hozzájárulásból aktív munkaerő-piaci intézkedések finanszírozhatók. Így például munkakereséshez, szakmai átképzéshez nyújtott támogatás, különleges, korlátozott időre szóló juttatások, intézkedések a hátrányos helyzetű és idősebb munkavállalók munkaerő-piacon maradásának, illetve visszatérésének ösztönzésére stb. Az EGA nem finanszírozhat passzív szociális védelmi intézkedéseket.

Az Európai Bizottság javaslata szerint évente mintegy 500 millió euróból gazdálkodhat majd az EGA, ami éves szinten akár 50 ezer európai munkavállaló támogatására is lehetőséget ad, különösen azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket érzékenyen érintenek a világkereskedelemben végbemenő nagyobb strukturális átalakulások.

Az EGA-ból akkor igényelhetnek a tagállamok pénzügyi támogatást, ha a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások olyan súlyos gazdasági zavarokhoz vezetnek, amelyek eredményeképpen egy adott vállalkozástól 4 hónap leforgása alatt legalább 1000 főt le kell építeni, vagy egy adott ágazatban, legfeljebb két egymással határos régióban tevékenykedő vállalkozásoktól - különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra - 9 hónap alatt kell leépíteni legalább 1000 főt. (Kis munkaerőpiacok tekintetében, vagy kivételes körülmények között abban az esetben is lehetőség van EGA-támogatás igénylésére, ha az adott tagállam ezen kritériumoknak nem teljes mértékben felel meg.) A tagállamoknak a fenti kritériumok teljesítését követő 10 héten belül kell a pénzügyi támogatásra irányuló kérelmüket benyújtaniuk a Bizottság felé. A pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság kérdésében a Bizottság dönt, és tesz javaslatot a konkrét összegre. A kérelem kedvező elbírálása esetén a közösségi költségvetési eljárás lefolytatását követően elfogadott határozat értelmében a Bizottság egy összegben fizeti ki (a határozat elfogadását követő 15 napon belül) a támogatást az érintett tagállamoknak. A közösségi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelemben feltűntetett becsült összköltség 50%-át.

Tekintettel arra, hogy az EGA célja a globalizáció hatásai következtében kialakult súlyos gazdasági zavarok mielőbbi kezelésének elősegítése a tagállamok a kérelem benyújtásának időpontjától számított 12 hónapon belül kötelesek felhasználni a pénzeket.

A nyilvánosság tájékoztatása érdekében a tagállamok kötelesek információt szolgáltatni a finanszírozott intézkedésekről, továbbá a Bizottság a Közösség valamennyi nyelvén elérhető honlapot hoz létre, amely információt szolgáltat az Alap működéséről, útmutatóként szolgál a kérelmek benyújtásához, valamint naprakész tájékoztatást tartalmaz az elfogadott és visszautasított kérelmekről.
Magyarország képviseletében a főtárgyaló Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2006 áprilisában kezdődő tárgyalási folyamat során mindvégig támogatta az EGA létrehozását. Magyar szempontból a központi kérdést a támogatáshoz való hozzáférés objektív, és Magyarország számára kedvező feltételeinek meghatározása, és a társfinanszírozás mértéke jelentette.

A Bizottság a kérelmek objektív kiválasztása érdekében eredetileg olyan mértékben szigorú kritériumokat javasolt, amelyek alapján számos tagállam - köztük Magyarország - számára csak igen csekély mértékben lett volna az Alap hozzáférhető. A kis- és közepes méretű munkaerő-piaccal rendelkező tagállamok - köztük Magyarország - érveinek, szívósságának, végsőkig való kitartásának - küzdelmének köszönhetően a kritériumok további szigorítására (pl.: 2000 fős korlát) irányuló törekvések háttérbe szorultak, és végeredményben a támogatás igénybevételének kritériumrendszere lazult a bizottsági javaslathoz képest.
Magyarország, több tagállammal egyetemben, számos alkalommal érvelt a közösségi tárfinanszírozás 50%-os mértékének megtartása mellett (ahogyan az a Bizottság eredeti javaslatában is szerepelt). Törekvéseinket végül itt is siker koronázta: elértük, hogy a társfinanszírozás mértéke ne csökkenjen, maradjon az 50 %-os szinten. Mindez jelentős eredménynek számít, különösen annak ismeretében, hogy egyes tagállami javaslatok 25%-os társfinanszírozási arányt szorgalmaztak.

Összességében az Európai Globalizációs Alap létrehozásával egy új közösségi eszköz került a tagállamok eszköztárába a globalizáció hatásainak kezelésére, ami Magyarország számára is igen kedvező előrelépés. Különösen arra való tekintettel, hogy az új Alap az Európai Szociális Alapot kiegészítő pénzügyi eszközként lehetőséget nyújt a globalizáció következtében a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások eredményeképpen leépítésre kerülő munkavállalók reintegrációjának elősegítésére.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG