Adóváltozásokkal indul az új esztendő

2007.01. 2. Magyar Hírlap Online

Január elsejétől figyelniük kell az adóváltozásokra a magánszemélyeknek és a cégeknek egyaránt. A nyári adócsomag számos intézkedése ugyanis 2007-ben lép életbe, ráadásul az év végén is számos adójogszabály módosult.

A tavaly elfogadott, majd a választások után sutba vágott adócsökkentési program egyetlen megmaradó elemeként a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára egymillió-ötszázötvenezer forintról egymillió-hétszázezer forintra emelkedik. Az adójóváírás által biztosított adómentesség azonban jövőre csak havi 63 ezer forint jövedelemig terjed, miközben a minimálbér 65 500 forintra emelkedik 2007-ben. Ezzel gyakorlatilag vége a legkisebb bér teljes adómentességének.

Megszűnik számos adókedvezmény is: például a szellemi tevékenység, a felnőttképzés és a számítógép-beszerzés (Sulinet-program) és a lakáshitel-törlesztés kedvezménye a 2007. január elseje után felvett hitelek esetén.

Növekvő adómentes juttatások

Jó hír viszont a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt, hogy a meleg étkezési hozzájárulás adómentes határa havi kilencezerről tízezerre emelkedik, a hideg utalványoké 4500-ról ötezerre. A munkáltató által adható adómentes iskolakezdési támogatás összege tizenkilencezer forintról húszezerre emelkedik. Az üdülési csekkben részesíthetők köre bővül a szövetkezeti tagokkal, továbbá a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjaival. Emellett a közeli hozzátartozók esetében törölték azt az adómentességi – amúgy ellenőrizhetetlen – feltételt, hogy éljenek közös háztartásban a juttatásban részesülővel.

Kötelező szolidaritás

A cégeknek a legerősebb multi, az Audi könnyítést harcolt ki a szeptemberben bevezetett szolidaritási adóval kapcsolatban. A lex Audiként elhíresülő módosítás szerint ugyanis a különadó alapjából levonhatók a kutatás-fejlesztésre fordított költségek. Más kérdés, hogy az Audinak ez a módosítás sem teremti meg a teljes adómentességet, ugyanis elképzelhető, hogy az ilyen adókedvezmény egyedi állami támogatásnak minősül. Ebben az esetben a kedvezmény igénybevételéhez minden cégnek ki kell kérnie Brüsszel engedélyét.

Az év elejétől kezdve viszont azoknak a magánszemélyeknek is meg kell fizetniük a négyszázalékos szolidaritási adót, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja az egyéni járulékfizetés felső határát (6 748 850 forintot). A hitelintézeteknek pedig ötszázalékos járadékot kell fizetniük a kamattámogatással érintett hiteleik után.

A nyugdíj beszámít az alapba

A nyugdíjak továbbra sem viselnek adóterhet, ha a nyugdíjasnak nincs más jövedelme. Ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerez, akkor a nyugdíj összegét az éves összevont adóalapba be kell számítani, és a nyugdíjra jutó adó csökkenti a számított adót.

Emelkedő járulékterhek

Idén hat százalékról hét százalékra emelkedik az egyéni társadalombiztosítási járulék mértéke. Ráadásul azoknak a mezőgazdasági őstermelőnek is kell majd járulékot fizetniük, akik egyébként nem biztosítottak. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást munkaviszonyban választó adózóknak is havonta legalább a minimálbér után kell járulékot fizetniük. Eddig ugyanis akár háromezer forintos munkabér mellett is lehetővé tette a törvény az adózási forma alkalmazását.

A veszteséges is fizessen adót

Ez évtől kell az elvárt adót is fizetni: így minden társas és egyéni vállalkozónak – kivéve, akikre normatív módon nem vonatkozik ez a kötelezettség – kell valamennyi személyi jövedelemadót vagy társasági adót fizetnie. Az adóalapja az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel két százaléka, ha a számított adóalap ennél kisebb. A veszteséges vállalkozók és cégek mentesülnek az elvárt adó megfizetése alól, ha nagyobb elemi kár éri őket. Ilyen például a jégeső, az árvíz, a homokverés, az aszály és más elemi csapás okozta kár.

Szigorodó házipénztár

A házipénztáradóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság november elején megsemmisítette, így mégsem kell adózni 2007-től az ott nyilvántartott, a kormány szerint u
u "indokolatlanul magas" összegek után. Ám az év végi adómódosítások szigorítják a házipénztárakban lévő összegek felhasználását. Az indítvány harminc napban maximálja az előlegkifizetést a házipénztárból, így akarják kikerülni, hogy az előleg "álcázásul szolgáljon" az adóelkerülésre. A jövőben az adóellenőrök jobban odafigyelnek a készpénzkezelési szabályok meglétére és betartására, ugyanis a jövőben a szabályzattal nem rendelkező vállalkozás félmilliós, ismétlődés esetén pedig egymillió forintos bírsággal is sújtható.

Indul az illetékhajsza

Novemberben kiderült, hogy több mint kétszázmilliárd forintnyi ajándékozási illetéket kérhetne számon az elmúlt öt évre visszamenőleg az APEH azokon a cégeken, amelyek visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást vagy ingyen eszközt kaptak egy másik vállalkozástól. A cégek ugyanis az 1991-es bevezetése óta nem fizettek ilyen illetéket, és ezt nem is ellenőrizte senki. Bár a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy visszamenőleg nem akarja behajtani a pénzt, idén már résen lesz az adóhatóság. Mostantól mindenesetre már nem negyven százalékot, hanem csak huszonegy százalékot kell fizetniük a cégeknek az ingyenes vagyonátadás után, ha egy társaság kizárólag az ő tulajdonában lévő cégnek ad át ingyen eszközt. Ha idegen vagy csak részben a tulajdonában lévő cégnek ad át vagyont, akkor az illeték marad a korábban életbe léptetett negyven százalék.

Regisztrációs adó

Az Európai Bíróságnak a regisztrációs adó ügyében nemrégiben hozott elmarasztaló ítélete alapján a hatályos avultatási skála időtartama lerövidül. A skála időtartama húsz év, az első év végén húszszázalékos, a húsz évnél idősebb gépjárművek esetén kilencvenszázalékos értékcsökkenést tartalmaz.

Támogatott e-bevallás

A januártól szinte minden vállalkozásnak kötelezővé váló elektronikus adóbevallás költségeinek kompenzálása érdekében a kormány adókedvezményeket javasolt. A négymillió forint éves bevételt el nem érő mikrovállalkozások leírhatják adóalapjukból a könyvelő éves díjának 15 százalékát. A könyvelőt nem alkalmazó vállalkozások és a 25 millió forint éves bevételt el nem érő könyvelők a 2006–2007-ben beszerzett számítógépek és az internetszolgáltatás együttes költségének tíz százalékáig terjedő adókedvezményt vehetnek igénybe. Az evások adóalapja pedig a könyvelői díj hatvan százalékával csökkenthető. Ha az evás nem vesz igénybe könyvelőt, akkor a beszerzett számítástechnikai berendezések értékének húsz, az igénybe vett internetszolgáltatás díjának pedig negyven százaléka számolható el kedvezményként.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS