A Legfelsőbb Bíróság szerint is jogellenes volt a Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetésének rendőrségi feloszlatása

2006.11.24. Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

A Legfelsőbb Bíróság 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyalásán elutasította Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-i jogerős döntését, amely megállapította, hogy a BRFK rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A BRFK-t hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezték.

2006. november 22-én került sor a Legfelsőbb Bíróságon a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője által képviselt Kocsis Imre felperesnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) alperes ellen a 2003. december 1-ejei tüntetés (közismert nevén: gesztenyéskerti tüntetés) rendőrségi feloszlatása jogellenességének megállapítása iránti közigazgatási perben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata tárgyában tartandó felülvizsgálati tárgyalásra.

Amint emlékezetes a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-én hozott ítéletében megállapította, hogy a BRFK jogellenesen oszlatta fel a Lelkiismeret ’88 Csoport által, Budapest XII. kerület Gesztenyéskert – Jagelló út – Stromfeld Aurél út útvonalon megtartott, illetve megtartani kívánt tüntetést.

A Lelkiismeret ’88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt.

Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat - egy kivételével - mind megszüntették. Kocsis Imrét rendzavarás miatt gyorsított eljárásban éppen azért részesítették figyelmeztetésben, mert úgymond egy megtiltott tüntetésen vett részt és ott hangoskodott. Ezen döntést csak az egy éves perújítási időkorlát eltelte miatt nem lehet már megváltoztatni, a tüntetés feloszlatás jogellenességének megállapításával amúgy jogalapját vesztette.

A jogellenesség fővárosi bírósági megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ezt a bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más tényállású tüntetéseket jelentette be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta meg, nem hozott tiltó határozatokat, hanem a helyszínen megjelent tüntetőket - akik arra hivatkoztak, hogy ezen későbbi bejelentések szerinti tüntetéseket a rendőrség nem tiltotta meg, tehát azok jogszerűek - előállította és a tüntetést feloszlatta.

A Legfelsőbb Bíróság a rendőrség felülvizsgálati kérelme alapján felülvizsgálati eljárásban hozta meg az üggyel kapcsolatos végső döntést.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság jogellenességet megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű, ezért azt helyes indokainál fogva hatályában fenntartotta.

Ez a döntés a jogállamiság egyik alappillérét jelentő gyülekezési jogot védte meg, s ez remélhetően komoly kihatással lehet a rendőrségi gyakorlatra.

Az ítélet szóbeli indokolása során külön kiemelte az eljáró tanács elnöke, hogy a rendőrségnek kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, a gyülekezési jog érvényesülése érdekében. Azzal, hogy a rendőrség a bejelentő korábban megtett és megtiltott határozatával egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket megszegte a gyülekezési törvényben előírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így tüntetések megtarthatóvá váltak. Egyéb oszlatási ok hiányában pedig a tüntetés feloszlatása ebből következően jogellenes volt.

A tüntetés nem vesztette el békés jellegét azzal, hogy a tüntetés résztvevői markáns és határozott véleményt fogalmaztak meg a rendőrökkel és az akkori kormánnyal kapcsolatban, a hangos politikai vélemény-nyilvánítás a tüntetések velejárója. Kiemelte a bíróság: még ha nem is szerencsés a rendőrség szidalmazása a tüntetők részéről, de ugyanakkor érthető volt, mivel a tüntetők a jogszerűség tudatában tartózkodtak a helyszínen és ellenük ezért jogellenesen léptek fel a rendőrök.

Ha egy tüntetés elveszti békés jellegét, akkor a rendőrség köteles a szervezőket a békés jelleg helyreállítására felszólítani, és ha ez eredménytelen, akkor a békés jelleg elvesztésére hivatkozással kell az oszlatást megelőző kétszeri figyelmeztetést megtenni, majd az oszlatást megkezdeni. Ilyenre sem került sor.

A rendőrség azon védekezését is alaptalannak találta a bíróság, hogy a feloszlatásra okot adott volna az is, hogy a bejelentett 12 fős létszám helyett 70-80-an jelentek meg a helyszínen. Ez a gyülekezési törvény szerint és a bíróságok szerint sem feloszlatási ok.

Tiltásra és oszlatásra csak és kizárólag a jogszabályokban meghatározott okból és módon van lehetőség, ezt az alapelvet szegte meg súlyosan a BRFK.

A Legfelsőbb Bíróság azt is rögzítette, hogy nem utólag kell feloszlatási okot keresni, hanem a tüntetés bejelentések elbírálásakor és a helyszínen kell a jogszabályi garanciák által előírt szabályokat betartva eljárni.

Mivel a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítélete fenntartotta hatályában a jogellenességet megállapító ítéletet, így mindazon személyeket államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés illeti meg, akiket a rendőrség ezen jogellenes intézkedésével az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott, személyes szabadságától megfosztott, illetve emberi méltóságát sértő módon járt el.

A Fővárosi Ítélőtábla által utóbbi időben hozott jogerős ítéletek ilyen típusú ügyekben, átlagosan 500.000,-Ft és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést állapítottak meg. Ilyen kártérítés megítélésére került sor idén szeptemberben a Kocsis Imre és társai ellen 2004. május 23-án foganatosított jogellenes rendőri intézkedések miatt, illetve idén november 9-én a 2003. október 2-i, Kvassay-hídi rendőri fellépés kapcsán jogellenesen meghurcolt Fekete László ügyében is.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédeihez eddig több mint 30 jogsértett fordult kártérítési igény érvényesítését kérve. A BRFK vezetésétől már a jogerős ítéletet követően kértük, hogy – megelőzve az érintettek által indítandó pert – tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatokat a jogsértéssel érintettek részére, továbbá vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit ennek a jogellenes intézkedéssorozatnak. A válasz akkor az volt, hogy a felülvizsgálati eljárásra tekintettel az egyezség lehetősége kizárt. Ez az akadály most elhárult: további jogorvoslatnak már nincs helye, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány még egy utolsó lehetőséget ad a BRFK vezetésének arra, hogy megtegye reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatát. Amennyiben a megegyezésre december 15-ig nem kerül sor, még ebben az évben benyújtásra kerül a bíróságra a már elkészült keresetet.

Álláspontunk szerint az egyezségkötés megtagadása nem lehet presztízskérdés a BRFK számára. Megítélésünk szerint felelős magatartás a BRFK-tól, mint egy felelős közigazgatási szervtől ebben az esetben az lenne, hogy még ha kirívó mértékben hibázott és jogszabályt sértett is, és ezzel másoknak kárt okozott, úgy törekednie kell arra, hogy ezt a kárt a lehető legoptimálisabb formában, per elkerülésével rendezze, hiszen minél később történik meg a kártérítési összegek rendezése, kifizetése, úgy annál több költséggel, kamattal és teherrel jár ez a BRFK számára, és végső soron az adófizetők számára is.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG