Áht 41. §: tíz alkotmánybíróból öten különvéleményen

2007.01.12. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság hét elején aláírt határozata szerint nem alkotmányellenes az államháztartási törvény 41. §-a, amely a költségvetési törvény év közbeni módosí­tásának, valamint a pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtásának feltételeit ha­tározza meg. Miután a tíz alkotmánybíróból öten az indítvány elutasítására, öten a támadott rendelkezés megsemmisítésére szavaztak, az elnök szava­zata döntött.

Az indítványozó hivatkozott arra, hogy az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az állami költségvetés jóváhagyása, amellyel hasonló tartalommal rendelkezik a jogalkotási törvény is, amely előírja, hogy a központi költségvetést törvényben kell szabályozni. Az indítványozó követ­keztetése szerint a költségvetés egyes előirányzatai is csak törvényben, az Ország­gyűlés által módosíthatóak, és kormányrendelettel, vagy más, a jogforrási hierarchi­ában alacsonyabb szinten elhelyezkedő jogi normával nem. Az indítványozó szerint a törvény támadott paragrafusa (a 2002-ben módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-a) olyan mértékben lazítja fel az Országgyűlés költségvetés megállapításához fűződő jogát, hogy ezzel lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a parlament hatás­körét elvonja.

Az Alkotmánybíróság többségi álláspontja szerint alkotmányos kérdést vet fel az, hogy a törvényalkotó hogyan határozhatja meg a kormánynak a költségvetési tör­vény végrehajtásával kapcsolatos mozgásterét úgy, hogy ne sértse az Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkörét. A kormány túl­zott mértékű mozgástere ugyanis lehetőséget teremtene az Országgyűlés költségve­tési törvény jóváhagyásához fűződő jogának kiüresedésére. A testület a határozat indokolásában kifejtette: a 41. § alapján a kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a tár­sadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegei­nek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5 százalékával, és pótköltségvetési törvény­javaslatot, ha 5 százalékával tér el.

A többségi vélemény szerint a törvényhozó viszonylag széleskörű szabadságot él­vez abban a kérdésben, hogy hogyan határozza meg azt a – tényleges, illetve jóváha­gyott költségvetési egyenleg közötti – eltérést, amelynek meghaladása esetén az Or­szággyűlés aktusára van szükség.

Különvéleményt fogalmazott meg Harmathy Attila alkotmánybíró, aki szerint vi­szont meg kellett volna semmisíteni a 41. §-t. Emlékeztetett, hogy az Ab 2006-ban kimondta: a költségvetési törvény sajátosságára tekintettel a „vele kapcsolatban fel­merülő törvénymódosítások esetében is más (szigorúbb) mércét alkalmaz”. Az al­kotmánybíró szerint az államháztartási törvénynek az a megoldása, amely szerint költ­ségvetési törvényt a Házszabálynak a pótköltségvetési törvényjavaslat tárgyalá­sára vonatkozó szabályok mellőzésével elfogadott törvénnyel módosítanak, ellenté­tes az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének d) pontjával. A különvéleményhez to­vábbi négy alkotmánybíró csatlakozott (Bragyova András, Erdei Árpád, Kovács Pé­ter és Kukorelli István). Miután a tíz alkotmánybíróból öten igennel, öten meg nemmel sza­vaztak, Bihari Mihály elnök szava­zata döntött a kérdésben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG