Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt azoknak az állampolgári beadványoknak a száma, amelyek magánszemélyek e-mail címeit tartalmazó adatállományok áruba bocsátásáról szólnak. A vételre felkínált adatállomány terjedelmes, hét-nyolcszázezer elektronikus levélcímet foglal magába.

Az alábbiakban az Adatvédelmi Biztos állásfoglalását közöljük.

A hatályos törvényi előírások nyomozati hatáskört nem biztosítanak számomra, ezért megfelelő jogi eszköz nem áll rendelkezésemre a jogsértő személy vagy szervezet felkutatására. Jelen állásfoglalásomban ezért az általános jogszabályi előírások ismertetésére szorítkozom. Mindemellett levelemben tájékoztatást adok az esetleges jogérvényesítési lehetőségről.

Az adatállományok „forgalomba hozatala” nem ismeretlen jelenség hazánkban sem, azonban különös súllyal esik latba az a körülmény, hogy ez a kereskedelem részben személyes adatok átadására és átvételére irányul. A társadalom polgárainak magánélethez és személyes adatok védelméhez való joga megköveteli az információs társadalom szereplőitől, hogy szükségtelenül és jogellenesen ne zavarják az egyének magánéletét.

Az információs jogok biztosaként ezért kötelességemnek érzem az információs társadalom minden szereplőjét tájékoztatni arról, hogy az elektronikus levélcímek összegyűjtése, adatállományba rendezése, „kereskedelmi forgalomba hozatala” és marketing célokra történő felhasználása nem mentes a jogszabályi előírásoktól.

A hirdetőnek tisztában kell lennie törvényi rendelkezésekkel:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) értelmében a természetes személyek elektronikus e-mail címének összegyűjtése, majd adatállományba rendezése adatkezelésnek minősül, amely e törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor jogszerű, ha az érintett az adatfelhasználás körülményeinek és céljának ismeretében az adatkezelési műveletek elvégzéséhez önkéntes, határozott és tájékozott beleegyezését adta.

Még a jogszerűen gyűjtött és kezelt elektronikus e-mail címek is – az Avtv. 8. § (1) bekezdése alapján – csak az érintett beleegyezésével továbbíthatók marketing célú felhasználásra harmadik személyek, szervek felé.

Az adattovábbítás lehetőségének üzletszerű felkínálása álláspontom szerint gazdasági reklámtevékenységnek minősül. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény értelmezésében gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.

Ha az adatkezelő az adatállományt – akár jogszerűen kezeli az adatokat, akár jogellenesen – az érintettek hozzájárulása, tehát jogalap nélkül marketing célú felhasználásra továbbítja harmadik személyek, szervek felé, megsérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat is. A törvény 4. §-a alatt, az általános reklámtilalmakról szóló rendelkezések között azt találjuk, hogy tilos közzétenni olyan reklámot, amely személyes adatok védelméhez való jogokat sért.

A szóban forgó elektronikus levél tartalma más adatvédelemre vonatkozó jogszabályok megszegését is jelenti. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14. § (2) bekezdése értelmében kizárólag az igénybe vevő – és ez alatt nem csupán természetes, hanem jogi személyeket, és jogi személyiség nélküli szervezetet is érteni kell – egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz útján elektronikus hirdetés.

Az üzleti ajánlat tehát sértheti mindazon személyek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akik a kérdéses ajánlatot kéretlenül megkapták, illetve azokét is, akiknek személyes adata az adatállományban hozzájárulásuk nélkül szerepel, és az adásvételnek köszönhetően később kéretlen ajánlatok célpontjaivá válnak maguk is.

A fentiek értelmében nem csupán annak az adatkezelőnek a tevékenysége jogellenes, aki a törvényi előírások megszegésével e-mail címeket gyűjt, és adatállományba rendez, majd értékesít, hanem azé is, aki az adatállomány megvásárlásával maga is jogellenesen használja fel az adatokat.

Az elektronikus hirdetésre vonatkozó törvényi előírások megszegése miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az elektronikus hirdetéssel összefüggő reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában az eset körülményeire, a fogyasztók érdekeinek a sérelmére tekintettel ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.