EKB: Valamely városrész területfejlesztésére kötött szerződés közbeszerzésnek minősül

2007.01.22. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az ilyen szerződés, melynek piaci értékét a területfejlesztési munkálatok összértékének figyelembevételével kell megállapítani, a közbeszerzésről szóló közösségi rendelkezések hatálya alá tartozik, ha értéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket.

Jean Auroux és társai kontra Commune de Roanne, a Société d’équipement du département de la Loire (SEDL) részvételével

A francia Roanne város 2002-ben településfejlesztési intézkedésként a vasútállomás városrészében multiplex mozi, üzlethelyiségek, nyilvános parkoló, oda vezető út és közterület kialakításáról határozott. További üzlethelyiségek és egy szálloda építését későbbre tervezték.

E munkálatok elvégzése érdekében Roanne városa a Société d’équipement du département de la Loire (SEDL) területfejlesztési vegyes gazdasági társaságot bízta meg az ingatlanok megszerzésével, a források felkutatásával, a tervek elkészíttetésével, a mérnöki pályázat megszervezésével, az építés kivitelezésével, a munkálatok összehangolásával és a város tájékoztatásával.

Mivel az önkormányzati képviselő-testület néhány tagja úgy vélte, hogy e szerződés megkötését közzétételnek és ajánlatkérésnek kellett volna megelőznie, a Tribunal administratif de Lyontól az SEDL megbízását engedélyező képviselő-testületi határozat megsemmisítését kérte. E bíróság az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásának összehangolásáról szóló irányelv* értelmezéséről kérdezte az Európai Közösségek Bíróságát, mégpedig közelebbről arról, hogy olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzésnek minősül-e az SEDL megbízása, amely esetén ezen irányelv alapján versenyeztetési felhívás szükséges.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek minősül-e, a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásának összehangolásáról szóló irányelv meghatározása szerint az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés olyan visszterhes szerződés, amely írásban jön létre az ajánlattevő és valamely ajánlatkérő (állam, területi vagy települési önkormányzat, közjogi intézmény) között, többek között az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építészeti mű tervezésére és/vagy kivitelezésére.

A Bíróság megállapítja, hogy az irányelv értelmében ajánlattevőnek minősülő SEDL-nek a város általi megbízása írásban létrejött szerződésen alapult. A Bíróság megállapítja, hogy ugyan az SEDL-lel kötött szerződés szolgáltatási elemet is tartalmaz, mégpedig a munkálatok irányítását és szervezését, e szerződés fő tárgya a szabadidőközpont kivitelezése, azaz az irányelv értelmében vett építészeti mű („építmény”). A Bíróság kijelenti: e tekintetben közömbös az, hogy az SEDL nem maga kivitelezi a munkálatokat, hanem alvállalkozóival végezteti.

A Bíróság megállapítja: a szerződésből kitűnik, hogy a szabadidőközpontot a városrész újradinamizálására szolgáló kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek befogadására szánják, így a szerződés gazdasági rendeltetést betöltőnek tekintendő. E megállapítást nem teszi kétségessé az, hogy az építészeti mű részét képező egyes épületeket harmadik személyek részére történő eladásra szánják. Végül a Bíróság megállapítja, hogy a szerződés visszterhes, mivel a várostól és olyan harmadik személyektől származó ellenszolgáltatást tartalmaz, akiknek egyes építészeti művek átengedését tervezik.

Ezért a Bíróság akként határoz, hogy e szerződés az irányelv értelmében közbeszerzésnek minősítendő.

Az építési beruházás piaci értéke számításának részletes szabályairól, annak meghatározása érdekében, hogy a piaci érték meghaladja-e az irányelv alkalmazásának küszöbértékét, a Bíróság kimondja: a közbeszerzésnek a potenciális pályázó szempontjából számított teljes értékét kell figyelembe venni, ami nem csupán az ajánlatkérő által fizetendő teljes összeget tartalmazza, hanem a harmadik személytől majdan származó bevételt is.

A közbeszerzési eljárás mellőzésének lehetőségéről a Bíróság megállapítja: az ajánlatkérő az irányelvben előírt közbeszerzési eljárás lefolytatását nem kerülheti el azzal az indokkal, hogy a nemzeti jog alapján szerződés csak olyan jogi személyekkel köthető, amelyeknek az esetleges későbbi közbeszerzési szerződések odaítélésekor szintén ezen eljárásokat kell alkalmazniuk. Mivel az SEDL vegyes gazdasági társaság, amelynek tőkéjéből magánalapok is részesednek, az ügylet nem minősíthető belső (in-house) ügyletnek.

*Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásának összehangolásáról szóló, módosított, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 54. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.).

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA