Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke és Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter január 22-én sajtótájékoztatón számolt be a 2006-os munkabiztonsági és munkáltatói vizsgálatokról.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2006-ban összesen 45 ezer munkáltató ellenőrzését végezte el, ebből 36 ezer munkáltató követett el jogsértést 349 428 munkavállalót érintően. Munkaügyi szabálytalanságot 70,5 százalékuknál találtak, míg 2005-ben a vizsgált munkáltatók 88,2 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságokat.

A munkabiztonsági mutatók ugyanakkor romlottak: az ellenőrzött munkáltatók 91 százaléka nem tartotta be a vonatkozó jogszabályokat a 2005-ös 78 százalékhoz képest. A munkaügy területén 144 563, a munkabiztonság területén 204 865 munkavállaló esetén állapítottak meg jogsértést.

Az OMMF – 2007. január 1-jétől Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség – munkatársai a foglalkoztatás biztonságáért dolgoznak. A szervezet 2006-ban is kiemelt célként kezelte a feketefoglalkoztatás következetes feltárását és visszaszorítását, a munkavállalók jogvédelmét, a munkabalesetek számának csökkentését, valamint a tisztességes piaci verseny elősegítését. Elsősorban az autópálya-építkezéseket, az építő- és feldolgozóipari, a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi vállalkozásokat vizsgálták – azokat az ágazatokat, ahol gyakoriak a súlyos jogsértések és veszélyeztetések. Az ellenőrzések során tapasztalható, hogy a munkáltatók magatartása rendkívül nehezen változik bizonyos ágazatokban, melynek fő oka az indokolatlanul széles körű alvállalkozói kapcsolatháló. Akcióellenőrzéseket is tartottak a diákok, fiatal munkavállalók foglalkoztatását vizsgálva. Döntően helyszíni vizsgálatokat végeztek, együttműködésben a társhatóságokkal: a határ- és rendőrséggel, az APEH-hel. Nőtt az ellenőrzések kiszámíthatatlansága: egy-egy munkahelyre ismételten visszatértek, éjszaka, pihenőnapokon is. A szigorodó jogkövetkezmények miatt sajnos egyre több a munkáltatói ellenállás, az ellenőrzés akadályozása, a felügyelők elleni atrocitás.

Munkabiztonsági ellenőrzésekkor sok esetben a felügyelő puszta megjelenése is elég a rend helyreállításához: rögtön helyükre kerülnek a leszerelt biztonsági berendezések, a munkavállalók sietve felveszik egyéni védőeszközeiket. Az OMMF együttműködik az OEP-pel az eltitkolt munkahelyi balesetek felderítése érdekében. A főfelügyelőség a kiszabott munkavédelmi bírságokból befolyt összegekből idén is pályázatot hirdetett az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására (2006-ban 220 millió Ft, 2007-ben 286 millió Ft összegben), melynek eredményeképpen javulhatnak a munkakörülmények és csökkenthetek a munkabalesetek. Az így képzett alapból a munkáltatók pályázat útján juthatnak forrásokhoz, melyeket munkavédelmi fejlesztésekre, képzésekre, kutatásra, kiadványok készítésére, konferenciák szervezésére használhatnak fel. Az előző évekhez hasonlóan a halálos munkabalesetek a legnagyobb számban az építőiparban, illetve a mezőgazdaságban következtek be 2006-ban is. 135 halálos munkahelyi baleset történt tavaly.

Feketefoglalkoztatás miatt több mint 12 300 munkáltatónál, 42 276 fő munkavállalót érintően állapítottak meg jogsértést. (2005-ben a tetten ért feketén alkalmazottak száma 28 741 fő volt.) Változatosan szegik meg a szabályokat: zsebből fizetnek, utólag vagy biankó módon, dátum nélkül töltik ki az alkalmi munkavállalói könyvet, a külföldieket engedély nélkül foglalkoztatják. A vállalkozások gyakran hágják át durván az alapvető élet-és munkakörülményeket befolyásoló törvényi előírásokat. A munkaidő, valamint a munkabér szabályait 20-20 ezer alkalmazottat érintően szegték meg. A munkaidő hanyag nyilvántartását 26 ezer fő esetében állapították meg.

2006-ban tízezer állampolgári bejelentés érkezett be. Ennek döntő részét – a munkaügy területén – a bérek, pótlékok hiányos megfizetése miatt nyújtották be a munkavállalók, saját tapasztalatuk alapján. Kevés kivételtől eltekintve a névtelen bejelentések is megalapozottak voltak. A munkabiztonsági bejelentések közül több az építkezések szabálytalansága miatt, járókelőktől vagy távolról szemlélődőktől érkezett. Nőtt a lakószomszédjukat bejelentők száma, mert zajosnak vagy zavarónak vélték tevékenységüket. A munkáltatók gyakran fordulnak a felügyelőkhöz munkavédelmi jellegű tanácsadásért.

A kiszabott bírságok összege 7,21 milliárd forint, amelyből a 11 655 munkaügyi bírság értéke 5 milliárd forint. Munkavédelmi bírságot 1,28 milliárd forint értékben szabtak ki, összesen közel négyezer esetben. Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt 730 millió forint befizetésére kötelezték a vizsgált cégeket 594 esetben. A jogerőre emelkedett bírságok közel 60 százalékánál elértük, hogy a munkáltatók befizessék a kiszabott bírságot. Az ellenőrzések nyomán 2006-ban már 3 milliárd forintot fizettek be a 2005-ös 2,1 milliárd forinthoz képest.

Az OMMF a második félévben felülvizsgálta jogalkalmazási gyakorlatát annak érdekében, hogy csak a munkaügyi szabályok durva és tudatos megszegése eredményezze kizárást a közbeszerzésből és az állami támogatásokból. A súlyos jogsértések azonban minden esetben anyagi szankciót vontak maguk után, enyhébb esetben csak figyelmeztettek vagy a szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozatot hoztak. Az új gyakorlat nagymértékben megnövelte a helyszíni ellenőrzésre fordítható időkeretet a súlyos jogsértések feltárására.
A munkaügyi jogsértéseket 2006. szeptember 23-ától nyilvánosságra hozzák. Az OMMF nyilvántartása 17 249 jogsértést elkövető munkáltatót rögzített, mellyel kapcsolatosan 79 654 számú megtekintést regisztrált a rendszer. Az OMMF partnerségi együttműködést hirdetett az SZMM támogatásával a munkáltatókkal, a munkavállalókkal és érdekképviseleteikkel, szakmai szervezeteikkel, melyben szorgalmazta, hogy a törvényességet betartó partnerek mint megbízható társak foglalkoztatására kerüljön sor szélesebb körben. Az OMMF területi felügyelőségeit a régiós elv alapján szervezték újjá, a felügyelők létszámát százzal növelték a magasabb színvonalú munka érdekében.

Az OMMF munkatársai 2007-ben továbbra is a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkavállalók garanciális jogainak érvényesülése érdekében dolgoznak. Kiemelt feladatuk lesz a munkavállalók munkabérhez való jogának, valamint a külföldiek magyarországi munkavégzése szabályai teljesülésének vizsgálata. 2007. január 1-jétől létrejött az egységes munkavédelmi szervezet: az OMMF átveszi a munkaegészségügyi feladatokat az ÁNTSZ-től. Emiatt a szervezet neve is megváltozott: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az új elnevezés. Az OMMF a foglalkoztatási adatokat 2007. január 1-jétől az egyablakos bejelentési rendszer bevezetésével az APEH-től kapja meg. E szerint a munkáltatóknak az EMMA-adatokat csak az APEH-hez kell bejelenteni, melyeket az OMMF ellenőrzéseihez használhat. Erősítik az együttműködést a hatékonyabb munka érdekében a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel is a munkavédelemben, és a VPOP-val a fantomcégek felkutatása során.

Súlyos jogsértések (munkaügy):

  • Írásos munkaszerződés hiánya
  • Bejelentés nélküli, feketefoglalkoztatás
  • Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása
  • Foglalkoztatás színlelt szerződéssel
  • Jogellenes munkaerő-kölcsönzés
  • Munkaidő-nyilvántartás hiánya,
  • kettős nyilvántartás
  • Alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések
  • Munkabér védelme

Súlyos jogsértések (munkabiztonság):

  • Súlyos veszélyeztetés (le-, beesési veszély, egyéni, kollektív védelem hiánya, stb.)
  • Kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása
  • Egyéni védelem hiánya
  • Kockázatértékelés nem megfelelő elkészítése
  • Veszélyes berendezések munkavédelmi üzembe helyezésének elmulasztása
  • Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása
  • Beszállással végzett munkákkal kapcsolatos jogsértések