Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Keresztbe tesz az Európai Unió az e-kereskedelemnek?

2007.01.25. Magyar Hírlap Online

Ha jelenlegi formájában szavazza meg az uniós parlament az üzleti környezet egységesítéséről szóló, még készülő jogszabályt, ellehetetlenülhet a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem, illetve postai rendelés – vélik szakértők. Ezek a cégek ugyanis úgy dönthetnek, a jogi macera helyett inkább nem szállítanak külföldre, így például Magyarországra.

Ha valaki az Amazon.com egyik európai uniós leányvállalatától szeretne Magyarországon beszerezhetetlen könyvet rendelni, netán éppen egy németországi cég internetes üzletében nézett ki magának egy tapétát, akkor érdemes lehet még az idén megvásárolni. Könnyen lehet ugyanis, hogy egy – hamarosan az uniós parlament elé kerülő – jogszabály hatályba lépte után egyszer csak lekerül Magyarország a szállítási területek listájáról.

Mint a CBI brit vállalati érdekvédelmi szervezet szakértői felhívták a figyelmét az új uniós jogszabály alapján egy brit cégnek, amely eddig a brit törvényeket figyelembe véve adta el áruját külföldön, most mind a 27 tagállam törvényeihez kellene alkalmazkodnia. "Vagy ami még valószínűbb – mondta a szervezet közleménye – ehelyett inkább azt választanák, hogy nem is szállítanak külföldre." Ugyanis a készülő új jogszabály szerint egy londoni cégnek, amely Olaszországba szállította áruját, az olasz jog szerint kell majd eljárnia esetleges panaszok esetén. "Ez jogi mocsárba süllyesztheti a cégeket, megnehezítheti az elektronikus kereskedelmet, s alááshatja a brit pénzügyi szolgáltató szektort" – figyelmeztet a CBI.

A jogszabály, amely várhatóan idén júniusig járja végig az Európai Parlamentet és az Európa Tanácsot, a szerződéses viszonyok technikai kérdéseit szabályozná. Egyebek között az olyan részleteket, hogy a vevő vagy az eladó állampolgársága/székhelye szerinti fogyasztóvédelmi jogszabályok az érvényesek a fogyasztóvédelmi ügyekhez kapcsolódó jogi viták esetén.

Az ilyen kérdéseket egyelőre az 1980-as római szerződés szabályozza, amely lényegében azt mondja: döntés kérdése. Így a brit cégek – és általában az uniós vállalatok – az egyszerűség kedvéért általában a saját székhelyeik jogszabályai szerint jártak el. Eredetileg a most készülő jogszabály is csupán a római szerződést iktatta volna be az uniós irányelvek közé, ám a tervezet a szakértők szerint mára már bőven túlnőtt ezen, s egységes kereskedelmi szabályozássá vált. Így viszont egyáltalán nem biztos, hogy a Rome I.-nek becézett irányelvtervezet simán átcsúszik a parlamenten. Az üzleti élet külkereskedelemmel foglalkozó szereplőit érintő új törvényt Nagy-Britannia mellett Franciaországban is felháborodás fogadta: hatvan francia bíró nyílt levelet írt nemrégiben Jacques Chirac elnöknek, kifejezve nemtetszésüket, hogy az "európai jog betüremkedik a francia nemzeti jogalkotásba".

Egy nemzetközi joggal foglalkozó blogon megjelent angol nyelvű fordítás szerint a franciák attól tartanak, hogy az új szabály korlátozná a nemzeti jogi mozgásteret. Így idővel szinte értelmetlenné válik a nemzeti jogalkotás. Hetven másik francia bíró viszont úgy érezte, hogy nyilvánosan kell elzárkóznia a levelétől.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
INTERNET
KERESKEDELEM
E-KERESKEDELEM
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ