Brüsszel: a január 31-február 1. közti ülésszak legfontosabb eseményei

2007.01.29. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európai Parlament következő, kétnapos plenáris ülésén többek között felszólal a két újonnan csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária államfője. A képviselők jóváhagyják a parlamenti szakbizottságok tagjainak névsorát, és szavaznak az elhízással szembeni intézkedéseket taglaló jelentésről. Az EP vitát tart a klímaváltozásról és a halálbüntetés eltörléséről is.

A férfiak 27, a nők 38 százaléka túlsúlyos az unióban, a gyerekek közül pedig ötmillió. Az EP a Ries-jelentésben a zsírban, cukorban, sóban gazdag termékek reklámozásának korlátozását, az egészséges életmódra nevelés támogatását kéri.

A parlamentben szerda délután, illetve csütörtök délelőtt szólal fel Traian Basescu, román, illetve Georgi Parvanov, bolgár elnök.

A képviselők szerdán estefelé szavaznak a szakbizottságok összetételéről. A parlament vitát folytat a klímaváltozásról és a halálbüntetés eltörléséről is.

Az EP jelentést fogad el az európai magántársaságok statútumáról és a nők oktatásban való esélyegyenlőségének biztosításáról.

Szakbizottságai összetételéről szavaz az EP

Az EP ötéves ciklusának félidejénél nem csak új házelnököt választanak a képviselők. A tisztújítás kiterjed a szakbizottsági funkciókra is. A húsz állandó és a két albizottság összetételéről várhatóan január 31-én, szerdán este voksolnak a képviselők.

Miután a legutóbbi strasbourgi plenáris ülésen az EP Hans-Gert Pöttering személyében új házelnököt, továbbá alelnököket, kvesztorokat választott, most a szakbizottságok összetételéről voksolnak a képviselők.

A szavazás előreláthatólag szerdán, 17.30 körül lesz. A frakcióvezetőket tömörítő elnökök konferenciája az ezt megelőző napon tesz javaslatot a plénumnak.

A parlamenti bizottságok szerdán este, illetve csütörtök reggel tartják alakuló ülésüket, ahol megválasztják a bizottsági elnököket és alelnöket.

EP-vita a klímaváltozásról

A Tanács, az Európai Bizottság és az EP képviselői vitáznak a klímaváltozásról szerdán.

Az Európai Unió és a német elnökség egyik kiemelt célkitűzése a klímaváltozás elleni küzdelem, és ezzel összefüggésben a károsanyag-kibocsátás jelentős visszafogása, a környezetbarát energiaelőállítás támogatása.

Ebben a témában már több EP-jelentés is készült, most pedig plenáris ülésen vitáznak a kérdésről a képviselők.

Az EP a halálbüntetés ellen

Az Európai Parlament az EU egységes álláspontjának megfelelően elítéli a halálbüntetést. A képviselők most állásfoglalásban állnak ki a halálbüntetések kiszabása, illetve végrehajtása ellen.

Az EP a halálbüntetés eltörléséről, illetve az ítélet-végrehajtás moratóriumáról tart vitát, majd állásfoglalást is elfogadnak a képviselők.

Az EU 1998-as irányelveinek megfelelően következetesen fellép a halálbüntetés eltörléséért. Az unió tavaly decemberben az ENSZ közgyűlése elé terjesztett egy erről szóló nyilatkozatot is, amelyet aztán 85 ország írt alá. Az EU aktív résztvevője lesz a februárban, Párizsban tartandó harmadik halálbüntetés-ellenes kongresszusnak is.

Az EP legutóbb idei első plenáris ülésén, a bolgár ápolónőkre kiszabott líbiai ítélet kapcsán emelte fel szavát a halálbüntetés ellen.

Európai magántársaságok statútuma

A határokon átnyúló tevékenységeket végző kis- és közepes vállalatok számára európai magántársaság elnevezésű társasági formát hozna létre az EU. A képviselők kizárnák a nemzeti jogra való hivatkozást, és a vállalatalapítás és –irányítás egyszerűsítésén túl a cég hitelezőinek védelmét is megfelelően biztosítanák.

„Az európai magántársaságok statútuma azt a célt szolgálja, hogy a kis- és középvállalatok (kkv) részére Európában olyan társasági formát kínáljanak, amely megkönnyíti számukra a határokon átnyúló tevékenységek végzését” – fogalmaz a Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német) által összeállított, nem kötelező érvényű parlamenti jelentés.

A szöveg szerint az európai részvénytársasági (ert) forma a nagy tőketársaságok szegmensét fedi le, az európai magántársaság (emt) pedig a kkv-k számára lenne megfelelő keret.

A képviselők szerint lehetővé kell tenni, hogy rendeletben rögzítendő közösségi jogszabályok és eljárási szabályok alapján az unió területén egy vagy több, nem szükségszerűen tagállami illetőségű természetes vagy jogi személy európai magántársaságot alapíthasson.

Az emt-knél „teljes mértékben el kell tekinteni a nemzeti jogra való hivatkozásoktól, és egy egységes európai társasági formát kell teremteni. Ezáltal automatikusan csökkennek a szakértői költségek, mivel a határokon átnyúló tevékenységek esetében többé már nem a különböző tagállamok joga lenne az irányadó, hanem az egységes statútum” – fogalmaz indokolásában a jelentéstevő.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy „az európai magántársaságnak rendelkeznie kell az összeolvadás, a székhely áthelyezése, a kettéválás és az európai részvénytársasággá való alakulás lehetőségével, mégpedig – amennyire lehetséges – a már harmonizált közösségi jogszabályokkal összhangban”.

A szöveg hozzáteszi: a statútumnak „többet kell nyújtania, mint hogy egyszerűbbé teszi a vállalatalapítást és -irányítást: a vállalaton belül a szervek között méltányos egyensúlyt kell teremtenie; másrészről ezzel egyidejűleg hozzá kell járulnia az üzleti forgalom biztosításához, továbbá védenie kell a vállalat hitelezőit. Ez például a kiegyensúlyozott felelősségi szabályozáson keresztül valósul meg” – így a jelentés.

Esélyegyenlőség az oktatásban

A parlament a szerdai plenáris ülésén foglalkozik a fiatal nőket és lányokat az oktatás területén érő hátrányos megkülönböztetéssel. A képviselők elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó, valamint a gyermeket vállaló nők tanulási lehetőségein szeretne javítani.

Vìra Flasarová (cseh, Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) jelentése a lányokkal és fiatal nőkkel szemben az oktatás területén történő esetleges megkülönböztetésre összpontosít.

A jelentés szerint „a felsőfokú végzettséget szerzők 59 százaléka nő, ugyanakkor ahogy a szakmai előmeneteli ranglétrán haladnak, jelenlétük folyamatosan csökken - a tudományos doktori fokozatot szerzők 43 százaléka nő, míg az egyetemi tanárok körében ez már csak 15 százalék”. A különféle nemi alapú korlátok miatt emellett a férfiaknál kevesebb nő tud egész életén át tanulni.

Az oktatáshoz való hozzáférés különösképpen nehéz a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok esetében, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozók, a romák, valamint a bevándorló csoportokból származó lányok és fiatal nők számára. Ezért a parlament azt javasolja, hogy „a bizottság és a tagállamok hajtsanak végre a nemzeti, etnikai és kulturális kisebbségek, különösen a roma kisebbség számára a minőségi oktatásba való bejutást felkészítő programokat is.”

A parlament üdvözli a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó intézet tervezett létrehozását, amelynek tevékenységei között szerepelne a két nem oktatásba való bejutásának ellenőrzése. A képviselők ösztönzik a tagállamokat, hogy „könnyítsék meg a gyermekeiket gondozó nők és férfiak, továbbá a tanulmányaikat gyermekvállalás miatt megszakító szülők oktatásba való bejutását” is. Ennek megvalósításához rugalmasabb, a dolgozó nők és anyák időbeosztását figyelembe vevő felnőttoktatási és egész életen át tartó tanulási programokat ajánlanak a képviselők.

A foglalkoztatással kapcsolatosan a képviselők úgy vélik, hogy a nők és a férfiak fizetése közötti különbség továbbra is elfogadhatatlanul magas - a nők átlagosan 15 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, valamint egyes területeken még mindig túlsúlyban van az egyik nem a másikkal szemben. A jelentés szerint „még mindig sok sztereotípia él azt illetően, hogy a férfiak, illetve a nők számára melyek a »megfelelő« munkahelyek”. Ezért a parlament felszólítja a bizottságot és a tagállamokat, hogy „minden lehetséges eszközzel küszöböljék ki a nők munkahelyi megkülönböztetését”, és „ösztönözzék a nők felelős és döntéshozó pozíciókhoz való hozzáférését, különös figyelmet fordítva a felsőoktatásban lévő pozíciókra”.

A képviselők úgy vélik, a bizottságnak az egyenlőség és a lányok oktatáshoz való hozzáférésének elvét kifejezésre kell juttatnia „a harmadik országokkal való kapcsolataiban, valamint a szomszédsági és fejlesztési támogatási politikáiban”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT