Mégsem lesznek titkos ügynökök a társaikat figyelő rendőrök?

2007.02. 1. Magyar Hírlap Online

Várhatóan február 28-ig eldől, hogy a titkosszolgálatok tervezett összevonása érinti-e a rendvédelmi szervek, így például a rendőrök munkáját ellenőrző belbiztonsági szolgálatot.

A kormányfő utasítására az érintett tárcáknak a hónap végéig kell elkészíteniük az összevonás előnyeit és hátrányait felsoroló ajánlást.
Értesüléseink szerint a korábbi elképzelésekkel ellentétben a kormány kész lemondani arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalba integrálják a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ). Lapunk úgy tudja, az esetleges összevonás hatásköri, pénzügyi és személyi átrendeződését vizsgáló szakemberek úgy ítélték meg, hogy nincsenek akkora átfedések a két szervezet munkájában, amelyek indokolttá tennék az egyesítést. A kormányfő utasítására február 28-ig kell letennie az igazságügyi tárca vezetőjének, illetve a kancelláriaminiszternek az összevonás előnyeit és hátrányait felsoroló ajánlást.

Az RSZVSZ jelenleg az igazságügyi tárca irányításával végzi a munkáját. Kizárólagos feladata a rendőrség, a határőrség és a pénzügyőrség működését veszélyeztető esetek felderítése. Évente több száz belső visszaélés ügyében jár el. Az esetek kilencven százalékában valamilyen korrupciós jellegű bűntettről van szó. A szervezetnek önálló nyomozati hatásköre nincs, munkatársai pusztán adatokat gyűjtenek, kutatómunkát végeznek. Alapos gyanú esetén jelzéseik alapján a nyomozó hatóságok, többnyire az ügyészségi nyomozók járnak el. Az RSZVSZ hivatalos létszáma nem nyilvános, lapunk úgy tudja, nagyjából háromszázan dolgoznak a szervezetnél, a vezetők és a munkatársak a rendőrség állományából kerülnek ki. Rendőrstátusuk és -igazolványuk megmarad, de egyenruhájukat nem használhatják.

Információink szerint a kormányzat azért kezdeményezte a takarékossági okokkal is indokolt összevonást, mert a tábornoki beosztású rendőrökről eleve a nemzetbiztonságiak jogosultak informálódni, az NBH-nál pedig külön osztályt hoztak létre erre a feladatra. Az összevonás támogatói szerint ezt lehetne kibővíteni. Egyes rendőrségi egységek, így például a Nemzeti Nyomozó Iroda működését is ez a csoport felügyeli. Az adatgyűjtés megosztása is gondot jelent, ha olyan összetett bűncselekményekről van szó, amelyekben a rendőrök mellett érintett például ügyész vagy netán bíró is. Utóbbiak esetében ugyanis kizárólag az NBH járhat el. Állítólag korábban arra is volt példa, hogy a hatáskörök tisztázása és a feladatok átadása közben információk kerültek veszélybe, illetve tűntek el.

Az összevonás ellenzői emlékeztettek arra, hogy a két szervezet két teljesen eltérő felhatalmazás alapján végzi a munkáját. Az egyiknek a rendőrségi és a büntetőeljárási törvény az iránymutató, a másiknak a nemzetbiztonsági. Nem elhanyagolható probléma, hogy az RSZVSZ munkatársai a számos kedvezménnyel járó rendőri státusban vannak, de erről az átszervezés miatt le kellene mondaniuk. Úgy tudjuk, a döntő többség 15-25 év szolgálati viszony után nem hajlandó egy ilyen lépést megtenni.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS