A fogyasztók hétköznapi biztonságát a civil önszerveződések, a jogalkotás és az ellenőrzés együtt garantálhatja – hangzott el Kiss Péter és Meglena Kuneva budapesti sajtótájékoztatóján. Kedden a magyar főváros vendége volt Charlie McCreevy is.
Az európai törekvésekkel összhangban a magyar kormány azt kéri az érintett szakmai szervektől és intézményektől, hogy az új középtávú fogyasztóvédelmi politika tervezetét március közepére tegyék le az asztalra – közölte kedden Budapesten Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, miután tárgyalásokat folytatott Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztossal.
A tárcavezető a fogyasztóvédelem terén teljesítendő feladatokat öt pontban vázolta fel, melyek a következők: teljes körű nyilvánosság, a fogyasztóvédelem „társadalmiasítása” (ide tartozik a civil szervezetek szerepének erősítése), az állami fórumokon túli békéltető folyamatok, a koordináció erősítése a partnerszervezetek között és a fogyasztók jogainak erősítése.
Meglena Kuneva – aki kedden Budapesten ünnepélyesen megnyitotta az Európai Fogyasztói Központot – a fogyasztóvédelem jelentőségét ecsetelve emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió GDP-jének 59 százaléka származik a kiskereskedelemből, és úgy vélte: a jobb szabályozás, a szubszidiaritás elvének alkalmazása révén ténylegesen javítani lehet az emberek életminőségén.
A bolgár nemzetiségű biztos egyúttal arra biztatta magyar tárgyalópartnereit, hogy aktívan vegyenek részt a fogyasztóvédelmi stratégia alakításában, mely a 2013-ig terjedő időszakot öleli majd fel.
Kedden szintén a magyar főváros vendége volt Charlie McCreevy belsőpiaci biztos, aki mások mellett a külügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetőivel, valamint az üzleti élet képviselőivel tárgyalt. Göncz Kingával tartott megbeszélésén az uniós biztos ismertette az egységes belső piac reformjával kapcsolatos bizottsági elképzeléseket. Egyidejűleg a külügyminiszter tájékoztatást adott a reformmal kapcsolatos magyar prioritásokról.
Göncz Kinga hangsúlyozta: magyar álláspont szerint az európai versenyképességet úgy kell javítani, hogy sikerüljön megőrizni az európai társadalmi alapértékeket, erősíteni a fogyasztói és befektetői bizalmat. Az egységes belső piac megvalósításának folyamatában a magyar fél üdvözöli a szolgáltatások területén történt előrelépést, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a tagállami szabályozások körültekintően átvilágításra kerüljenek, és szűküljön az Unió versenyképességét gátló akadályok köre.
Mindkét fél örömmel nyugtázta Magyarország teljesítményét a belső piachoz kapcsolódó közösségi jogszabályok átvétele terén. Magyarország teljesítményével a 25 tagország közül a 8-9. helyet foglalja el.
