Február 12-15., Strasbourg: az ülésszak legfontosbb eseményei

2007.02.12. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A következő, strasbourgi plenáris ülésen, Angela Merkel kancellár jelenlétében tartja programbeszédét az új EP-elnök, Hans-Gert Pöttering. A képviselők megvitatják a hulladékkezeléssel foglalkozó irányelvet, és szavaznak a CIA európai tevékenységét elemző jelentésről. Napirenden szerepel a borreform, a SWIFT-ügy és a következő európai tanácsi ülés is. Az EP voksol Glattfelder Béla Moldováról szóló jelentéséről is.

Az Európai Parlament február 12. és 15. között tartja következő plenáris ülését a franciaországi Strasbourgban.

Február 12-én, hétfőn vitatják meg a képviselők a hulladékgazdálkodásról szóló új irányelvet. Szintén hétfőn esik szó a török nők helyzetéről, az INSPIRE térinformációs rendszerről, ezen kívül szóbeli kérdést tesznek fel képviselők a repülőre felvihető folyadékok mennyiségének korlátozásával kapcsolatban.

Kedden délelőtt tartja programbeszédét Hans-Gert Pöttering, az EP új elnöke. Az ezt követő vitában az Európai Bizottság elnöke, José Barroso és Angela Merkel, német kancellár, egyben az unió soros elnöke is felszólal.

Ezen a napon délután vitatják meg a képviselők a CIA európai tevékenységével foglalkozó, az ideiglenes bizottság által összeállított Fava-jelentést, amelyről másnap, azaz szerdán dél körül szavaznak.

Még mindig kedden, este tartanak vitát a borreformról, az agrárkifizetések átalakításáról és az uniós rádiófrekvencia-politikáról is.

Szerdán délelőtt az Európai Tanács következő, március 8-9-ei ülése előzeteseként vitáznak a képviselők az ott napirenden szereplő témákról, délben pedig az olasz államfő, Giorgio Napoletano tart beszédet.

Szerdán szavaznak többek között Glattfelder Bélának a Moldovának nyújtott makrogazdasági segélyről készített jelentéséről, valamint a klímaváltozásról, illetve a SWIFT-ügyről szóló állásfoglalásokról is.

Szerda délután vitáznak az Oroszországgal kötendő vízumegyezményről, a gazdaságpolitikai iránymutatásokról, este pedig a romák szabad mozgásáról az unió határain belül.

Csütörtökön többek között az Európai Beruházási Bank 2005-ös jelentése és az energiaárak növekedésének hatása lesz a téma.

Kritizálja a bizottság borreformtervét az EP

Jelentősen átalakítaná a világtermelés 60 százalékát adó európai borászatot az Európai Bizottság tervezete. A parlamenti szakbizottság szerint a javaslat koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet. A képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem. Ösztönöznék viszont a mértéktartó és felelős borfogyasztást.

„Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre” – áll a borreformmal foglalkozó, Katerina Batzeli (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésben. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal; az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát.

A jelentés megjegyzi, hogy „a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talaj erózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár”.

Versenyképesség és hagyományok

A képviselők szerint „az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie anélkül, hogy az piacveszteséggel járna a nemzetközi piacokon, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, valamint az európai borok minőségét és hitelét”.

Ezzel szemben azonban „a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, például a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére az egyre bővülő világpiacon” – áll a parlamenti jelentésben.

Tőkekoncentráció

A képviselők úgy vélik, az Európai Bizottság tervezetével „az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát”.

A jelentés szerint „ésszerűtlen a pénzeszközök áthelyezése a közös agrárpolitika (KAP) első pilléréből a második pillérbe (vidékfejlesztés), ami a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után”. Ezt a szakbizottság szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítani: az első szakaszban (2008–2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, megtisztítás, a termelők és a borvidékek megerősítése lenne.

Fokozatosan szűnhet csak meg a lepárlás támogatása

„A túltermelt bor lepárlásának megszüntetésére irányuló javaslat óriási mennyiségű bor előállításához vezet, ami erős zavarokat okoz majd a regionális és az európai piacon és problémákat idéz elő a régiókon belül” – vélik a képviselők.

A jelentés emlékeztet: a borlepárlást eredetileg kizárólag sürgősségi intézkedésként vezették be, de később a borpiac közös szervezésének legköltségesebb és legvitatottabb részévé vált. A képviselők elutasítják a lepárlási mechanizmus és más piactámogatási intézkedések azonnali eltörlését; szerintük a lepárlási rendszereket egy ésszerű átmeneti időszak alatt, fokozatosan kell megszüntetni.

Kivágás csak közös kritériumrendszer alapján

A képviselők értékelése szerint „a bizottsági közlemény az ágazat termelését, illetve az ágazatban dolgozó munkaerő csökkentését szolgáló intézkedésként a hangsúlyt a kivágásra helyezi, a termelésnek a kínálat és a kereslet szabályozása általi ellenőrzésének ösztönzése helyett”.

A jelentés szerint „a termelésből való végleges kivonás kezdeményezésének a termelő döntésén kell múlnia”, objektív közösségi kritériumok alapján.

A képviselők a termelésből való végleges kivonás lehetőségét korlátozó objektív közösségi kritériumok sorolnák a következőket: a) hegyvidéki, part menti és szigeteken található szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből elsősorban földrajzi jelöléssel ellátott borokat állítanak elő; b) lejtőkön található szőlőültetvények, ahol meg kell akadályozni a talajeróziót és a biológiai sokféleség elveszítését, vagy történelmi fontosságú hagyományos régiókban található szőlőültetvények; c) olyan szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből felvevőpiaccal rendelkező borokat állítanak elő; d) olyan szőlőültetvények, ahol a túlzott mértékű csökkentés veszélyeztetné az egész termőterület vagy egy bejegyzett eredetmegjelölés létét; e) olyan szőlőültetvények, amelyek közösségi programok keretében strukturális támogatást kaptak; f) a termelés abbahagyásából eredő környezeti kockázatok.

Cukor és must

A jelentés szerint „az alkoholtartalom cukor felhasználásával végzett növelését minden olyan bortermelő régióban engedélyezni kell, ahol ezt hagyományosan alkalmazzák, és ahol nincs strukturális túltermelés”, és nincs szükség az alkoholtartalom-növelés maximális mértékének az Európai Bizottság által javasolt csökkentésére.

A képviselők úgy vélik, az alkoholtartalom tömény must hozzáadásával történő növelése esetén a mustnak azonos termelési területről kell származnia.

A szöveg szerint „az Európai Unióban nem megengedett borászati gyakorlatok alkalmazását világosan fel kell tüntetni azon behozott italok címkéjén, amelyek bor látszatát kelthetik”.

Mértéktartó és felelős borfogyasztás

A jelentés kitér arra, hogy a strukturális borfelesleg egyik oka a borfogyasztás állandó csökkenése Európában. A képviselők szerint „az európai bortermelési ágazat fenntartható fejlődéséhez arra van szükség, hogy a mértéktartó és felelős borfogyasztás ösztönzése érdekében jelentős költségvetési erőforrásokat csoportosítsanak át a közös piacszervezésen belül”.

„Az egyre növekvő, mértéktartó és felelős borfogyasztási irányzat megerősítése jelentős pozitív hozzájárulás az európai fogyasztók és a közegészség védelméhez” – vélik a képviselők.

A szakbizottság szerint a reform végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni „a bortermelésben aktívan részt vevő Kína folyamatosan fejlődő piacát, valamint egyéb új bortermelő országok – például Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Kanada és Dél-Afrika – termelésének növekedését”; továbbá a WTO keretében a dohai forduló jogcímén folytatott nemzetközi tárgyalásokat; valamint a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét.

Új hulladékirányelv a szeméthegyek növekedése ellen

2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulladék mennyisége, 2010-re pedig „öko-terméktervezési politikát” kell kialakítani – áll az EP plenáris ülése elé kerülő hulladékgazdálkodási irányelv tervezetében. A képviselők 2020-tól az összes újrafelhasználható anyag hulladéklerakókba történő helyezését betiltanák.

Európában évente fejenként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság.

Caroline Jackson (néppárti, brit) a felelőse annak az együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentésnek, amely az 1975-ös hulladék-keretirányelv felülvizsgálatát célozza. Az új irányelv magába olvasztja a veszélyes hulladékokról és az olajhulladékról szóló, meglévő jogszabályokat is.

A jelentés szerint „a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az átlagos évi hulladéktermelésük 2012-re történő stabilizálására”. Ezért „2008-ra létre kell hozni egy olyan mutatókat tartalmazó listát, amely lehetővé teszi a hulladék-keletkezés megelőzési programjaik haladásának értékelését” - vélik a képviselők.

Szelektív szemétgyűjtés, visszavételi kötelezettség

A parlament sürgeti az öko-terméktervezési politika kidolgozását 2010-ig, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosítva, valamint „egy olyan cselekvési terv létrehozását, amelyek főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak”.

„A termelői felelősséget meg kell erősíteni - ennek érdekében a termékek piacra kerülésével összefüggésben keletkezett hulladékért a termelők, illetve az importőrök vállaljanak felelősséget” - szólít fel a parlament. Ezt többek között úgy képzelik el a képviselők, hogy bevezetnék a termelőket és importőröket terhelő visszavételi kötelezettséget, valamint megkövetelnék a termelőktől, hogy olyan anyagokat és terméktervezést alkalmazzanak, amely segít a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésében - például a szelektív gyűjtés, a visszavétel feltételeinek megteremtésével.

A parlament a folyamatos megfigyelési feladatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre hagyná, amelynek kulcsszerepet kellene játszania annak biztosításában, hogy a tagállamok szorosan együttműködjenek a „hulladékgyártás” elleni és az erőforrások jobb kihasználásáért folyó küzdelemben.

Újrafeldolgozási stratégia

Johannes Blokland (független, holland) saját kezdeményezésű jelentésében a hulladékok újrafeldolgozására irányuló stratégiát elemzi. A szöveg a hulladékgazdálkodás általános elvei között említ az elővigyázatosságot, a „szennyező fizet” elvet, valamint a hulladéktermelő felelősségének elvét.

A jelentés felszólítja a bizottságot, hogy „vizsgálja felül a hulladékégetésről szóló irányelvet annak érdekében, hogy a hulladékégetésre és a hulladék-együttégetésre vonatkozóan (a kibocsátás és az energiahatékonyság tekintetében) egyenlő környezeti szabványokat határozzon meg”.

A szöveg kiemelten szól a hulladékhierarchia szerepéről, amely az intézkedések sorrendjét állapítja meg. Ezek: a megelőzés, az újrafelhasználás, az anyagok újrafeldolgozása, egyéb hasznosítási műveletek - például energetikai hasznosítás-, és az ártalmatlanítás.

A szemétlerakók alkonya

A parlament kéri, hogy a hulladéklerakókban elhelyezhető hulladék mennyiségét a minimális szintre csökkentsék, és új rendelkezéseket sürget, például „2015-től a papír-, karton-, üveg-, textil-, fa-, műanyag-, fém-, gumi-, parafa-, agyag-, beton-, tégla- és cseréphulladékok lerakásának tilalma, valamint 2020-tól valamennyi újrafeldolgozható hulladék lerakásának tilalmát”.

A jelentés hangsúlyozza a tájékoztatási kampányok szerepét a hulladékpolitika, különösen a megelőzés területén, és felszólítja a bizottságot, terjesszen elő konkrét intézkedéseket az újrafelhasználásra és javításra irányuló tevékenységek előmozdítása érdekében. A képviselők szükségesnek tartják a határokon átnyúló hulladékgazdálkodási problémák terén a jobb európai uniós együttműködést is.

Jelentés az európai rádiófrekvencia-politikáról

Tagállamonként változnak a rádiófrekvencia-kiosztás szabályai, ez pedig akadályozza az egységes piac létrejöttét. Eközben az új technológiáknak köszönhetően több száz megahertznyi frekvencia szabadul fel, ami új lehetőségeket teremt. A képviselők uniós szintű technológiai harmonizációt szeretnének.

Az Európai Bizottság uniós frekvenciapolitikáról szóló 2005-ös közleményei kapcsán mondja el véleményét az EP Fiona Hall (liberális, brit) jelentésében.

A szöveg emlékeztet: „az elmúlt években Európában fokozott technológiai fejlődés ment végbe, amelynek keretében a rézvezetékes hálózatokat optikai üvegszálas hálózatok váltották fel, és egyre elterjedtebbé vált a vezeték nélküli távközlés és a multimédiás platformok alkalmazása”.

A képviselők szerint „a rádiófrekvencia elsődleges fontosságú számos különböző szolgáltatás biztosításához”, ugyanakkor „a frekvenciahiány akadályozza új szolgáltatások beindítását”. A jelentés szerint „a wifi sikere bebizonyította, hogy most már hatékonyabban lehet használni az engedélyezés nélküli sávokat, mint korábban”.

A szakbizottság úgy véli, „az analógról a digitális technológiára való áttéréssel több száz megahertz frekvencia szabadul fel, ezzel lehetőséget nyújtva a rádiófrekvenciás spektrumok újrafelosztására és új lehetőségeket teremtve a piac növekedéséhez”.

A jelentés „megállapítja, hogy az EU-ban tagállamonként változik az a rendszer, amely alapján a frekvenciákat kiosztják az érdekelt feleknek, és ezek az eltérések további késedelmeket és költségeket okozhatnak”. Az EP ezért úgy véli, hogy „az EU-nak hatékony és rugalmasan reagáló iránymutatásokra lesz szüksége a közös döntéshozatali mechanizmusokra vonatkozóan, továbbá szükség lesz egy európai nyilvántartásra”.

A képviselők „egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a frekvenciatöbblet egy részét az európai szintű műszaki harmonizáció céljára kell kijelölni”.

A jelentés javasolja, „hogy a technológiai harmonizáció megvalósítása érdekében közös műszaki és szabályozási minimumfeltételek kerüljenek kidolgozásra a különböző technológiák egymás mellett működése és az interferencia elkerülése érdekében, miközben különös figyelmet kell fordítani a már kiosztott frekvenciasávok használatát érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére és a határokon átnyúló problémák rendezésére”.

A szakbizottság „meg van győződve arról, hogy a jövőben még összetettebb szolgáltatási csomagokat fognak kínálni, mint a jelenleg már létező, telefont, internet- és televíziós hozzáférést kínáló hármas ajánlat (triple-play), valamint hogy így az elektronikus kommunikáció területén a különböző termékek és szolgáltatások közötti különbségek a jövőben még inkább elmosódnak”.

A jelentés végül „megállapítja, hogy a frekvenciakiosztás és -üzemeltetés szabályozása tagállamonként nagyon eltérő, és ezek a különbségek súlyos akadályt jelentenek a jól működő egységes piac kialakítása tekintetében”.

Gazdaságpolitikai iránymutatások: az EP a teljes belső piac megvalósítását szorgalmazza

A parlament szerint a gazdaság fellendülését ki kell használni, és létre kell hozni a teljes belső piacot a pénzügyi szolgáltatások és az energia terén. A képviselők nagyobb támogatást nyújtanának a kisvállalkozásoknak is.

Az európai gazdaság helyzetét és a 2007-re vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatásokat elemzi Udo Bullmann német szocialista képviselő jelentése, mely szerint „ki kell használni a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai fellendülését”.

Az elmúlt hat évet a gyenge gazdasági növekedés, a stagnálás, néhány tagállamban a visszaesés jellemezte, tavaly azonban a gazdasági mutatók javultak: a gazdasági növekedés 2006-ban a GDP 2,8 százaléka volt, a munkanélküliség 8 százalékra esett vissza a foglalkoztatás pedig majdnem másfél százalékkal nőtt - ez majdnem 3 millió új munkahelynek felel meg. 8,5 százalékos növekedéssel az unió megtartotta az exportban betöltött vezető szerepét is.

Bár a mutatók ígéretesek, a jelentéstevő további lépésekre szólít fel. Elsősorban a belső piac teljes megvalósítását ösztönözné főként a pénzügyi szolgáltatások és az energiaágazat terén. A témafelelős szerint mérsékelni kell a jelenlegi protekcionista és versenyellenes tendenciákat is. Az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatosan a villamosenergiáról és a gázról szóló irányelvek végrehajtását szorgalmazza a jelentés „egy versenyképes és jól működő európai energiapiac megteremtése érdekében”. Ezen kívül adó- és teljesítményösztönzéssel támogatná az energiahatékonysági intézkedéseket, valamint a megújuló energiaforrások és az ökohatékony technológiák széleskörű felhasználását.

A parlament kiemeli a kis és középvállalatok munkahelyteremtő szerepét, ezeket kedvezőbb adórendszerrel - beleértve a társasági adó csökkentését -, a szabályozás és az adminisztratív terhek csökkentésével, a vállalkozásindítás támogatásával és a finanszírozáshoz való jobb hozzáféréssel segítené. Az alacsony és középszintű munkajövedelemmel rendelkezők esetében az adóterhek és szociális hozzájárulások további csökkentését javasolják a képviselők, a kutatás és fejlesztés területén a magánjellegű tevékenységek bővítését ösztönzik.

A képviselők kiemelik az oktatás jelentőségét a jövőbeli növekedési potenciál megerősítése szempontjából és támogatják az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködést. A foglalkoztatás és a képzés területén „szükséges annak biztosítása, hogy minden végzős diák hat hónapon belül munkalehetőséget, képzési lehetőséget vagy más egyenértékű lehetőséget kapjon” - fogalmaz a szöveg. A képviselők úgy vélik, biztosítani kell a továbbképzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való jogot is, különösen a fiatal és az idősebb munkavállalók esetében. Az EP a vállalkozással kapcsolatos ismereteket is belevenné az élethosszig tartó tanulási programok tanterveibe.

Állásfoglalás a SWIFT-ügyről és az utaslistákról

Szerdán állásfoglalást fogadnak el a képviselők a korábban az EP megkérdezése nélkül elfogadott USA-EU megállapodásokról, melyek alapján az amerikai hatóságok hozzáférhetnek bizonyos személyes, illetve átutalási adatokhoz.

Az állásfoglalás tervezete szerint a légi utasokról szóló, valamint a nemzetközi banki átutalásokról gyűjtött SWIFT-adatokról szóló megállapodásokat az Európai Parlament bevonása nélkül kötötték az USA-val. Ez pedig jogi bizonytalansághoz vezetett, különösen, mivel a közbiztonsági illetve terroristaellenes indokkal átadott adatok védelme nem garantált – vélik a képviselők.

A szöveg szerint mivel az ilyen egyezmények az uniós, illetve amerikai polgárok alapvető jogait érintik, megkötésükkor be kellett volna vonni az EP-t, a nemzeti parlamenteket és az amerikai kongresszust is az előkészítésbe.

A SWIFT-üggyel kapcsolatban az EP újra aggodalmának ad hangot, amiért négy éve az amerikai adminisztráció hozzáfér a rendszerben tárolt adatokhoz. Köztük olyanokhoz is, amelyek nem amerikai területen keletkeztek, illetve nem érintenek amerikai állampolgárokat. Ez a képviselők szerint sérti az európai és a tagállami adatvédelmi jogszabályokat is. Ezen túl az EP azt is megvizsgáltatná, nem vezethet-e ez a rendszer gazdasági kémkedéshez.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT