Bihari: Hiányoznak az adókivetés garanciális szabályai

2007.02.19. JogiForum.hu / Alkotmánybíróság

Nincs alkotmányossági szükséghelyzet, de a jelenlegi alaptörvénynél lehetne job­bat is alkotni – jelentette ki szerda este a Budapest TV Vendégünk című műsorá­ban Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét Ilkei Csaba kérdezte.

A kétkamarás parlament szükségességét fir­tató riporteri kérdésre válaszolva Bihari Mi­hály el­mondta: a felsőház a mainál differenci­áltabb ér­dekképviseletet tenne lehe­tővé. A második ka­marában – mint a második világ­háború előtt – helyet kaphatná­nak a tudo­mány, az okta­tás és a kultúra képviselői is. Megjegyezte: a háború előtti felsőházban minden egyetem, sőt a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem jogi karának valamennyi tan­széke képviseltette magát. A második kamara szű­rője lehetne az el­hamarkodott képvi­selőházi döntéseknek. Arra a felvetésre, hogy huszonhárom olyan – mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmányelle­nességet ki­mondó – alkotmánybírósági határozat van, amelyből kö­vetkező jogalkotási kötelezettsé­gé­nek még nem tett eleget az Országgyűlés, azt vála­szolta: valójában huszonkettő van, mert a kisebbségek par­lamenti képviseletét nem az alkotmány, hanem törvény írja elő. Ezért ez a mulasztás nem alkotmány-, hanem „csak” törvénysértő.

Az Ab elnöke szerint egyszerűsíteni, racio­nalizálni kellene a népszavazási eljárást. A hatályos szabályozás alapján tudniillik a népszavazási kérdés hitelesítése és a par­lament népszavazást elrendelő határo­zata el­len is kifo­gással lehet élni. Ez utóbbi ki­fogást Bihari Mihály fölöslegesnek nevezte.

Arra a kér­désre, mit válaszolt Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének a gyü­lekezési törvény esetleges módosításával kapcsolatos levelére, kifej­tette: hétfőn tájé­koztatta a teljes ülést a levél tartalmáról, és válaszát már elküldte a házelnöknek. Eb­ben reményét fejezte ki, hogy a törvényhozás megfelelően korrigálni fogja a gyüleke­zési törvényt. Az Ab elnöke rövid tájékoztatást adott a házelnöknek a testület előtt folya­matban lévő, a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseit támadó indítványok­ról. Ugyancsak tájékoztatta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságá­nak gyülekezési jogot érintő ítélkezési gyakorlatáról. Minderről szerdán telefonon is beszélt az Országgyűlés elnökével.

Bihari Mihály szerint nincs ugyan alkotmányossági szükséghelyzet, de a jelenlegi alaptörvénynél lehetne job­bat is alkotni. Egyetértett a riporter azon felvetésével, hogy nagyon hiányzik az alkotmányból egy közpénzügyekre vonatkozó fejezet. Mint mondta: ebben a fejezetben helyet kaphatnának többek között az adókivetés garanci­ális szabályai és a közintézmények gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos al­kotmányi előírások is.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG