Kritizálja a bizottság borreformtervét az EP

2007.02.19. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Jelentősen átalakítaná a világtermelés 60 százalékát adó európai borászatot az Európai Bizottság tervezete.

A parlament szerint viszont a javaslat koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet. A képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem. Ösztönöznék viszont a mértéktartó és felelős borfogyasztást.

„Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre” – áll a borreformmal foglalkozó, Katerina Batzeli (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű (tehát nem kötelező érvényű, hanem véleményadó! - a szerk.) jelentésben.

A szöveget csütörtökön, 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal fogadta el az EP.

Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal; az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát.

A jelentés megjegyzi, hogy „a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talaj erózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár”.

Versenyképesség és hagyományok

A képviselők szerint „az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie anélkül, hogy az piacveszteséggel járna a nemzetközi piacokon, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, valamint az európai borok minőségét és hitelét”.

Ezzel szemben azonban „a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, például a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére az egyre bővülő világpiacon” – áll a parlamenti jelentésben.

Tőkék koncentrációja

A képviselők úgy vélik, az Európai Bizottság tervezetével „az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát”.

A jelentés szerint „ésszerűtlen a pénzeszközök áthelyezése a közös agrárpolitika (KAP) első pilléréből a második pillérbe (vidékfejlesztés), ami a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után”. Ezt az EP szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítani: az első szakaszban (2008–2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, megtisztítás, a termelők és a borvidékek megerősítése lenne.

Az EP jelentős többséggel elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint a parlament arra szólított volna fel, „hogy a költségvetést előzetesen osszák fel a borágazatra vonatkozó támogatási és fejlesztési programok között történeti kritériumok alapján”.

Fokozatosan szűnhet csak meg a lepárlás támogatása

„A túltermelt bor lepárlásának megszüntetésére irányuló javaslat óriási mennyiségű bor előállításához vezet, ami erős zavarokat okoz majd a regionális és az európai piacon és problémákat idéz elő a régiókon belül” – vélik a képviselők.

A jelentés emlékeztet: a borlepárlást eredetileg kizárólag sürgősségi intézkedésként vezették be, de később a borpiac közös szervezésének legköltségesebb és legvitatottabb részévé vált. A képviselők elutasítják a lepárlási mechanizmus és más piactámogatási intézkedések azonnali eltörlését; szerintük a lepárlási rendszereket egy ésszerű átmeneti időszak alatt, fokozatosan kell megszüntetni.

Kivágás csak közös kritériumrendszer alapján

A képviselők értékelése szerint „a bizottsági közlemény az ágazat termelését, illetve az ágazatban dolgozó munkaerő csökkentését szolgáló intézkedésként a hangsúlyt a kivágásra helyezi, a termelésnek a kínálat és a kereslet szabályozása általi ellenőrzésének ösztönzése helyett”.

A jelentés szerint „a termelésből való végleges kivonás kezdeményezésének a termelő döntésén kell múlnia”, objektív közösségi kritériumok alapján.

A képviselők a termelésből való végleges kivonás lehetőségét korlátozó objektív közösségi kritériumok sorolnák a következőket: a) hegyvidéki, part menti és szigeteken található szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből elsősorban földrajzi jelöléssel ellátott borokat állítanak elő; b) lejtőkön található szőlőültetvények, ahol meg kell akadályozni a talajeróziót és a biológiai sokféleség elveszítését, vagy történelmi fontosságú hagyományos régiókban található szőlőültetvények; c) olyan szőlőültetvények, amelyek szőlőjéből felvevőpiaccal rendelkező borokat állítanak elő; d) olyan szőlőültetvények, ahol a túlzott mértékű csökkentés veszélyeztetné az egész termőterület vagy egy bejegyzett eredetmegjelölés létét; e) olyan szőlőültetvények, amelyek közösségi programok keretében strukturális támogatást kaptak; f) a termelés abbahagyásából eredő környezeti kockázatok.

Cukor és must

A jelentés szerint „az alkoholtartalom cukor felhasználásával végzett növelését minden olyan bortermelő régióban engedélyezni kell, ahol ezt hagyományosan alkalmazzák, és ahol nincs strukturális túltermelés”, és nincs szükség az alkoholtartalom-növelés maximális mértékének az Európai Bizottság által javasolt csökkentésére.

Az EP „úgy véli, hogy a borok alkoholtartalmának az alkoholtartalom cukor felhasználásával végzett növelését nem kell betiltani, ugyanis ez diszkriminációt eredményezne azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a közösség olyan területén helyezkednek el, ahol a kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok miatt nehezebb a bortermelés”.

Az egyik plenáris módosítás szerint az EP „hangsúlyozza, hogy szükség van az alkoholtartalom növelésére felhasznált mustra és a tömény, többszörösen lepárolt mustra adott támogatásra, mivel ez lényeges egy történelmi borászati eljárás megőrzése érdekében; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a szőlőlé gyártásához használt must támogatását, mellyel a cél egy olyan, nem bortermelési célra használt termék megőrzése, amely fontos az ágazat számára és segíti a piaci egyensúly fenntartását”.

A képviselők úgy vélik, az alkoholtartalom tömény must hozzáadásával történő növelése esetén a mustnak azonos termelési területről kell származnia.

A plenáris ülés törölte a szakbizottsági szövegből azt a paragrafust, amely szerint „bioenergetikai politikák révén ösztönző intézkedésekkel bátorítani kell azokat a gyakorlatokat, amelyek során a borkészítésben az alkoholt és melléktermékeit mással helyettesítik, és ezáltal ténylegesen hozzájárulhatnak a túltermelés korlátozásához”.

A szöveg szerint „az Európai Unióban nem megengedett borászati gyakorlatok alkalmazását világosan fel kell tüntetni azon behozott italok címkéjén, amelyek bor látszatát kelthetik”.

Mértéktartó és felelős borfogyasztás

A jelentés kitér arra, hogy a strukturális borfelesleg egyik oka a borfogyasztás állandó csökkenése Európában. A képviselők szerint „az európai bortermelési ágazat fenntartható fejlődéséhez arra van szükség, hogy a mértéktartó és felelős borfogyasztás ösztönzése érdekében jelentős költségvetési erőforrásokat csoportosítsanak át a közös piacszervezésen belül”.

„Az egyre növekvő, mértéktartó és felelős borfogyasztási irányzat megerősítése jelentős pozitív hozzájárulás az európai fogyasztók és a közegészség védelméhez” – vélik a képviselők.

A parlament szerint a reform végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni „a bortermelésben aktívan részt vevő Kína folyamatosan fejlődő piacát, valamint egyéb új bortermelő országok – például Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Kanada és Dél-Afrika – termelésének növekedését”; továbbá a WTO keretében a dohai forduló jogcímén folytatott nemzetközi tárgyalásokat; valamint a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét.

Glattfelder: a felesleget termelő régiókban támogassák inkább a szőlőkivágást

A jelentés kedd esti vitájában két magyar képviselő szólalt fel. Glattfelder Béla (néppárti) a nemzetközi kereskedelmi bizottság nevében azt mondta, „a borreform során a legfontosabb az, hogy az európai bor versenyképességét a nemzetközi piacokon és a belső piacainkon is növeljük”. Glattfelder szerint „a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása”. A képviselő úgy vélte, ­„amennyiben a kivágás támogatására sor kerül, akkor ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik”.

Glattfelder azt mondta, azokban a régiókban, ahol több bort fogyasztanak, mint amennyit termelnek, „ott az import növekedése elsősorban nem az Európai Unió más tagállamaiból származó borokból származik, hanem a harmadik országok boraiból”. A képviselő úgy vélte, „ha olyan területeken kerül sor a kivágásra, ahol egyébként eddig képesek voltak a saját fogyasztásukat megtermelni, de ezután már nem lesznek erre képesek, akkor valószínű, hogy a harmadik országokból származó importot fogják növelni”.

A képviselő hozzátette: „erőteljesen fel kell lépnünk a nemzetközi fórumokon, a WTO keretén belül, illetve a kétoldalú kereskedelmi egyezményekben az eredetvédelem biztosítása érdekében”.

Tabajdi: az új tagállamok diszkriminációjához vezethet az agrárreform

„Mi is reformot akarunk: mélyreható, radikális reformot” - kezdte hozzászólását Tabajdi Csaba (néppárti), aki szerint a vita abban van, hogy „mi nem akarjuk a kivágást akkora súllyal szerepeltetni, mert minden pártban egyetértés van, hogy a kivágás mellett legalább annyira fontos a szerkezetváltás, a modernizáció”.

A jelen lévő Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztoshoz szólva Tabajdi azt mondta, „nagy a veszély az új tagállamok számára, hogy a szegény gazdák túl sokat vágnak ki, és ez tovább növeli az újak problémáját”. A képviselő úgy vélte, ezért kell minden pénzt betenni „a nemzeti borítékba”. A keretek megszabása és a szubszidiaritás alapján történő pénzkiosztás lehet nemcsak a bor, hanem az egész közös agrárpolitika jövője - vélte Tabajdi.

A képviselő szerint ugyanakkor „súlyos diszkrimináció lesz az új tagállamok számára”, „ha igaz az, hogy 20 százalékot terület alapon és 80 százalékot történelmi referenciák alapján” osztanának ki a tagállamoknak. A politikus egyetértett a lepárlás teljes mértékű megszüntetésével.

  • kapcsolódó anyagok
AGRÁRIUM
EURÓPAI PARLAMENT