Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés február 19-én Trócsányi Lászlót és Kiss Lászlót. A titkos szavazáson Trócsányi László 339 igen és tíz nem szavazatot, Kiss László 327 igen és 21 nem szavazatot kapott. Az alkotmánybírók megválasztásához a képviselők kétharmadának, 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
Kiss László 1951. március 7-én született. 1998 márciusa óta az Alkotmánybíróság tagja. Az alkotmányjogász a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1975-től a kar alkotmányjogi-közigazgatási jogi tanszékének oktatója, 1993-tól tanszékvezetője. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1982-ben kandidátusi, 1992-ben az állam- és jogtudomány doktora fokozatot szerzett. 1988-ban és 1997-ben a Marburg-i Philipps-Egyetem Humboldt ösztöndíjasa volt. A pécsi tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jelenleg alkotmányjogot, közigazgatási jogot és törvényhozástant tanít.
Trócsányi László 1956. március 6-án született. 1980-ban szerzett jogi diplomát az ELTE jogi karán, öt évvel később szakvizsgázott. 1991 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 2000-ben habilitált. 2000 és 2004 között nagykövet volt Belgiumban, illetve Luxemburgban. 2004 óta a Szegedi Tudományegyetem jogi karán az Európa-tanulmányok Központ igazgatója. Főbb kutatási területei a jogállamiság garanciái, a nemzeti parlamentek fejlődése, az alkotmányfejlődési tendenciák, a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kapcsolata, a frankofon országok politikai és jogi berendezkedése. Mintegy hetven magyar és idegen nyelvű tudományos publikáció fűződik a nevéhez.
„Színes a polgári demokrácia”
Kiss László újraválasztott alkotmánybíró az elmúlt kilenc év munkastílusát kívánja folytatni, míg Trócsányi László újonnan megválasztott alkotmánybírót leginkább a közjogi kérdések és az európai integrációs jogrend érdekli. A két alkotmánybíró megválasztását követően hétfőn a parlamentben beszélt minderről az MTI-nek.
Kiss László elmondta: azt a munkastílust és munkarendet kívánja folytatni, amit az elmúlt kilenc évben folytatott. „Az 1998-ban letett eskümhöz hű maradtam, s talán ez volt a záloga annak, hogy minden oldalról támogatást kaptam” – fogalmazott. Mint mondta, 1998-ban a bős-nagymarosi népszavazási kezdeményezés ügyével, majd a külföldiek földtulajdon szerzésének alkotmányossági vizsgálatával kezdődött pályafutása az Alkotmánybíróságon.
Az újraválasztott alkotmánybíró az elmúlt évek feladatai közül megemlítette – egyebek mellett – a türelmi zónák Alkotmánybíróságra került ügyeit, a hódmezővásárhelyi önkormányzat feloszlatását. De fontosnak tartotta kiemelni a névhatározat ügyét, amelynek eredményeképpen ma már a férj is felveheti a felesége nevét. Legutóbbi munkái közül pedig az orvosok ügyeleti pótlék kérdését említette.
„Minden remény megvan arra, hogy ilyen típusú ügyeket is kapok a jövőben” – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy az SZDSZ nemmel szavazott, azt mondta: „polgári demokráciában teljesen természetes, hogy egy politikai párt azt mondta, hogy (…) az újraválasztással, mint intézménnyel nem ért egyet. (…) Bennem semmiféle sértődés sincs. (…) Színes a polgári demokrácia, ez az a rendszer, amit 1990-ben választottunk” – fogalmazott.
Trócsányi László az MTI érdeklődésére azt mondta: a közjog és az európai integrációs jogrend is érdekli. Úgy vélte, Magyarország EU csatlakozása új kihívások elé állítja az Alkotmánybíróságot is. Hozzátette: szereti a közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen e terület az, ami minden ember életét érinti. Trócsányi László a szavazás eredményéről azt mondta: „boldog vagyok, mert az ember nem mondhat egy ilyen szavazás után mást”.
Új kihívások várnak rájuk
Élete egyik nagy eseményének és nagy szakmai elismerésnek tartja Kiss László, hogy újraválasztották alkotmánybírónak. A Magyar Rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy nem meghosszabbították a mandátumát. Az 1998-ben először megválasztott alkotmánybíróknak több olyan ügye is volt, amelyek miatt éjszaka is felébredt és kínlódott, gyötrődött, hogy mit csináljon. A névjogról szóló határozatot említette példaként, amelyből a média csak azt a részt emelte ki, hogy a férfinek is joga van fölvennie felesége nevét, bár más területeket is érintett. Azt is elmondta, hogy sohasem fekszik le úgy, hogy minden rendben van, már reggel fél 5-kor kel, hogy folytassa a munkát.
A pártjelöléssel és a bírói függetlenséggel kapcsolatban elmondta: ő hivatalosan az MSZP jelöltje, mégis ennek a pártnak a kárára készített elő legalább 3-4 ügyet az elmúlt években. Hozzátette: őt csak egy dolog vezérel, az, hogy én az alkotmányra tettem esküt, valószínű ez a politikai párt méltányolja ezt bennem és ezért vállalt fel.
Az Alkotmánybíróság jelentős ügyhátralékával kapcsolatban Kiss László kifejtette: hetente 14-15 ügyet tárgyalnak, ez elég megterhelő, és komoly próbatételt jelent. A biztos mindig csak az számukra, hogy 9 órakor leülnek tárgyalni, de hogy mikor van vége, nem tudják. Szerinte vannak tartalékaik, de azért egy határ. Egy unicumos üveghez hasonlította a helyzetet: a tárgyalás alatt lévő ügyek az üveg alja, de az áteresz, a testület keskeny. Nem tudnának egy ponton túl annyi ügyet tárgyalni, amennyit előkészít az apparátus.
A másik most megválasztott alkotmánybíró, Trócsányi László a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy új kihívások várnak rájuk, az uniós irányelveket át kell ültetni a nemzeti jogba, és ezek nem egyszerűek, a jogalkotás szinte valamennyi ágát érinti. Biztosnak nevezte, hogy kerülnek majd ezzel kapcsolatban ügyek az Alkotmánybíróság elé.
A jogászprofesszor kérdésre válaszolva elmondta az alkotmány folyamatos fejlődésen megy keresztül. 1989-ben három hónapra fogadtak el, azóta is él. Lehet, hogy az alkotmányhoz hozzá kell nyúlni, de ez a politikusok felelőssége, ez nem az Alkotmánybíróságnak a dolga – tette hozzá. Az egyik kérdésnek az Országgyűlés létszámát nevezte az alkotmány módosításával kapcsolatban.
