Kiss László és Trócsányi László kilenc évre mandátumot kapott

2007.02.23. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróvá választotta az Ország­gyűlés február 19-én Trócsányi Lászlót és Kiss Lászlót. A titkos sza­vazáson Trócsányi László 339 igen és tíz nem sza­vazatot, Kiss László 327 igen és 21 nem szavazatot ka­pott. Az alkotmánybírók megválasztá­sához a képviselők kéthar­ma­dának, 258 képvise­lőnek az igen szavazata szükséges.

Kiss László 1951. március 7-én született. 1998 márci­usa óta az Al­kotmánybíróság tagja. Az alkotmányjogász a Pécsi Janus Pan­nonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett jogi diplomát. 1975-től a kar alkot­mányjogi-közigaz­gatási jogi tanszék­ének oktatója, 1993-tól tan­székveze­tője. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1982-ben kandidá­tusi, 1992-ben az állam- és jogtu­do­mány doktora fokozatot szerzett. 1988-ban és 1997-ben a Marburg-i Philipps-Egyetem Humboldt ösztöndíjasa volt. A pécsi tudomány­egyetem ál­lam- és jog­tudományi karán jelenleg alkotmányjo­got, közigazgatási jogot és tör­vényho­zástant tanít.

Trócsányi László 1956. március 6-án született. 1980-ban szerzett jogi diplomát az ELTE jogi karán, öt évvel később szak­vizsgá­zott. 1991 óta az állam- és jogtudo­mányok kandidátusa, 2000-ben habilitált. 2000 és 2004 között nagykövet volt Belgi­um­ban, illetve Lu­xemburgban. 2004 óta a Szegedi Tudományegyetem jogi ka­rán az Európa-ta­nulmányok Köz­pont igazgatója. Főbb kutatási területei a jogállamiság ga­ranciái, a nemzeti parlamentek fej­lődése, az alkotmány­fejlődési tendenciák, a nem­zeti alkot­mányjog és az európai integráció kapcsolata, a frankofon országok politikai és jogi beren­dezke­dése. Mintegy hetven magyar és ide­gen nyelvű tudományos pub­likáció fűződik a nevéhez.

„Színes a polgári demokrácia”

Kiss László újraválasztott alkotmánybíró az elmúlt kilenc év munkastílusát kívánja folytatni, míg Trócsányi László újonnan megválasztott alkotmánybírót leginkább a közjogi kérdések és az európai integrációs jogrend érdekli. A két alkotmánybíró megválasztását követően hétfőn a parlamentben beszélt minderről az MTI-nek.

Kiss László elmondta: azt a munkastílust és munkarendet kívánja folytatni, amit az elmúlt kilenc évben folytatott. „Az 1998-ban letett eskümhöz hű maradtam, s talán ez volt a záloga annak, hogy minden oldalról támogatást kaptam” – fogalmazott. Mint mondta, 1998-ban a bős-nagymarosi népszavazási kezdeményezés ügyével, majd a külföldiek földtulajdon szerzésének alkotmányossági vizsgálatával kezdődött pálya­futása az Alkotmánybíróságon.

Az újraválasztott alkotmánybíró az elmúlt évek feladatai közül megemlítette – egye­bek mellett – a türelmi zónák Alkotmánybíróságra került ügyeit, a hódmezővá­sár­helyi önkormányzat feloszlatását. De fontosnak tartotta kiemelni a névhatározat ügyét, amelynek eredményeképpen ma már a férj is felveheti a felesége nevét. Le­gutóbbi munkái közül pedig az orvosok ügyeleti pótlék kérdését említette.

„Minden remény megvan arra, hogy ilyen típusú ügyeket is kapok a jövőben” – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy az SZDSZ nemmel szavazott, azt mondta: „pol­gári demokráciában teljesen természetes, hogy egy politikai párt azt mondta, hogy (...) az újraválasztással, mint intézménnyel nem ért egyet. (...) Bennem semmi­féle sértődés sincs. (...) Színes a polgári demokrácia, ez az a rendszer, amit 1990-ben vá­lasztottunk” – fogalmazott.

Trócsányi László az MTI érdeklődésére azt mondta: a közjog és az európai integrá­ciós jogrend is érdekli. Úgy vélte, Magyarország EU csatlakozása új kihívások elé állítja az Alkotmánybíróságot is. Hozzá­tette: szereti a közszolgáltatásokkal kapcso­latos jogi kérdéseket, hiszen e terület az, ami minden ember életét érinti. Trócsányi László a szavazás eredményéről azt mondta: „boldog vagyok, mert az ember nem mond­hat egy ilyen szavazás után mást”.

Új kihívások várnak rájuk

Élete egyik nagy eseményének és nagy szakmai elismerésnek tartja Kiss László, hogy újraválasztották alkotmánybírónak. A Magyar Rádiónak adott interjúban hangsú­lyozta, hogy nem meghosszabbították a mandátumát. Az 1998-ben először megvá­lasztott alkotmánybíróknak több olyan ügye is volt, amelyek miatt éjszaka is feléb­redt és kínlódott, gyötrődött, hogy mit csináljon. A névjogról szóló határozatot emlí­tette példaként, amelyből a média csak azt a részt emelte ki, hogy a férfinek is joga van fölvennie felesége nevét, bár más területeket is érintett. Azt is elmondta, hogy sohasem fekszik le úgy, hogy minden rendben van, már reggel fél 5-kor kel, hogy folytassa a munkát.

A pártjelöléssel és a bírói függetlenséggel kapcsolatban elmondta: ő hivatalosan az MSZP jelöltje, mégis ennek a pártnak a kárára készített elő legalább 3-4 ügyet az el­múlt években. Hozzátette: őt csak egy dolog vezérel, az, hogy én az alkotmányra tettem esküt, valószínű ez a politi­kai párt méltányolja ezt bennem és ezért vállalt fel.

Az Alkotmánybíróság jelentős ügyhátralékával kapcsolatban Kiss László kifejtette: hetente 14-15 ügyet tárgyalnak, ez elég megterhelő, és komoly próbatételt jelent. A biztos mindig csak az számukra, hogy 9 órakor leülnek tárgyalni, de hogy mikor van vége, nem tudják. Szerinte vannak tartalékaik, de azért egy határ. Egy unicumos üveghez hasonlította a helyzetet: a tárgyalás alatt lévő ügyek az üveg alja, de az áte­resz, a testület keskeny. Nem tudnának egy ponton túl annyi ügyet tárgyalni, amennyit előkészít az apparátus.

A másik most megválasztott alkotmánybíró, Trócsányi László a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy új kihívások várnak rájuk, az uniós irányelveket át kell ültetni a nemzeti jogba, és ezek nem egyszerűek, a jogalkotás szinte valamennyi ágát érinti. Biztosnak nevezte, hogy kerülnek majd ezzel kapcsolatban ügyek az Alkotmánybíró­ság elé.

A jogászprofesszor kérdésre válaszolva elmondta az alkotmány folyamatos fejlődé­sen megy keresztül. 1989-ben három hónapra fogadtak el, azóta is él. Lehet, hogy az alkotmányhoz hozzá kell nyúlni, de ez a politikusok felelőssége, ez nem az Alkot­mánybíróságnak a dolga – tette hozzá. Az egyik kérdésnek az Országgyűlés létszá­mát nevezte az alkotmány módosításával kapcsolatban.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG