Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja (2007. február 26. – március 9.)

2007.02.28. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Változatos ügyeket tárgyalnak az Európai Közösségek bíróságai a következő két hétben, melyek jellege és fontossága miatt nem egyszer nagytanácsban történő ülésre is sor kerül.

Gestoras Pro Amnistía és társai kontra Tanács (C-354/04 P) és a Segi és társai kontra Tanács (C-355/04 P)

A Bíróság 2007. február 27-én, kedden adja ki sajtóközleményét a Gestoras Pro Amnistía és társai kontra Tanács (C-354/04 P) és a Segi és társai kontra Tanács (C-355/04 P) ügyben tartott ítélethirdetésről. Ez az ügy a terrorizmus elleni harc kapcsán bontakozott ki. A Tanács 2001-ben elfogadott közös álláspontjának melléklete tartalmazza a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek, csoportok és szervezetek listáját. Jelen ügy felperesei olyan baszk szervezetek, amelyek szintén felkerültek az említett listára azzal az indokkal, hogy szervezeti szinten összefonódtak az ETA-val. A felperesek kártérítési keresetet nyújtottak be az Elsőfokú Bíróság előtt a listára való felvételük következtében állítólagosan elszenvedett káruk megtérítése iránt, melyet az Elsőfokú Bíróság hatáskörének hiányának megállapításával elutasított. A felperesek az Elsőfokú Bíróság e határozata ellen nyújtottak be fellebbezést az Európai Bírósághoz, a hatékony jogorvoslathoz való joguk megsértésére hivatkozva.

Telefónica O2 Czech Republic (C-64/06)

Szintén február 27-én kerül sor főtanácsnoki indítvány megtételére a Telefónica O2 Czech Republic (C-64/06) ügyben. A cseh távközlési szabályozási hivatal (Èeský telekomunikaèní úøad) közigazgatási határozatának felülvizsgálata ügyében eljáró cseh bíróság, többek között, arra kíváncsi, hogy a cseh távközlési szabályozási hivatal jogosult volt-e a távközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező (domináns) távközlési társaságot, a Èeský Telecomot arra kötelezni, hogy a saját hálózatának egy másik piaci szereplő hálózatával való összekapcsolására vonatkozó szerződést kössön. Mivel az alapügy tényállásának keletkezésekor a vonatkozó közösségi irányelvek (a 2002/19/EK sz. "hozzáférési irányelv" és a 2002/21/EK sz. "keretirányelv") Csehország általi átültetése még nem volt teljes, a cseh bíróság arra is választ vár, hogy az említett irányelvek közvetlenül alkalmazhatóak-e.

API kontra Bizottság (T-36/04)

Az Elsőfokú Bíróságon 2007. február 28.-án szerdán tárgyalás lesz az API kontra Bizottság ügyben (T-36/04). Az API egy külföldi újságírókat tömörítő, brüsszeli székhelyű szervezet, mely azt kérte a Bizottságtól, hogy nyújtson számára hozzáférést az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság előtti egyes eljárásokban a Bizottság által benyújtott beadványokhoz. A Bizottság az API kérelmét határozatban utasította el. Az API jelen eljárás keretében ezen elutasító határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. Az API álláspontja szerint a rendeletnek az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés megtagadását kivételes esetekben lehetővé tevő rendelkezései nem szolgálhatnak alapul arra, hogy a Bizottság közösségi bíróságok előtti beadványaira ne vonatkozzon a Közösség dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés elve. Emellett az API véleménye szerint a Bizottság azon az alapon sem tagadhatja meg a hozzáférést, hogy a kérdéses ügy vagy az azzal kapcsolatos eljárások még folyamatban vannak. Az ügyet az Elsőfokú Bíróság nagytanácsban tárgyalja, amelyre eddig az Elsőfokú Bíróság történetében mindössze kétszer volt példa (legutóbb a Microsoft-ügyben).

Meilicke és társai (C-292/04)

A március 5-től március 9-ig tartó munkahétsorán a Bíróság 2007. március 6-án, kedden adja ki sajtóközleményét a Meilicke és társai (C-292/04) ügy ítéletéről. A jogvita fő kérdése, hogy különbséget lehet-e tenni a belföldről, illetve egy más uniós tagállamból származó osztalék között a (jelen esetben német) jövedelem-adótörvény alapján alkalmazandó adójóváírás tekintetében? Tizzano főtanácsnok 2005. november 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a kérdéses német adójogi szabályozás ellentétes a közösségi joggal, javasolva egyúttal az ítélet időbeli hatályának korlátozását is. Az indítvány megtétele után az ügyben eljáró bírói tanács úgy ítélte meg, hogy az időbeli hatály kérdésének jelentősége miatt az ügyet nagytanács elé kell utalni, mely eljárási aktus a tárgyalás ismételt megnyitásával jár. Így tehát a felek, a tagállamok és a közösségi intézmények újra kifejthették álláspontjukat a kérdésben, és a megismételt tárgyalás után új főtanácsnoki indítvány kihirdetésére került sor, immár csak az időbeli hatály kérdésére koncentrálva. Az időközben az Európai Bíróság bírájává kinevezett Tizzano főtanácsnokot az ügyben felváltó Stix-Hackl főtanácsnok 2006. október 5-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az Európai Bíróságnak nem kell korlátoznia jövőbeni ítélete időbeli hatályát, mivel Németország nem tudta bizonyítani, hogy az ítélet következményeként súlyos gazdasági hátrányok érnék.

Placanica (C-338/04), Palazzese (C-359/04) és Sorricchio (C-360/04) egyesített ügyek

Ezen a keddi napon kerül továbbá nyilvánosságra a Placanica (C-338/04), Palazzese (C-359/04) és Sorricchio (C-360/04) egyesített ügyekben hozott ítélet is. Az e büntetőügyekben eljáró olasz bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a szabad letelepedés és szabad szolgáltatásnyújtás elve megengedi-e az említett személyek büntetőjogi üldözését, és általában, a korábbi, ezen elvekkel ellentétes szabályozási környezet meghatározott ideig való fenntartása, a közösségi joggal végső soron ellentétben kiadott koncessziók vissza nem vonása összeegyeztethető-e az említett elvekkel. Az Európai Bíróság ítélete a kérdéseket feltevő egyik perbíróság szerint azért is különösen szükséges, mivel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata, illetve a Suprema Corte di Cassazione (az olasz semmítőszék) legutóbbi határozatai a feltett kérdések tekintetében eltérően értelmezik a szabad letelepedés és szabad szolgáltatásnyújtás elvét.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA