Az utazási vállalkozások működési feltételeit idáig az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozta. A kereskedelmi törvénnyel összefüggő jogszabályok megalkotásának, felülvizsgálatának ütemezéséről szóló 2213/2005. (X. 13.) Korm. határozat alapján szükségessé vált a jogszabály felülvizsgálata a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénnyel összefüggésben.
A kormányrendelet módosításának egyik legfontosabb célja az engedélyezési hatóság által alkalmazandó szankciórendszer átalakítása volt. A hatályos kormányrendelet alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) a jogszabályban meghatározott esetekben törli az utazási vállalkozót a nyilvántartásból vagy enyhébb jogsértések esetén felfüggeszti annak tevékenységét. A gyakorlatban a felfüggesztés intézménye nem bizonyult megfelelő eszköznek az utazási vállalkozók jogszabálynak megfelelő működéséhez, s nem ösztönözte azokat a jogsértés mielőbbi megszüntetésére. Mivel a belkereskedelemről szóló 1978. I. évi törvény nem rendelkezett bírság alkalmazásáról, a kereskedelmi törvény rendelkezése alapján, annak hatályba lépésével lehet a bírságot alkalmazni, összhangban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (8) bekezdésével. Az módosító kormányrendelet újraszabályozza a törlési tényállásokat, valamint rendelkezik a bírság kiszabásának feltételeiről, s annak mértékéről.
A vagyoni biztosíték rendszere jelenti az utasok védelmének elsődleges eszközét, ezért szükséges annak folyamatos vizsgálata és elemzése. Az új kormányrendelet több ponton módosítja a hatályos kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit. Az elmúlt időszakban könyvvizsgálók bevonásával lezajlott utazási irodai célellenőrzések egyértelműen bebizonyították, hogy nagyon sok utazási vállalkozó esetében bizonyos időszakokban (jellemzően a nyári főszezoni hónapokban) a kaució összege nem nyújtott megfelelő fedezetet a költségekre. Ezért indokolt volt a 12%-os vagyoni biztosítéki kör minimum összegének 1 millió forinttal történő megemelése.
Az új kormányrendelet pontosan rögzíti továbbá, hogy bármely charter repülőjárat férőhely igénybe vétele utazási csomag összeállításához a magasabb, 20%-os vagyoni kauciós kötelezettség alá esik. A vagyoni biztosíték összegének és alapjának pontosításával összhangban a nem vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységek meghatározása is módosult. Nemcsak a vagyoni biztosíték megszűnése esetén, hanem az arra vonatkozó szerződés bármilyen változása után is legkorábban hat hónap elteltével szüntetheti meg az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot, tekintettel arra, hogy a szerződésben is sor kerülhet olyan módosításra, ami hátrányosan érintheti az utasokat, s a felmerült költségekre megfelelő fedezetnek kell rendelkezésre állni.
Átvezetésre kerültek az MKEH szervezeti átalakításából adódó változások is. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján az MKEH illetékes területi szerve jár el országos illetékességgel az elsőfokú közigazgatási hatósági ügyekben, míg az elsőfokú döntéseket másodfokon az MKEH Központi Szerve bírálja el. Szintén átvezetésre kerültek a törvény üzletre vonatkozó rendelkezései.
Az új jogszabály a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseivel összhangban a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, a vagyoni kaució új mértékére vonatkozó előírások 2007. június 1-től alkalmazandók.
Az 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet teljes szövege itt tölthető le.
