Összekuszált szabályok

2007.03. 9. Piac & Profit

Nem csak az önkéntes magánnyugdíj- és egészségpénztári szolgáltatások szabályai változtak meg jelentősen 2007. január elsejétől. Az átalakítások a tágabb értelemben vett béren kívüli juttatásokat is komolyan érintették.

Idén szinte valamennyi béren kívüli juttatást érint valamilyen módosítás. Változnak a pénztári szabályok, az étkezési jegyek adómentes határai, sőt a telefonszámla természetbeni juttatásként finanszírozható értékhatára is. Az utalványok ugyan összesen továbbra is 400 ezer forintos kereten belül mozoghatnak éves szinten, ám az ezen belül adható támogatások és juttatások köre komoly plasztikai műtéten esett át.

Kicsit más

Jó tudni, hogy 2007-ben megmarad a korábban bevezetett 400 ezer forintos adómentesen adható béren kívüli juttatások limitje, amelybe azonban továbbra sem tartozik bele az étkezési és ajándékutalványok köre. Az étkezési utalványok adómentes értékhatárát január elsejei hatállyal növelték: a hidegétel-utalványok esetében 4500 forintról 5000-re nőtt a havi keret mértéke, a melegétel-utalványoknál pedig 9 ezer forintról 10 ezerre.

Módosították az ajándék utalványok és a beiskolázási hozzájárulás értékhatárát is. A korábbi 19 ezer forint helyett 20 ezer forintos összeghatárig lehet adómentesen iskolakezdési támogatást nyújtani a munkavállalók számára gyermekenként.

Az ajándék utalványokra vonatkozó szabályok viszont alaposan megváltoztak január elsejétől. Az első és legfontosabb, hogy immár csak a szakszervezet és a munkáltató által adott ajándék utalvány számít adómentesnek. Változott a juttatásban részesíthetők köre is. A munkáltató ezentúl a munkavállalónak, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó(k)nak, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozó(i)nak, a nyugdíjas munkavállalónak és közeli hozzátartozó(i)nak, a szakképző iskolai tanulónak, valamint a kötelező szakmai gyakorlatát töltő hallgatónak (annak ideje alatt) adhat ajándék utalványt adómentesen. Az adómentes értékhatár legfeljebb a január elsejétől érvényes minimálbér 10 százaléka, azaz 6500 forint. A juttatási alkalmak száma - azaz a legfeljebb évi három alkalom - továbbra is érvényben marad.

Az üdülési csekket januártól már szélesebb kör veheti igénybe, és jóval több szolgáltatásra lehet majd felhasználni, mint eddig. A szociális alapon is megpályázható üdülési csekkekkel januártól a wellness-, a gyógy- és az egészségügyi üdülésnél, továbbá a betegségmegelőzési sportoláskor is lehet fizetni. Fontos módosítás, hogy ez év elejétől az üdülési csekket már csak munkáltató adhat a munkavállaló számára, a kifizető a jövőben erre már nem lesz jogosult. A juttatás mértéke az év első napján érvényes minimálbér nagyságáig, azaz jelenleg személyenként évi 65 ezer 500 forintig adómentes. Érdemes a partnerek figyelmét felhívni arra, hogy a 2006-ban juttatott csekkek felhasználására a tavalyi szabályok érvényesek akkor is, ha azt a juttatásban részesülő meghosszabbíttatta. Továbbra is érvényben marad a többszörös igénybevétel elkerülése miatti nyilatkoztatás, és a munkáltató APEH-hel szembeni adatszolgáltatási kötelezettsége (minden év január 31-éig).

Bonyolult beszélgetések
A telefonszámlát érintő szeptemberi módosítások idén is érvényben lesznek: a telefonszámla összegének legalább 20 százalékát a jövőben is természetbeni juttatásként kell vélelmezni. Amennyiben ezt a részösszeget a munkáltató megtéríti, úgy a cégnek nem kell finanszíroznia a természetbeni juttatások után járó 54 százalékos adót és közterheket. Ebben az esetben azonban a teljes végösszeg 70 százalékos áfáját vonhatja csak le, míg ha a telefonszámla 30 százalékának megtérítését vállalja, akkor a teljes összeg levonhatóvá válik.

A korábbi találgatások és félreértések elkerülése végett az APEH nyilvánosságra hozott egy útmutatót is arra vonatkozóan, hogy hogyan határozható meg az alkalmazottak magáncélú telefonálásának mértéke. Így a hivatal ajánlása szerint hívásnaplót kell vezetni, és mindemellett hatékony lehet a kimenő hívásoknál alkalmazott egyéni telefonkód is. Bár az adóhatóság szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az alkalmazottak a házipénztárba önkéntesen befizetnék a magáncélú telefonhívások díját, ennek hatékonysága kérdéses lehet a gyakorlatban.

Függetlenül attól, hogy milyen megoldást alkalmaz a munkáltató a beosztottak magáncélú beszélgetéseinek leszűrésére, a módosított szabály szerint azt minden esetben ki kell számlázni az alkalmazottaknak. Ha több alkalmazott van, egy névre is kiállítható a magáncélú telefonálás összesített végösszege, de egyenként minden beosztottra, névre szólóan is kiállítható a számla.

A felsorolt módosítások mellett jó tudni, hogy januártól a 400 ezer forintos adómentesen adható természetbeni juttatások keretösszegének átlépése esetén - amelybe a vállalkozás által adott ajándékok is beletartoznak - az eddigi 44 százalék helyett már 54 százalékos adóval kell számolnia a munkáltatónak. A keretösszegből év végén kikerült a 2000 forint értékű, korábban adómentesen adható bankszámlaköltség-térítés is.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZTERHEK