Általános érvényű szociális szolgáltatások: uniós szabályozást akar az EP

2007.03.19. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A piaci verseny és a rászorultak segítése nem egymást kizáró fogalmak: sőt, a szociális Európa sikeresebben felelhet meg a globalizáció által támasztott újabb kihívásoknak - áll az EP által szerdán elfogadott jelentésben, amely közösségi szintű jogi keret megrajzolását szorgalmazza az általános érvényű szociális szolgáltatások (áészsz) számára. Az EU-szintű szabályozásnál tekintettel kell lenni a tagállamok sokszínűségére - vélik a képviselők.

Az általános érdekű szociális szolgáltatások az európai szociális modell egyik alappillérét jelentik - áll a Joel Hasse Ferreira (portugál, szocialista) által jegyzett, szerdán elfogadott jelentésben.

„Napjainkban Európa demográfiai kerete teljesen megváltozott" - állapítja meg a jelentéshez fűzött indokolásában a jelentéstevő. A születéskor várható életkor növekedése és a születések számának csökkenése a szociálpolitika újragondolását teszi szükségessé - fogalmaz Ferreira.

A szociálpolitikára irányadó, készülőben lévő fehér könyvben lefektetett általános érvényű szociális szolgáltatás ismérvei, hogy az egyenlőség, a szolidaritás, a törvényesség és az emberi méltóság tiszteletének értékeire összpontosít, valamint az elérhetőség, az általános szolgáltatás, a hatékonyság, a források gazdaságos kezelése, a folyamatosság, a felhasználóhoz való közelség és az átláthatóság követelményeit tartja szem előtt - olvasható a jelentésében. Az újraszabályozott szociális szolgáltatásokkal Európa sikeresebben felelhet meg a globalizáció, az ipari változások, a technológiai fejlődés támasztotta elvárásoknak - fogalmaz a dokumentum.

A jelentés szerint a szabad piac és a szolidaritás, a társadalmi kohézió fogalmait össze kell békíteni egymással. Szintén meg kell férnie egymás mellett egyrészről a szubszidiaritás elvének, vagyis annak, hogy az EU tagállamai saját hatáskörükben jogosultak szabályozni - a többi között - a szociális szolgáltatásokat is és - másrészről - annak az elvnek, hogy európai szinten léteznek olyan közös értékek, melyeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania (az emberi jogok és az egyén méltósága).

A jelentés szorgalmazza a szociális ágazatban különösen jellemző alternatív foglalkoztatási formák támogatását, mint a részmunkaidő vagy az önkéntesség.

A szociális szolgáltatások közösségi szintű jogi kereteinek megrajzolásánál tekintettel kell lenni a tagállamok gyakorlatainak különbözőségére: a többi között meg kell engedni, hogy az egyes kormányok maguk döntsenek, a szolgáltatásokat a magánszektor, segélyegyletek vagy állami szociális szolgáltatók nyújtsák. A minőség állami szintű ellenőrzése azonban elengedhetetlen - állapítja meg a jelentés.

„A szociális felelősségük tudatában lévő vállalkozásoknak nagymértékben érdeke, hogy hozzájáruljanak az áészsz finanszírozásához és támogatásához” - így az indokolás.

Az aészsz európai szintű szabályozására egységes jogi okmány létrehozásának megfontolását javasolja a jelentés.

Bauer Edit: riasztó a szociális szolgáltatásokat átvevő önkormányzatok eladósodása

„Mivel a szociális szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások közül alapvető az emberi jogok tiszteletben tartása, egyetlen ország sem mentes az alól a kötelezettség alól, hogy megfelelő engedélyeztetéshez és felügyelethez kösse ezeket a szolgáltatásokat és szolgáltatókat. A szociális szolgáltatásokat igénybe vevők a leggyakrabban kiszolgáltatott helyzetben vannak” - mondta felszólalásában Bauer Edit szlovákiai, néppárti EP-képviselő.

„Alapvető kívánalom az is, hogy a szolgáltatások hozzáférhetőek legyenek”. A képviselő szerint az Európát sújtó demográfiai válság által előidézett növekvő szociális költségeket nem lehet áthárítani sem kizárólag az egyénekre, sem az önkormányzatokra.

„Az új tagországokban azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok eladósodása riasztó méreteket ölt, mivel az államtól átvállalt szolgáltatások és hatáskörök finanszírozásához nincs meg a megfelelő fedezet. A költségeket nem viselheti a vállalkozó szféra sem, de figyelemre méltó az a javaslat, hogy a teher megosztható, ha a vállalkozói szféra megfelelő támogatást, motivációt, például adókedvezményt kap” - mondta felszólalásában Bauer Edit.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
SZOCIÁLIS SZFÉRA