Állami támogatás: A Bizottság részletes vizsgálatot indít a csoporton belüli kamat magyarországi adóztatásával kapcsolatban

2007.03.22. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság a jelenlegi szakaszban kétségbe vonja, hogy a rendszer valóban általános intézkedést képez-e és további vizsgálatnak kívánja alávetni, vajon összhangban áll-e az állami támogatási szabályokkal, illetve torzíthatja-e a versenyt.

Az eljárás megindítása lehetőséget nyújt az érdekelt feleknek az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megküldésére, ami nem határozza meg előre a vizsgálat eredményét.

Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „Biztosítanunk kell, hogy az adóintézkedések összhangban álljanak az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályaival, és ne torzítsák a versenyt azáltal, hogy igazságtalanul befolyásolják a vállalatokat abban, hová telepítik egyes gazdasági tevékenységeiket.”
A magyarországi rendszer lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy csoporton belüli kapcsolatok keretében kapcsolt vállalkozásoktól kapott vagy kapcsolt vállalkozásoknak fizetett nettó kamatnak csupán a felét szerepeltessék adóköteles jövedelemként vagy kiadásként.

Abban az esetben, amikor a vállalat telephelye magyarországi, és kapcsolt vállalkozásai tekintetében pozitív nettó kamattal rendelkezik, a kamatnak csak a felét adóztatják meg. Másfelől, amikor a nettó kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye magyarországi, a vállalkozás adóköteles jövedelméből az összegnek csupán a felét vonja le. Abban az esetben azonban, amikor a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás telephelye külföldi, nem a magyarországi adószabályok szerint adózik. Ezért adóköteles jövedelméből levonhatja a kifizetett nettó kamat teljes összegét.

A Bizottság kétségbe vonja, hogy a rendszer általános adóintézkedésnek minősül. Először is, a magyarországi szabályozás kizárja az intézkedés alkalmazásából a kisebb vállalatokat és a pénzügyi cégeket. Ezenfelül a rendszer csak vállalatok csoportjaira alkalmazható, egyéni vállalatokra nem. Továbbá, a rendszer kizárólag nemzetközi kereteken belül tűnik előnyösnek. Végezetül, egy vállalkozás éves alapon élhet a kimaradás lehetőségével. A Bizottság emiatt a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy véli, hogy az intézkedés bizonyos vállalatoknak szelektív előnyt nyújthat, ami sérti az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályait.

A magyar hatóságok a rendszert 2003-ban vezették be. Mivel ez nem 1994. december 10-e előtt történt, nem szerepel Magyarország Csatlakozási Szerződésében, illetve nem vonatkozik rá az ideiglenes eljárás, az intézkedés nem minősül létező támogatásnak. Következésképpen, ha a Bizottság a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az intézkedés a közös piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenesen nyújtott támogatást képez, a Bizottság kérheti a nyújtott támogatás visszafizetését, Magyarország EU-csatlakozásának dátumától kezdődően.

A rendszer hasonlít a holland „Groepsrentebox” elnevezésű rendszerhez, melyre irányulóan a Bizottság 2007. február 7-én indított hivatalos vizsgálati eljárást.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMI TÁMOGATÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG