Az Alkotmánybíróság a parlamenti tévéközvetítésről

2007.03.30. JogiForum.hu / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) március 27-én elutasította a rádiózásról és televíziózás­ról szóló 1996. évi I. törvény 138. §-a (3) bekezdésében szereplő „az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről” szövegrész alkotmányosságát támadó indítványokat.

Az indítványozók szerint a médiatörvény támadott szövegrésze sérti a sajtószabad­ság és a közérdekű információk megismeréséhez való jogot. Álláspontjuk szerint az Országgyűlés a parlamenti közvetítés vonatkozásában nem teremtette meg a teljes körű televíziós tömegtájékoztatás lehetőségét.

Az Ab nem osztotta az indítványozók álláspontját. A testület a döntés indoklásá­ban kifejtette: a parlament tanácskozásainak rádiós és televíziós közvetítésével kap­csolatban a külföldi gyakorlat nem mutat egységes képet. Az Európa Tanács Köz­gyűlése részére készített összehasonlító áttekintés szerint vannak olyan országok, amelyekben csak az állami televíziónak biztosítanak lehetőséget a közvetítésre, má­sutt minden televíziós társaságnak lehetősége van a közvetítésre.

Egyes parlamentek saját technikai berendezéseiket bocsátják rendelkezésre a televíziós közvetítések cél­jaira. Elterjedt az a tájékoztatási módszer, amelynél a parlament bocsát rendelkezésre a tömegtájékoztatás céljaira olyan összefoglalókat, amelyek áttekintést adnak a par­lamentben történtekről. A közvetítések közös általános elveként jelenik meg az ob­jektív, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, érthető tájékoztatás követelménye. Széles kör­ben ismertté vált és befolyást gyakorol az angol parlament által elfogadott szabály­zat, amely meghatározza, hogy miről és milyen módon lehet felvételeket készíteni, előírja továbbá a közvetítés szerkesztési elveit.

Az Ab 1992-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a rádiónak és televíziónak elvileg képesnek kell lennie a vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatására, elfogulatlan tájékoztatásra. 2005-ben pedig megál­lapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága akkor érvényesül, ha a rádióra és a televízióra olyan szabályok vonatkoznak, amelyek kizárják a műsor tartalmának a tájékoztatás elfogulatlanságát sértő befolyásolását.

Az Ab mostani döntésében rámutatott, hogy a zártláncú televíziós rendszerből kimenő jel valamennyi műsorszolgáltató részére hozzáférhető. A kimenő jelek alap­ján rögzített példányt két nyilvános könyvtárban helyezik el, és arról bárki másolatot készíthet. A zártláncú közvetítés, valamint a kijelölt helyeken történő felvételkészítés az Országgyűlés munkájáról szóló kiegyensúlyozott, pártatlan, elfogulatlan és teljes körű tájékoztatást szolgálja. Az a korlátozás, amely ezzel a rendszerrel jár, szüksé­gesnek tekintendő az Országgyűlés, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv munkája zavartalanságának, a demokratikus közvélemény kialakulása és érvé­nyesülését biztosító tárgyilagos és tényszerű tájékoztatásnak az érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG