Elfogadták a Tabajdi-jelentést az új tagállamok agrárpolitikai integrációjáról

2007.03.30. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az új tagállamok közös agrárpolitikába történő integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést Tabajdi Csaba. A módosítás elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bővítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelők jelentős nehézségekkel kénytelenek szembenézni

„A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat mind az új, mind a régi tagállamokban legalább részben nyert a bővítéssel – az új tagállamok piaci szereplői a mezőgazdasági támogatások és a kereskedelmi lehetőségek növekedésének látták hasznát, míg az élelmiszer-feldolgozó ipar és a nemzetközi kereskedelem a régi tagállamokban növekedett” - áll a szövegben.

Az EP csütörtökön nagy többséggel, módosítás nélkül fogadta el a Tabajdi Csaba (szocialista) által készített jelentést.

Sikeres integráció, növekvő költségek

A képviselők úgy ítélik meg, hogy az új tagállamok integrációja összességében sikeres volt, azonban például „a beszerzési árak és a támogatások növekedését részben ellensúlyozta a termelési költségek jelentős emelkedése (többek között az üzemanyag, az energia és a műtrágya, valamint a növényvédő szerek és a gépek árainak emelkedése)”.

A képviselők úgy vélik, a bővítés „nem rótt elviselhetetlen terhet a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére, nem igényelt jelentős változásokat az uniós költségvetés tekintetében”. Ugyanakkor „a piaci és közvetlen kifizetések keretének befagyasztásáról, valamint a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervről szóló határozatok azonban 2007-től kezdődően a szolidaritás elvén alapuló áldozatot követelnek majd az EU–15-öktől” - áll a szövegben.

Indokolatlan a támogatások szintje közötti nagy különbség

A jelentés emlékeztet: a csatlakozási szerződések az új tagállamokban nyújtandó közvetlen kifizetésekre hosszú átmenetet (9 év) és alacsony kezdő szintet (25 százalék) állapítottak meg, miközben a belső piaci és a költségvetési hozzájárulással kapcsolatos szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk. A képviselők szerint „az új tagállamok költség- és jövedelemszintjei nem indokolják az ilyen mértékű megkülönböztetést, amely az új tagállamok mezőgazdasági termelői számára egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett”.

A jelentés szerint „az EU–10-ek és az EU–15-ök különböző közvetlen kifizetési szintjei nem biztosítottak azonos feltételeket, ennél fogva a termelők több új tagállamban még a saját belföldi piacaikon is teret veszítettek, amihez különösen a harmadik országokból érkező, a megváltozott vámeljárásnak köszönhetően megnövekedett behozatal és kivitel által teremtett versenyhelyzet járult hozzá”.

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az EP „hangsúlyozza, hogy az új tagállamokat kényszerítették a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések alkalmazására, amelyek a társfinanszírozás egy formájának és gyakorlatilag a közösségi közvetlen kifizetések renacionalizációjának tekinthetők, valamint amelyek a különböző új tagállamokban súlyos politikai és gazdasági nehézségekhez vezettek, mivel súlyos terheket róttak a nemzeti költségvetésekre és korlátozták az állami támogatási rendszerek alkalmazásának lehetőségét”. A szöveg emlékeztet, az új tagállamok többsége arra kényszerült, hogy közösségi vidékfejlesztési előirányzataik egy részét átcsoportosítsák a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések céljaira.

A jelentés szerint „ahol a specializált mezőgazdasági üzemek döntő szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere túlzottan támogatja a szántóföldi növénytermesztést, nem segíti megfelelően a fenntartható állattenyésztést, valamint nem mozdítja elő, és nem könnyíti meg a szükséges strukturális változásokat”.

A parlament „hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági politikát közösségi szinten kell tartani a megreformált KAP keretében, és el kell kerülni a KAP renacionalzálását”.

Súlyos következményekkel járhat a kukoricareform

Az EP „súlyos aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a 2007-es évtől kezdve a kukoricaintervenciós rendszer teljes felszámolására vonatkozó közelmúltbeli javaslata tekintetében”. „A kukoricaár-támogatási rendszer korai megszüntetése valószínűleg súlyos következményeket von maga után” - így a szöveg.

A képviselők szerint „a KAP 2003-as reformjának szellemében mérlegelni kellene, hogy a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsök és csonthéjasok termesztésére területalapú kifizetési rendszert vezessenek be és azt a termelői szervezetek bevonásának kötelezettségéhez kössék”.

Az EP úgy vélte, a bővítés nem növelte az élelmiszer-biztonsági, az állat- és növényegészségügyi kockázati szintet, sőt „az új tagállamok illetékes hatóságai munkájának színvonala és hatékonysága bizonyos szempontokból meghaladja az EU-átlagot”.

Javaslatok

Bár a jelentés az új tagállamok mezőgazdaságának helyzetére koncentrál, a parlament - részben ezen országok tapasztalatai alapján is - javaslatokat fogalmazott meg a KAP egészére vonatkozóan is. Ezek beépítésére a jelentéstevő szerint a közös agrárpolitika 2008-as felülvizsgálata és később a 2007-2013-as költségvetési időszak köztes értékelése is lehetőséget nyújthat.

A képviselők így a következő intézkedéseket javasolják az unió egészében előforduló mezőgazdasági problémák kezelésére:

  1. a közvetlen kifizetések felülvizsgált rendszerének bevezetése, beleértve olyan új intézkedéseket, mint az önkéntes alapon újból a termeléshez való kapcsolás lehetősége; a kifizetések kiterjesztése új ágazatokra és kedvezményezettekre (például feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsűek)
  2. kiegészítő, vagy szabadon választható, regionális vagy ideiglenes piaci intézkedések közösségi finanszírozással,
  3. az uniós költségvetésből finanszírozott nemzeti borítékok rendszerének alkalmazása a megreformálandó ágazatokban (bor, gyümölcs és zöldség),
  4. a termelői szervezetek fokozottabb támogatása és erős ösztönzése, valamint az egyes országokban fellelhető akadályok megszüntetése e szervezetek számára,
  5. a termelői szervezetek közötti, határokon átnyúló együttműködés támogatása,
  6. hatékony mezőgazdasági válság- és kockázatkezelési rendszer bevezetése a nemzeti borítékokból folyósított közösségi pénzügyi támogatással,
  7. a belső piac erősítése közösségi minőségi szabványokkal, értékesítési, verseny-, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokkal,
  8. a vidékfejlesztési rendszer és a vidékfejlesztési rendszer finanszírozásának megerősítése,
  9. az állami támogatásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele

A jelentés szerint egyébként „a biomassza- és a bioenergia-termelés stratégiai szerepet fog betölteni az uniós mezőgazdasági szektor jövőjében”, ezért az EP „megfelelő uniós finanszírozást kér a biomassza-termelés támogatására az élelmiszer és takarmány termesztésére már nem használt földeken”.

HÁTTÉR

A 2004-es, tízes bővítéssel (ekkor lépett be az Európai Unióba Magyarországon kívül Észtország, Lettország, Litvánia,, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) az unió mezőgazdasági területe 27, a mezőgazdasági munkavállalók száma viszont 57 százalékkal növekedett.

A 2004-es adatok szerint az új tagállamokban a teljes terület 22 százalékát hasznosítja a mezőgazdaság, míg ez a régi tagállamokban csupán 4 százalék. A mezőgazdasági munkások aránya a teljes dolgozó lakossághoz képest az új tagállamokban 13, a régiekben pedig 1,6 százalék. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 2,8, illetve 1,6 százalék.

Stabilizált a KAP

A jelentés indokolása szerint a gabona-, cukorrépa-, marhahús- és tejágazatban a KAP szabályai stabilizálták az árakat és a piacokat. A mezőgazdasági jövedelmek jelentősen növekedtek az új tagállamokban. Ugyanakkor csak bizonyos mezőgazdasági és élelmiszerárak növekedtek, mivel a csatlakozás előtt már jelentős árkiegyenlítődés ment végbe.

A 2007–2013-as pénzügyi tervvel kapcsolatban az indokolás megjegyzi: 2013-ra a közös uniós költségvetésből származó, új tagállamok számára juttatandó közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési előirányzatok részaránya csupán 19 százalékra emelkedik, miközben a mezőgazdaságilag hasznosított terület 30, a mezőgazdasági foglalkoztatottak 50 százaléka a 12 (ideértve Romániát és Bulgáriát is) új tagállamban lesz található.

A bővítés után nyolc új tagállam választotta az egységes területalapú kifizetési rendszert (SAPS). Ezek a területalapú, a termeléstől teljesen elválasztott, átalányként folyósított SAPS-kifizetések az indokolás szerint eredményesnek bizonyultak.

Nyertes a gabona-, vesztes a sertéságazat

A szöveg szerint az új tagállamokban a gabonatermesztés a KAP legnagyobb nyertesévé vált, a marhahús és a tej ágazat viszont vegyes képet mutat, miközben a sertés- és baromfiágazat hatalmas kihívásokkal néz szembe. Utóbbiak ugyanis gyakorlatilag nem kapnak közösségi segítséget, és a nemzeti támogatás szintje is korlátozott, miközben növekedtek a termelési költségek.

  • kapcsolódó anyagok
AGRÁRIUM
EURÓPAI PARLAMENT