Az uniós saját források új rendszere 2014-től

2007.03.30. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-től bevezetendő új mechanizmus - olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A fő cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz - a tagállami befizetések helyett. Egyelőre nincs szó EU-adó bevezetéséről. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb „különalkukat”.

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió működését az EP - áll a parlament elé kerülő, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458 jelentésben.

Eredetileg „az 1957. március 25-ei római szerződés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti időszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történő átállásnak kellett volna követnie” - magyarázza a jelentés indokolása. „Ez az átállás végül 1970. április 21–22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezőgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki”.

Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekből működik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerződéssel. A képviselők az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetően szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió működéséhez. Ráadásul az olykor „megalázó” alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetően a nyolcvanas évek közepétől a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselők szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévő politikákat hajlandóak finanszírozni.

A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.

Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását - mondja ki a szöveg.

A reform első fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása

„Az ideiglenes és átmeneti első fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:

  • a tagállamok közötti egyenlőség
  • egyszerű megjelenítés mind a választott képviselők, mind a polgárok számára
  • szolidaritás és egyenlő méltóság a tagállamok között
  • politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
  • a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege

A szöveg „hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehető legegyszerűbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthető és átlátható legyen”.

Ám a jelentés „rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés első szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvető hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan”.

A reform második fázisa: a saját források új rendszere

„A meglévő mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitűzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerződések betűjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni” - írja a jelentés.

Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:

  • A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
  • Adósemlegesség
  • Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
  • Az új rendszer fokozatos bevezetése
  • Egyértelmű politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között

A képviselők nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.

EU-adó: még nem

A dokumentum szerint „rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak”.

Fazakas: transzparens, hosszú távon kiszámítható forrásokat

A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, „az Európai Parlament történelmi lehetőség előtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetően a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be”. Fazakas szerint az EP „példamutatóan élt ezzel a lehetőséggel”.

„A 2007–13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílű, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk” - fogalmazott a politikus. Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek „belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell működnünk azért, hogy előremutató, egész Európa jövőjét szolgáló megoldást találjunk”.

Surján: túl kell lépni a kivételek közötti egyensúlyozáson

A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés „nem dönt a költségvetés mértékéről, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetőségét és következményeit”.

Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább későn tárgyalják ezt a kérdést. „A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni” - fogalmazott a képviselő.

A jelentés Surján szerint „a jelenlegi káosz helyett rendet és igazságosabb teherviselést akar”, ezért támogatni kell.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT