Szabadságvesztéssel büntethetik a holokauszt-tagadást Európában

Hat évnyi vita után a bel- és igazságügyi miniszterek csütörtöki (2007. április 19.) találkozójukon megállapodhatnak a közös rasszizmus elleni szabályozásban, amely három éves szabadságvesztéssel büntethetné a faji gyűlöletkeltést vagy a népirtások - mint a holokauszt - tagadását.

Az EUobserver internetes portál értesülése szerint az ellentmondásos szabályozás utolsó szakaszába érkezett és azt a bel- és igazságügyi miniszterek csütörtöki (2007. április 19.) ülésükön el is fogadhatják.

A Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy a legutóbbi változat EU-szerte egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a nyilvánosan erőszakot vagy gyűlöletet szítókat és azokat akik nyilvánosan tagadják vagy triviálisnak nevezik a népirtást, az emberiség elleni és a háborús bűntetteket.

A Financial Times szerint a megfogalmazás nagyon ügyel arra, hogy csak a holokausztra vagy az 1994-es ruandai népirtásra vonatkozzon, de ne lehessen alkalmazni az 1915-ös örmény népirtásra, mert azt Törökország hevesen ellenzi. Egy EU diplomata úgy nyilatkozott, hogy a jogszabálytervezet a „legkisebb közös többszörös”, mert a szólásszabadságra vonatkozó nemzeti szabályozásokat is figyelembe kellett venni.

A holokauszt tagadása már tilos Németországban és Ausztriában, míg Nagy-Britanniában a szólásszabadság égisze alatt megengedett, ha nem kelt gyűlöletet.

Lengyelország és a Balti államok azonban azt követelik, hogy a szabályozásnak a sztálini érában, a Szovjetunióban elkövetett bűntetteket is magában kell foglalnia.

A német elnökség kiemelt figyelmet fordít a rasszizmus elleni küzdelemre, és elszántan próbál új lendületet adni a rasszizmus és idegengyűlölet témájával kapcsolatos, 2005-ben elakadt folyamatnak, melynek egyik javaslata, hogy a zsidó holokauszt tagadását bűncselekménynek kellene nyilvánítani.

A kerethatározatra vonatkozó első javaslat 2001-ből származik. Célja az volt, hogy az összes rasszista és idegengyűlölő cselekmény elkövetője büntethető legyen. Eredeti formájában az ilyen cselekmények elkövetésével gyanúsított valamennyi személy kiadatását kilátásba helyezte. A határozat tervezete azonban 2005-ben elakadt a Miniszterek Tanácsa előtt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
GYŰLÖLETBESZÉD