EP-előzetes, 2007. április 23-26., Strasbourg

2007.04.23. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Eseménydús strasbourgi hét elé néz az Európai Parlament. A képviselők többek között a transzatlanti kapcsolatokról, az ukrajnai helyzetről, a halálbüntetés eltörléséről, a homofóbiáról vitáznak, szóba kerül a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények ügye, valamint az Európai Bíróság hatásköre is.

A légi közlekedés biztonsága és az AIDS elleni harc is napirenden lesz. Az EP várhatóan megszavazza Herczog Edit jelentéseit 16 uniós ügynökség költségvetésének végrehajtásáról. A parlament voksol Szájer Józsefnek az Európai Bírósággal kapcsolatos jelentéséről is.

Hétfő délután többek között a nemzetközi bankkártyás fizetések megkönnyítéséről (Gauzes-jelentés), valamint a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről és az ezek alkalmazása során felmerülő etikai kérdésekról vitáznak a képviselők (Mikolasik).

Ugyancsak hétfőn kerül napirendre az unió következő bővítéseinek - mindenekelőtt Törökország felvételének - hatása a közös strukturális politikára (Pieper), valamint ekkor vitatják meg a szellemi tulajdonjogok megsértése - például termékhamisítás - estén alkalmazandó, szigorú büntetőjogi intézkedéseket taglaló jogszabályt (Zingaretti) is.

Kedden nem kevesebb, mint 26 - az uniós intézmények 2005-ös költségvetésének végrehajtásáról szóló - jelentést vitatnak meg a képviselők. Így terítékre kerül például az Európai Parlament (Staes), az Európai Bizottság (Garriga Polledo) zárszámadása is. Az uniós ügynökségek költségvetéseinek végrehajtását értékelő 16 jelentést a szocialista Herczog Edit készítette.

Szintén kedden vitatják meg a képviselők az elmúlt nyolc év alatt az EU-ban mintegy 200 ezer embert megfertőző HIV-vírus és az AIDS-betegség elleni harcról szóló jelentést (Andrejevs).

Kedd délután a harmadik tengeri biztonsági jogszabálycsomag öt jogszabálytervezetéről lesz szó, éjszakába nyúlóan pedig a közös európai légi közlekedési övezetről (Lichtenberger), a légi közlekedés biztonságának fokozásáról (Costa), az uniós műholdas projektről, a Galileóról, valamint az árvízkockázatok elemzéséről (Seeber) vitáznak az EP-képviselők.

Szerdán az EU-USA csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan a transzatlanti kapcsolatok kerülnek szóba, majd a Horvátország EU-csatlakozási kilátásait taglaló jelentés (Swoboda), valamint az EP klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságának felállítása lesz a téma. Szerdán délben az indiai elnök szólal fel az EP ünnepélyes ülésén. A parlament szavaz Szájer József jelentéséről, amely az Európai Bírósággal kapcsolatos rendelkezések módosításával foglalkozik.

Szerda délután az emberi jogok helyzetét értékelik a képviselők (Coveney), aztán a halálbüntetés eltörléséről, a homofóbia elleni harcról, valamint az Ukrajnában kialakult helyzetről vitázik a parlament. Este a tömeges illegális bevándorlás esetére felállítandó uniós gyorsreagálású alakulatokról (Deprez) és az eurózónába tartozó államok államháztartási helyzetéről (Lauk) lesz szó.

Csütörtök délután, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek számára fenntartott időkeretben napirendre kerül az oroszországi tüntetések feloszlatása is.

Hatékonyabban szabályoznák a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket

A génterápia, a sejtterápia és szöveti sebészetet fejlesztésével foglalkozó rendelettervezetről szavaz az EP. A képviselők üdvözlik a tervezetet, de a felhasználandó termékek és alkalmazott technológiák kapcsán garanciákat sürgetnek. Kiemelten védenék az ezen területen tevékenykedő kisvállalkozásokat is.

Az etikai természetű módosítások körüli vita akadályozhatja a Tanáccsal történő megegyezést. A tagállamokat képviselő Tanács, csakúgy, mint az Európai Bizottság, technikai kérdésekre korlátozná az új rendeletet és a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamokra bízná az etikai jellegű szabályozást.

Fejlettebb technológiák, több remény a gyógyulásra

A biológiában, a biotechnológiában és az orvostudományban elért tudományos előrehaladás serkentőleg hatott a gén- és sejtalapú , az emberi betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmas technológiák fejlődésére. Számos gén- vagy sejtterápiás alapú, öröklött betegség, rák, cukorbetegség, Parkinzon-kór és más degeneratív állapotok kezelésére alkalmas termék klinikai tesztelése folyik napjainkban.

A biotechnológia egy másik ága is kibontakozóban van: a szöveti sebészet, amely az orvostudomány, a sejt- és molekuláris biológia, az anyagtudományok és a műszaki tudományok határmezsgyéjén helyezkedik el. Ez az új, az emberi sejtek és szövetek pótlására vagy regenerálására alkalmas gyógyszertechnológia alkalmazható például bőr-, porc- és csontbetegségek kezelésére.

Miért kell új rendelet?

Ezek az új módszerek (génterápia, sejtterápia és szöveti sebészet) jogi, gazdasági és tudományos hasonlóságuk alapján egy koherens egészet alkotnak, bár a működésüket lehetővé tévő jogalkotási keret meglehetősen hiányos. Például a génterápiás és sejtterápiás termékek gyógyszernek minősülnek az EU-ban és gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok érvényesek rájuk, míg a szöveti sebészeti módszerrel előállított termékekre semmilyen közösségi szabályzás nem vonatkozik. Így a tagállamok maguk dönthetnek az ilyen termékek besorolásáról, engedélyezéséről, ami viszont akadályozza azok szabad áramlását az EU-ban, és nehezíti a terápiát igénylők hozzáférését is hozzájuk.

Az új rendelet tehát ezt az űrt próbálja kitölteni, valamint a jogalkotási keretet is kiterjesztené az összes fejlett terápiás készítményre. Az új rendelet a belső piac javítása és a magas egészségügyi színvonal biztosítása érdekében egy központi forgalomba hozatali engedélyeztető folyamatot is létrehozna. Ez nagyban javítaná az EU-s gyártók versenyképességét azáltal, hogy a 27 tagállamban történő engedélyeztetési folyamat helyett elégendő lenne csupán csak egy közös uniós procedúra.

A rendelet nem szólna bele a tagállamok döntéseibe arról, hogy használnak-e specifikus sejteket, mint például az embrionális őssejtek.

A szakbizottság januárban nagy többséggel elfogadta a Miroslav Mikolasik (néppárti, szlovák) által jegyzett, a bizottság rendelettervezetét számos módosítással kiegészítő jelentést.

Vitatott területek

Szeptemberben a szakbizottság még visszautasította a Mikolasik-jelentés korábbi verzióját, mert a képviselők nem tudtak dönteni a bizottsági javaslatot kiegészítő, etikai természetű módosító indítványokról.

A szakbizottság nem szavazta meg azon módosításokat, amelyek betiltanák az emberi test, az emberi csíravonalat módosító, illetve az emberi-állati hibridekből vagy kimérákból (az embrióba más faj sejtjeit ültetik) származó termékek üzleti célú felhasználását.

A közegészségügyi és a jogi szakbizottság közösen két módosító indítványt is elfogadott. Az egyik kizárja a rendelet hatálya alól azokat a termékeket, amelyek tartalmaznak embrionális, magzati vagy őscsírasejteket. A másik módosításban az áll, hogy „a rendelet csak az olyan sejtekből készített termékekre alkalmazandó, amelyek piaci értékesítése a közeljövőben megvalósítható, és amelyek nem okoznak jelentős vitákat”.

A jelentéstevő, más frakciók témafelelősei, az Európai Bizottság és a Tanács között a plenáris ülés előtt elérhetőnek tűnt a kompromisszum a technikai természetű kérdésekben. Az Európai Bizottság és a Tanács viszont ki akarta hagyni az etikai kérdéseket a rendeletből. Végül az EP képviselők úgy döntöttek, a plénum elé terjesztik az ügyet. A plenáris ülésen dől majd el, hogy a rendelet tartalmazza-e majd ezeket az etikai módosítókat.

Kórházakban előállított kombinált készítmények

A szakbizottság az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségre bízná az orvosi eszközből és biológiai anyagokból álló, úgynevezett „kombinált fejlett terápiás készítmények” (például a szívpumpa, mesterséges ízületek vagy a művese) végső értékelését. Más irányelvekkel összhangban az ügynökség, a kérelmezővel történő egyeztetés alapján figyelembe vehetné egyéb hatóságok véleményét is.

A szakbizottságban arról is szavaztak, hogy a rendeletből hagyják ki „az egy adott kórházban egyszeri alkalommal, egyedi, nem szabványosított és nem szabadalmaztatott eljárásnak megfelelően előállított fejlett terápiás készítményeket”.

A jelentéstevő kiemelte az egyértelmű definíciók jelentőségét például a szöveti sebészet (a nem életképes vagy állati sejtek besorolását tekintetében) és kombinált fejlett terápiás készítmények tárgykörében. Az utóbbiakat a szakbizottság szerint életképes sejtekből vagy szövetekből kell előállítani, vagy olyan alapanyagból, amelynek hatása elsődlegesnek tekinthető.

Kockázatelemzést, kisvállalkozások

A képviselők a terápiák kockázatainak megállapítása és minimalizálása érdekében fokozottan ellenőriznék a termékek hatékonyságát és esetleges káros hatásaikat.

A szakbizottság számos, a „fejlett terápiákkal foglalkozó bizottság” szerepét, szakértelmét és függetlenségét erősítő módosítást is javasolt. Ez a testület az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségen belül működne.

Az innovatív terápiák fejlődésének elősegítésére az Európai Bizottság ügynökségnek fizetendő díjak 90 százalékos csökkentését javasolta. A szakbizottság viszont úgy vélte, ezt a kedvezményt csak a kis és közepes vállalkozásoknak kellene megadni, míg a többi cég csak legfeljebb 65 százalékos engedményt kapna.

Átmeneti időszak

A környezetvédelmi szakbizottság úgy vélte, túl rövid az a bizottság által javasolt két éves átmenti időszak, amely alatt a meglévő termékeknek meg kellene felelniük a rendelet előírásainak. A szöveti sebészetet kivéve a képviselők négy éves átmeneti időszakot határoznának meg az innovatív terápiás gyógyszereknél.

Egyszerűbb, olcsóbb nemzetközi pénzforgalmat akar az EP

A készpénzkímélő fizetési módok új, egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb nemzetközi rendszeréről tárgyalnak az EP-képviselők. A külföldön végzett kártyaműveletek és a nemzetközi bankközi átutalások is könnyebbé válhatnak az új, EU-szintű keretrendszernek köszönhetően. A Tanáccsal kötött informális megállapodás valószínűsíti, hogy az EP első olvasatban fogadja el az új szabályozást. A bankszektornak 2010-ig lesz ideje felkészülni a rendszer bevezetésére.

Bár az euróövezetben a készpénzforgalom az új fizetőeszköz bevezetésével 2002-től egyszerűbbé vált, a készpénzkímélő fizetési módok nemzetközi viszonylatban továbbra is drágának és lassúnak számítanak. A különféle bankkártyák jellemzően csak a kibocsátó bank országában használhatók. Ezért a nyaralás, tanulás vagy munka céljából külföldön tartózkodók gyakran kénytelenek az adott országban is számlát nyitni. Ugyanezzel a problémával számos cég is szembesül, ami nehezíti és drágítja az nemzetközi üzleti célú pénzmozgásokat is. Az unió és az európai bankok 2010-ig jelentősen változtatnának a mostani rendszeren.

Gyorsabb és olcsóbb nemzetközi átutalást

Az új szabályozás többé-kevésbé a szolgáltatási irányelv pénzpiaci méretre szabásának is tekinthető, két fő elemmel. A cél egyrészt az, hogy rövidüljön a határon átnyúló fizetések ideje, így a bankok is kevesebb idejig használhatnák ügyfeleik pénzét, ők viszont gyorsabban és olcsóbban juthatnak a szolgáltatásokhoz. Másrészt azt is szeretné elérni az unió, hogy a bankokon túl egyéb szereplők is jelenhessenek meg a piacon, ily módon is mérsékelve a bankok monopolhelyzetéből származó előnyeit.

Az „egységes európai pénzforgalmi övezet” projekt azt jelenti, hogy a nemzetközi és a hazai pénzmozgásokat is egy közös európai rendszeren keresztül fogják lebonyolítani. Ezen felül a bankkártya-használat is egyszerűsödni fog: nemzetközi viszonylatban eltűnnek a különféle korlátozások és extra költségek. Mivel az országonkénti és az EU-szintű pénzforgalmi rendszer közös technikai alapra épül, szükségtelenné válik a másik EU-országban történő bankszámlanyitás. Így a nemzetközi pénzforgalom kevesebb költséggel és vesződséggel jár majd mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. És bár az új rendszer bevezetése költségeket jelent a bankszektornak, középtávon a rendszert a jelenleginél olcsóbban lehet majd üzemeltetni, ezért várható, hogy a bankok újabb szolgáltatásokkal rukkolnak majd elő.

28 milliárdos megtakarítás

Becslések szerint középtávon, uniós szinten mintegy 28 milliárd euró megtakarítást lehet elérni az új rendszer bevezetésével. Az új irányelv a nemzetközi pénzátutalások többségénél a végrehajtásra (számlajóváírásra) egy napos határidőt szab meg.

Mindez persze csak akkor lesz lehetséges, ha az országonkénti pénzforgalmi rendszerek igazodnak egy közös normarendszerhez. Tulajdonképpen ezt tartalmazza a most a parlament elé kerülő ajánlás.

A francia, néppárti Jean-Paul Gauzès által előterjesztett jelentést már tavaly szeptemberben elfogadta a parlament szakbizottsága. A késést az okozta, hogy az EP szeretett volna a Tanáccsal előzetesen egyetértésre jutni annak érdekében, hogy a jelentést első olvasatban el tudják fogadni. Ez ugyanis felgyorsíthatná a jogalkotási folyamatot. A tagállamoknak a Tanácsban ez év március végére sikerült megállapodásra jutniuk a szövegről.

Gauzès, aki több elnökségi perióduson keresztül részt vett a Tanácsban az e témában folytatott tárgyalásokon, üdvözölte, hogy végül sikerült kompromisszumot találni. A pontos szabályozásról szóló, a Tanács és az EP közötti részletes megállapodás a jövő hét elején kerül nyilvánosságra.

Az EP akár büntetné is a hamis államháztartási adatokat közlő tagállamokat

Korai még az átdolgozott stabilitási paktum értékelése, viszont tűrhetetlen, hogy a tagállamok rendszeresen fittyet hánynak az előírásokra - áll egy az EP plenáris ülésére kerülő jelentésben. A képviselők felszólítják a tagállamokat, ne vezessék félre az EU-t manipulált vagy pontatlan államháztartási adatok közzétételével.

A szöveg emlékeztet, hogy az EU a tagállamoktól a közös valutát támogató szabályok értelmében elvárja, hogy költségvetési deficitjüket a GDP 3 százaléka alatt tartsák, viszont „ezt a szabályt rendszeresen semmibe veszik”.

Több az államadósság a megengedettnél

Az eurózónában az 2005-ben az államadósság átlagosan a GDP 70,6 százaléka volt, ami jóval magasabb, a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott 60 százalékos referenciaérték. A szakbizottság azt javasolja, hogy a tagállamok 2015-ig nyilvánítsák alkotmányellenesnek vagy jogellenesnek az államadósság növekedését, „példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról”.

Az átlagos deficit az eurót használó tagországokban GDP 2,6 százalékára rúgott, 2007-ben azonban várhatóan 1,5 százalékra esik. A GDP-növekedés 2005-ben 1,4, 2006-ban 2,6 százalék körüli volt, 2007-ben pedig várhatóan 2,1 százalékos lesz, miközben a munkanélküliség a 2005-ös 8,6 százalékról 7,7 százalékra (11 és fél millió fő) csökken 2007-ben - sorolja a jelentés.

Alááshatja az eurót a tagállamok közötti különbség

Az átdolgozott stabilitási és növekedési paktum által elért eredmények értékelése a gazdasági szakbizottság szerint még korai lenne, azonban azt megállapítja a jelentés, hogy „minden valószínűség szerint az állami vagy gazdasági szereplők nem fogadnak el további átdolgozást”.

Az EP aggódik amiatt, hogy „a tagállamok között a deficit, adósság és gazdasági növekedés területén tapasztalható különbségek egyre mélyülhetnek, ami következésképpen alááshatja a közös valutát, visszavetheti a gazdasági növekedést és csökkentheti a munkavállalási esélyeket”.

A jelentés súlyos problémaként taglalja a demográfiai változások következtében a tagállami költségvetésekre háruló terheket,

Korrekt államháztartási statisztikákat a tagországokból

A képviselők „sürgetik a tagállamokat, hogy kerüljék a megalapozatlan költségvetési előrejelzéseket, valamint tartózkodjanak az egyszeri intézkedésektől és a manipulált számviteltől”.

Az EP „figyelmezteti a tagállamokat, hogy az államdeficit és -adósság összehasonlításának biztosítása érdekében kiváló minőségű statisztikákat nyújtsanak be az Európai Bizottságnak” Ez utóbbitól a képviselők elvárják, hogy „erőteljesen ellenőrizze a tagállamok által benyújtott statisztikák minőségét”, és akár büntető intézkedésekkel is biztosítsa, hogy megbízható adatok érkezzenek a tagországokból.

Maastricht alól nincs felmentés

A szakbizottság megerősíti, „a maastrichti kritériumokat egységes módon kell alkalmazni, anélkül, hogy bizonyos körülmények között nehezebbé tennék a tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozást, vagy a kritériumokat engedékenyen értelmeznék”.

Ezzel a Kurt Joachim Lauk (néppárti, német) által jegyzett, véleményadó jelentéssel az „Államháztartás a GMU-ban – 2006, az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum első éve” című bizottsági közleményre reagál az EP.

EP-vita a halálbüntetés eltörléséről

Az EP-képviselők szerdán vitázik a halálbüntetések eltörlése, illetve azok végrehajtásának moratóriuma kapcsán. Az EP - összhangban az EU politikájával - többször is felszólított már eme embertelen büntetésnek az egész világon történő eltörlésére. A képviselők állásfoglalást is elfogadnak.

Az Európai Parlament 2007 februárjában már állásfoglalásban követelte, hogy az egész világon töröljék el a halálbüntetést. Az EP Szaddam Huszein volt iraki államfő felakasztását is elítélte, és többször felszólította már Líbiát is, semmisítse meg a gyerekek AIDS-szel való megfertőzésével vádolt bolgár ápolónők halálos ítéletét.

EP-vita az európai homofóbiáról

A homoszexuálisok elleni atrocitások kapcsán vitázik az EP szerdán. A képviselők állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Az EP 2006 januárjában már állásfoglalásban tiltakozott a homofób megnyilvánulások ellen. Ebben a képviselők határozottan elítéltek minden, a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Emberi jogok: sok a probléma Kínában, Oroszországban és Törökországban

A legtöbb halálos ítéletet Kínában hajtják végre, Oroszországban továbbra is komoly gondok vannak az emberi jogokkal, Guantánamo léte pedig negatív üzenet - olvasható az EP külügyi bizottsága által már elfogadott, 2006-ról szóló emberi jogi jelentésben. A parlament továbbra is elfogadhatatlannak tartja a halálbüntetést. A képviselők szerint az EU-bővítés nagyobb lehetőségeket ad az uniónak az emberi jogok érvényesítésére.

Az Európai Parlament minden évben jelentésben értékeli az emberi jogok helyzetét és az EU szerepét az ezek érvényesítéséért folytatott harcban. Idén (akárcsak két éve) az ír, néppárti Simon Coveney a témafelelős.

Oroszország: mérsékelt sikerek

Oroszországban csak mérsékelt sikereket sikerült elérni az emberi jogok érvényesítésében. A jelentés a problémásnak tartja a csecsenföldi helyzetet, a törvényhozás függetlenségét, az emberi jogvédőkkel szembeni bánásmódot, a média függetlenségét és a szólásszabadság helyzetét, az etnikai kisebbségek kezelését, a jogállamiság tiszteletben tartását, az emberi jogok védelmét a fegyveres erőkben, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A képviselők megemlítik Anna Politkovszkaja újságírónő meggyilkolását, és aggodalommal utalnak azon feltételezésekre, melyek szerint az orosz kormány állna a 2006 novemberében Londonban elhunyt Alexandr Litvinyenko megmérgezése mögött.

Fehéroroszország: nincs szólásszabadság és gyülekezési jog

Fehéroroszország kapcsán a jelentés kitér a szólásszabadság, illetve a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jog megsértésének eseteire, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak megsértéseire. A képviselők szükségesnek tartják az elnyomás célpontját képező politikai ellenzék támogatását.

Törökország: kevés előrelépés

A képviselőket aggasztja, hogy a csatlakozásra váró Törökországban az emberi jogi kérdések terén „mindmáig kevés előrelépés történt”. Problémás területek a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kurdok helyzete. A képviselők üdvözlik a török igazságszolgáltatás gyors reakcióját Hrant Dink gyilkosainak elfogásában, biztatónak tartja, hogy a bűncselekménytől a török kormány határozottan elhatárolódott.

Kína: változatlanul a legtöbb halálos ítélet

Változatlanul Kínában hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet. Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy az összes ilyen ítélet automatikusan a kínai legfelsőbb bíróságra kerül felülvizsgálat céljából - derül ki a jelentésből. A politikai motiváltságú bebörtönzés, a kényszermunka, a szólás- és a vallásszabadság, a vallási és etnikai kisebbségek, a laogai táborrendszer és a szervkereskedelemre vonatkozó állítások nem maradhatnak említés nélkül a pekingi olimpia megrendezésének előkészületei során, és a tibeti kérdés is megoldásra vár - áll a szövegben. Az uniónak a képviselők szerint a Kínával kötött kereskedelmi szerződések megkötésekor is figyelmet kell fordítania az emberi jogok érvényesülésére.

Irán: fiatalok kivégzése

A képviselőket „erősen aggasztja, hogy 2004 óta megszakadt az Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd Irán részéről az együttműködés hiánya miatt”. Az EP szakbizottsága „mély aggodalmának ad hangot az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt, és rámutat különösen az emberi jogvédők elleni elnyomás megerősödésére”. A képviselők helytelenítik, hogy „Irán továbbra is alkalmazza a halálbüntetést a nemzetközi normákat sértő körülmények mellett, és különösen kifogásolja a fiatalkorú elkövetők kivégzését”.

Guantánamo: rossz üzenet

A Guantánamón fogva tartottak szabadon bocsátását vagy vádemelést sürgetnek a képviselők. „A Guantánamó-öbölbeli fogvatartási központ fennállása önmagában továbbra is negatív üzenetet küld arról, hogy hogyan folyik a terrorizmus elleni harc” - állapítja meg a jelentés.

Irak, Palesztína, Sri Lanka, Szudán

A képviselőket megdöbbenti, hogy az ECHO (az Európai Bizottság humanitárius segélyek nyújtását szervező részlege) felfüggesztette a segélyek folyósítását Irak számára, ami növeli az iraki nép szenvedéseit.

A Sri Lanka-i konfliktusban érintett felek emberi jogi megállapodását, nemzetközi ellenőrző missziót szorgalmaz a jelentés.

„A darfúri konfliktus egyre fokozódó mértékben érinti a közép-afrikai régió stabilitását, és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és biztonság számára” - fogalmaz a szöveg. Elfogadhatatlan, hogy Szudán kormánya továbbra is elkerülje a felelősségre vonást, a darfúri nép védelme pedig továbbra is a nemzetközi közösség feladata - olvasható a jelentésben.

A képviselők aggódnak a Palesztin Hatóság számára folyósított támogatásnak a palesztin lakosságra gyakorolt hatása miatt is.

A líbiai rezsim továbbra is „hajthatatlan” a líbiai gyerekek AIDS-vírussal való szándékos megfertőzésével vádolt bolgár ápolónők és a palesztin orvos halálos ítéletének ügyében. A képviselők a bizottság nyomásgyakorlását sürgetik.

Az állásfoglalás szerint Észak-Koreával újra kezdhető a párbeszéd az emberi jogokról.

A képviselők nyomásgyakorlást sürgetnek Burmával szemben annak érdekében, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó, a nemzetközi közösséggel rendezett kapcsolatokat ápoló kormány kerüljön hatalomra az országban. A mostani rezsim kínai és indiai fegyverekkel való támogatását is elítéli a jelentés.

EU-bővítés: nagyobb súly a nemzetközi szintéren

A képviselők úgy vélik, az unió legutóbbi bővítésének köszönhetően a közösség nagyobb sikerrel emelheti fel szavát a különféle nemzetközi fórumokon az emberi jogi kérdésekben.

Továbbra is ellenzi az unió a halálbüntetést és ebben az értelemben a közösségen kívüli országok meggyőzésére is a lehető legnagyobb energiát igyekszik fordítani - derül ki a jelentésből.

A képviselők nézete szerint „az emberi jogok előmozdítására irányuló aktív politika nem szorítkozhat a széleskörű nyilvános figyelmet vonzó ügyekre”, ugyanis „a súlyos jogsértések a nyilvános figyelemnek kevésbé kitett területeken valósulnak meg, zárt, a gyermekeknek, az időseknek és a betegeknek szánt intézményekben és börtönökben”. Az unió megbízottainak az ilyen helyszíneket is figyelemmel kell kísérniük.

A szakbizottság jelentése továbbra is elítél bármiféle, gyermekeket érintő erőszakot. A szöveg kiemeli a fogyatékkal élők jogai érvényesülésének nyomonkövetését, határozottan elítéli a nők nemi szervének megcsonkításának, „szokásos orvosi gyakorlatként” történő kezelését.

Az unió bevándorlási politikájában is fokozott figyelmet kell fordítani az emberi jogok érvényesülésére - olvasható a szakbizottság jelentésében.

Büntetőjogi intézkedésekkel védenék a szellemi tulajdonjogokat a termékhamisítóktól és a „kalózoktól”

Szerdán szavaz az EP plenáris ülése az első olyan EU-irányelvről, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetőjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtől esnek el a termékhamisítások miatt. A jövőben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra.

A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei cédék 36 százaléka illegálisan másolt.

A jelentéstevő, Nicola Zingaretti (szocialista, olasz) azt mondta: „ez az első olyan irányelv, amely érinti a büntetőjogot. A büntető törvénykönyvek harmonizálása egy radikálisan új dolog lesz”. Amennyiben az EP és aztán a Tanács is elfogadja, a jogszabály minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bűncselekményként kezeljék a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerűen) történő megsértését.

Szándékos és üzletszerű kalózkodás

Az EP jogi szakbizottsága általánosságban támogatta az Európai Bizottság javaslatát, azonban több ponton módosítana a jogszabálytervezeten. Kivennék például a hatálya alól a szabadalmakat. (A jelentéstevő indokolása szerint: „a szabadalmi jogok megsértése polgári eljárás során orvosolható, és a szabadalmi jogok megsértésével vádolt személyeket nem szabad a szerzői jogi kalózkodással és hamisítókkal egy kalap alá venni. Egy vállalatnál szükség lehet a szabadalom szándékos megsértésére, hogy bebizonyítsák, az adott szabadalom nem érvényes, és ez hozzájárul az innovációhoz”.)

A képviselők csak a kereskedelmi előnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra „kalózkodók”.

300 ezer euró, vagy négy év börtön

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelően szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselők meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetések például Görögországban három hónaposak, míg Nagy-Britanniában 10 évig tartóak is lehetnek.

Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelező lenne.

Szájer József jelentése az Európai Bíróság hatásköréről

Támogatásra javasolja az EP jogi szakbizottsága az Európai Bizottság javaslatát, amely kiterjesztené az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali jogkörét az EK-szerződés IV. címén (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) alapuló intézkedések kapcsán.

A jogi szakbizottságban ellenszavazat nélkül fogadták el Szájer József néppárti képviselő jelentését, amelynek célja az Európai Bíróság hatásköre korlátozásának megszüntetése.

Az Európai Bíróság szerint az előzetes döntéshozatali eljárás elsőrendű fontosságú az uniós alapszerződésben megállapított jogszabályok közösségi jellegének megőrzésében, és célja annak biztosítása, hogy a közösség mindegyik tagállamában e jogszabályok minden körülmények között azonosak legyenek - áll az indokolásban.

Bár az uniós szerződés 234. cikke felhatalmazza az Európai Bíróságot előzetes döntések meghozatalára a közösségi jogszabályok értelmezése és a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége területén, a 68. cikk (1) bekezdése az EK-szerződés IV. címén alapuló intézkedésekre (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) vonatkozó előzetes döntéshozatal kérésének lehetőségét olyan bíróságokra korlátozza, amelyeknek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. Ezen kívül a 68. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy az Európai Bíróság semmilyen körülmények között nem rendelkezik hatáskörrel a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Bíróság minden korlátozás nélkül alkalmazhatná a szerződés 234. cikkének általános szabályait.

Az indokolás szerint bizottsági javaslat:
  • biztosítaná a közösségi jogszabályok egységes alkalmazását és értelmezését ezen a területen
  • lehetővé tenné a jogvédelem megerősítését az alapvető jogokra nézve különösen érzékeny területeken
  • orvosolná az amszterdami szerződésből eredően az EK-szerződés 65. cikke által szabályozott polgári ügyeket illető jogvédelemben bekövetkezett visszalépést,
  • alkalmassá tenné a közösségi igazságügyi rendszert a normális működésre ezen a területen.

„Még pontosabban, a javaslat elősegítené a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását és ennél fogva a jogvédelmi rendszer egységesítését a IV. cím alá tartozó területen” - így az indokolás. A jelentés szerint az előzetes döntéshozatali eljárás IV. címre történő teljes alkalmazása megerősítené az érintettek jogvédelmét.

A képviselők szerint támogatni kell az Európai Bizottság javaslatát, és meg kell ismételni az EP azon kérését, hogy a Tanács szüntesse meg a bíróság hatáskörének korlátozását az EK-szerződés IV. címe keretében.

Szájer József indokolása szerint szükség van a 67. cikkben meghatározott áthidaló („passarelle”) záradék életbeléptetésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget még mindig jellemző demokráciadeficit orvoslása, valamint a jogvédelmi rendszer alkalmazási körének az EK-szerződés IV. címében szabályozott érzékeny területekre való kiterjesztése érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT