Hatályba lépnek a közúti szállítás biztonságát célzó rendeletek

2007.04.23. Jogi Fórum / GKM

A május elsején hatályba lépő, a közlekedés biztonságosabbá tételét szolgáló rendeletcsomagban foglaltak részben a közúti szállítást végző járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzését szabályozó előírásokat egységesítik, pontosítják. Változik a közúti árufuvarozási és személyszállítási tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőire kiszabható bírságok rendszere is.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az uniós előírásoknak megfelelő, határozott intézkedések sorozatával igyekszik megerősíteni a gyalogosok, az autósok és a tömegközlekedés utasai biztonságát. Az ebbe a körbe illeszkedő, május elsejétől hatályos rendeletek a közúti áru- és személyszállítás szereplőinek a korábbinál hatékonyabb ellenőrzését lehetővé téve egységesítik a szabályozást. A mulasztások összehangolt szankcionálásával pedig védik a közlekedésben résztvevők érdekeit és épségét.

A biztonsági kockázatok csökkentését segíti elő e téren is a meglévő jogszabályi rendelkezések eredményes betartatása. Ennek eszközei az átlátható követelményeket következetesen számonkérő, kiterjedt ellenőrzés, valamint a hiányosságok és vétségek összehangolt és diszkriminációmentes bírságolása.

A vonatkozó EU szabályozások hazai alkalmazása érdekében az ellenőrző hatóságok gyakorlatát és az ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentációkat egységesíteni kellett. Erről intézkednek a 66/2007. (IV. 4.) Kormányrendelet és a 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet, amelyek a Magyar Közlöny idei 42. számában olvashatóak.

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról kiadott 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyértelműbb meghatározásokat ad a megengedett maximális folyamatos vezetési idő, a vezetésközi kötelező szünet, a napi-, heti- és kétheti kötelező minimális tartamú pihenőidő követelményeire.

Mindezeket közlekedésbiztonsági okokból és a szállítási piacon jelenlévő verseny miatt is indokolt volt újraszabályozni annak érdekében, hogy a tagállami végrehajtás egységes és az ellenőrzés hatékonyabb legyen. Ez az áttekinthető és ésszerű rendszer úgy biztosít egységes piaci feltételeket és javítja a gépjárművezetők munkafeltételeit, hogy közben nem okoz nehézségeket a vállalkozásoknak, nem támaszt velük szemben betarthatatlan elvárásokat. A fuvarozók számára könnyítést jelent, hogy az uniós tagországok egységesen értelmezik és szankcionálják a rendelet esetleges megszegését.

Az ellenőrzés új szabályozása felhatalmazást ad a napi, heti pihenőidő vagy a megszakítás elégtelensége miatti, megszabott időkeretben történő kényszervárakoztatás elrendelésére.

Rögzíti a pihenőidők betartására vonatkozó közúti és telephelyi ellenőrzések kötelezően elvárt gyakoriságát, és annak jövőbeni fokozatos bővítését írja elő.

Tiltja a járművek és gépjárművezetők kiválasztásakor alkalmazott megkülönböztetést a jármű nyilvántartásba vételének országa, a gépjárművezető lakóhelye vagy az üzembentartó székhelye szerinti ország, a szállítás kezdő- és végállomása, vagy a beépített tachográf kivitele alapján.

A másik jelentős változás a közigazgatási bírságokkal kapcsolatos. Ezek megfizetésére a közúti árufuvarozási és személyszállítási tevékenységek végzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértői kötelezhetők. A bírságösszegek tételes ismertetését az 57/2007. (III. 31.) Kormányrendelet, az ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos részletes szabályokat a 41/2007. (IV. 4.) GKM rendelet tartalmazza. Előbbi a Magyar Közlöny ezévi 39., utóbbi a lap 42. számában jelent meg, a csatlakozó rendeletmódosításokkal együtt.

A bírságok összegének alsó és felső határa a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglaltak szerint 50.000 forint és 800.000 forint. Az új kormányrendelet ezen általános felhatalmazás alapján határozta meg az egyes tevékenységi szabályok megsértése esetében kiszabható bírságok pontos összegét, amelyeket így valamennyi ellenőrző hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a közlekedési hatóság, a határőrség, a munkaügyi hatóság és a katasztrófavédelmi hatóság azonosan vet majd ki.

A kiszabható bírságok összegét a fenti összeghatárok között, a szakmai érdekképviseletekkel történt egyeztetés nyomán és a környező európai uniós tagállamok által hasonló esetekben alkalmazott bírságösszegek figyelembe vételével határozta meg a kormány. Egységes bírságösszegek kiszabását vonja maga után például a jogosulatlanul végzett közúti fuvarozás vagy személyszállítás, az időtúllépés mértékének arányában a vezetési és pihenő időre vonatkozó rendelkezések megsértése, vagy a fuvarlevél hiánya.

A bírság megfizetéséig vagy az ennek megfelelő összeg letétbe helyezéséig a szabálytalanság elkövetése során használt jármű feltartóztatható és számára várakozási hely jelölhető ki.

A beszedett bírságösszeg az eljáró hatóság bevételét képezi, amelyet ellenőrzési tevékenysége fejlesztésére, korszerűsítésére köteles felhasználni.

A május 1-től hatályos változtatások nyomán a minisztérium meggyőződése szerint a magyar utakon nyugodtabban, a balesetek rémétől kevésbé fenyegetve közlekedhet majd mindenki.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS