Büntetőjogi intézkedésekkel védenék a szellemi tulajdonjogokat a termékhamisítóktól és a „kalózoktól”

2007.04.26. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az EP elfogadta az első olyan EU-irányelvet, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetőjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtől esnek el a termékhamisítások miatt. A jövőben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra.

A parlament szerdán, 374-278-17 arányban fogadta el a jogszabályt.

A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei cédék 36 százaléka illegálisan másolt.

A jelentéstevő, Nicola Zingaretti (szocialista, olasz) azt mondta: „ez az első olyan irányelv, amely érinti a büntetőjogot. A büntető törvénykönyvek harmonizálása egy radikálisan új dolog lesz”. Amennyiben az EP után a Tanács is elfogadja, a jogszabály minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bűncselekményként kezeljék a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerűen) történő megsértését.

Szándékos és üzletszerű kalózkodás

Az EP általánosságban támogatta az Európai Bizottság javaslatát, azonban több ponton módosítana a jogszabálytervezeten. Kivennék például a hatálya alól a szabadalmakat. (A jelentéstevő indokolása szerint: „a szabadalmi jogok megsértése polgári eljárás során orvosolható, és a szabadalmi jogok megsértésével vádolt személyeket nem szabad a szerzői jogi kalózkodással és hamisítókkal egy kalap alá venni. Egy vállalatnál szükség lehet a szabadalom szándékos megsértésére, hogy bebizonyítsák, az adott szabadalom nem érvényes, és ez hozzájárul az innovációhoz”.)

A képviselők csak a kereskedelmi előnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra „kalózkodók”.

Az egyik elfogadott módosítás szerint egész pontosan: „ezen irányelv nem terjed ki a szellemi tulajdonjogok megsértésére a következőkkel kapcsolatban: - szabadalmak, használati minták és növényfajta-oltalmak, ideértve kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat; - eredeti áruk párhuzamos behozatala, amelyet a harmadik országban a jogosult beleegyezésével értékesítettek”.

300 ezer euró, vagy négy év börtön

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelően szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselők meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetések például Görögországban három hónaposak, míg Nagy-Britanniában 10 évig tartóak is lehetnek.

Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelező lenne.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
EURÓPAI PARLAMENT