A vasúti és közúti közszolgáltatások szabályozásáról döntött az EP

2007.05.11. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A 2000 óta folyó tárgyalásokat követően az EP - a tagállamok által is támogatott módosításokkal együtt - elfogadta a vasúti és közszolgáltatásokról szóló rendeletet. A jogszabály szabályozza és átláthatóvá teszi a szolgáltatások nyújtásának magánkézbe adását, rendelkezik a vállalkozóknak fizetendő kompenzációról és az alvállalkozók bevonásának lehetőségéről is.

Az Erik Meijer (GUE/NGL, holland) által jegyzett jelentéssel csütörtökön, második olvasatban jóváhagyott jogszabály háttere, hogy a közúti és vasúti tömegközlekedést számos helyen magánkézbe adták, azonban a vállalkozók az egyre növekvő veszteségek miatt a járatok számát folyamatosan csökkenteni kényszerültek.

A jelentés indokolása szerint „tisztán piaci szempontból a járatszám további csökkentése, illetve a viteldíjak jelentős növekedése elkerülhetetlennek tűnt. Különösen a városi régiók vezetőségei törekednek ezzel az irányzattal szemben intézkedéseket hozni a tömegközlekedés javítására. (...) Ahol a magánvállalkozások továbbra is fennmaradtak, kikerülhetetlen költséghiányuk fedezése miatt az állami finanszírozástól váltak függővé. Ez oda vezetett, hogy mind az önkormányzati, mind pedig a szerződéses partnercégek monopolhelyzetbe kerültek a járatok üzemeltetése, illetve azok állami pénzekből történő finanszírozása tekintetében.”

Az Európai Bizottság 2000. július 20-án terjesztette elő rendeletjavaslatát, amellyel átláthatóságot és egyenlő elbánást kívánt biztosítani a vállalkozások számára, valamint meg akarta akadályozni, „hogy az illetékes kormányzatok a hosszú távú koncessziókat hagyományos, illetve baráti alapon ítéljék oda, és ez más érintett vállalkozásokkal folytatandó bírósági eljárásokhoz vezessen”. A tervek szerint ez az elképzelés a vállalkozások közötti verseny által – közbeszerzési eljárással odaítélt ötéves közszolgálati szerződések bevezetésével – valósulna meg. A vállalkozások egyéb módon történő kiválasztására csak kivételes esetekben lenne lehetőség.

A tagállamokat képviselő Tanácsnak csak hat év elteltével, 2006-ban sikerült megegyeznie a javaslatról. Az Európai Parlament most számos kompromisszumos, a Tanáccsal egyeztetett módosító indítvánnyal együtt fogadta el második olvasatban a jogszabályt, az együttdöntési eljárás így ezzel lezárulhat.

A leglényegesebb elfogadott módosítások értelmében „a szubszidiaritás elvével összhangban az illetékes hatóságok szabadon eldönthetik a szociális és minőségi kritériumok megállapításának módját a közszolgáltatási kötelezettségek minőségi előírásainak fenntartására és növelésére vonatkozóan (minimális munkafeltételek, utasok jogai, csökkent mozgásképességű személyek szükségletei, környezetvédelem, az utasok és az alkalmazottak biztonsága, kollektív szerződésbeli kötelezettségek és egyéb szabályok). A szolgáltatók közötti átlátható és összehasonlítható versenyfeltételek biztosítása, valamint a szociális dömping kockázatának elkerülése érdekében, az illetékes hatóságok különleges szociális és szolgáltatásminőségi követelményeket írhatnak elő.

Alvállalkozói szerződés létrejötte esetén a személyszállítási közszolgáltatás kezelésével és ellátásával e rendeletnek megfelelően megbízott szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás nagyobb részét saját maga teljesíteni. Egy közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást tehet lehetővé azon szolgáltatások működtetésére. A közszolgáltatási szerződés a nemzeti és közösségi joggal összhangban megállapítja az alvállalkozásra alkalmazott feltételeket.

Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy közvetlenül ítélnek oda olyan közszolgáltatási szerződéseket, amelyek becsült átlagos éves értéke 1 millió eurónál kevesebb, vagy amelyek évente 300 ezer kilométernél kevesebb személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkoznak.

A legfeljebb 23 járművet üzemeltető kis- és középvállalkozásoknak közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében ezen küszöbértékek megemelhetők vagy a 2 millió euró alatti, vagy a személyszállítási közszolgáltatás keretében megtett 600 ezer kilométer alatti becsült éves átlagértékre.

A vasúti és közúti közszolgáltatási szerződések odaítélésénel a rendelet hatályba lépését követő tíz éven belül kell megfelelni az előírásoknak (a Tanács 12 évet javasolt.) A rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés után két évvel lép hatályba (a Tanács által javasolt 3 év helyett).

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI PARLAMENT