Magyarország csatlakozott a katonai közbeszerzések kódexéhez

Magyarország mégis csatlakozik a 2006. július 1-jén életbe lépett kódexhez, amely megteremtette a határokon átnyúló verseny alapjait a katonai közbeszerzések 30 milliárd euróra tehető európai piacán. Az 2005-ben elfogadott kódexet Magyarország, Spanyolország és Dánia nem írta alá.

Az Európai Védelmi Ügynökség miniszteri szintű tanácskozásán Szekeres Imre védelmi miniszter bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik a katonai közbeszerzések kódexéhez.

A kódex, amely július 1-jén lépett életbe arra kötelezi az aláírókat, hogy a katonai eszközök beszerzéséről szóló pályázatokat tegyék közzé az interneten és tegyék lehetővé, hogy azokon minden európai cég indulhasson. A tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük van, hogy egyes „érzékeny” terülteken ne nyissák meg piacaikat.

A kódexet az EU-tagállamok védelmi miniszterei 2005 novemberében fogadták el. Bár az Európai Unióban az egyenlő versenyfeltételek megadása alapszabály, védelmi kérdésekben a tagállamok élhetnek és általában élnek is azzal a lehetőséggel, hogy a versenykiírásoknál nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva korlátozzák a konkurenciát. Ily módon, egyes adatok szerint, az EU országaiban az új katonai felszerelésekre fordított összegek - évi 30 milliárd euró - több mint feléről a szabadpiaci szabályok megkerülésével döntenek.

Magyarország és Spanyolország a 2005-ös a tárgyalásokon jelentette be, hogy nem vesz részt a piacnyitásban, Dánia pedig egy korábbi megállapodás értelmében minden biztonsági és védelmi kérdésből kivonhatja magát. Budapest azért nem írta alá a kódexet, mert attól tartott, hogy az ellentételezés tervezett korlátozása, hosszú távon esetleges megszüntetése, illetve az ellentételezési politika harmonizációja hátrányosan érintheti a magyar védelmi ipart, ronthatja tendernyerési lehetőségeit az európai piacon, másrészt a nemzetgazdaság más ágazataiban jelentkező gazdaságélénkítő hatásokról való lemondással is járhat. Mostanra azonban a Honvédelmi Minisztérium is elismerte, hogy alaptalanok voltak a félelmek. A védelmi beszerzési rezsim időközben egy újabb elemmel is bővült, a keretei között nagy ipari cégek ajánlatokat tehetnek a potenciális alvállalkozóknak, zömében kis- és középvállalkozásoknak, ami a magyar vállalkozások számára is nagy vonzerőt jelent.

A fegyverpiac a nemzetbiztonsági kockázat miatt, eddig nem volt része az EU belső piacának.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS